Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2021. július 16.

Óbükk gyöngyszeme: az Arlói-tó

Nehéz sorsú iparvidék, káprázatosan szép természeti környezet, Erdélyt idéző tájak, ahol még ma is csodabogár a bakancsos turista. Az ország északi peremvidékén hullámzó Vajdavár-homokkővidék, vagy ahogyan a helyiek hívják, az Óbükk, még ma is felfedezetlen terület a természetjárók számára. A táj egyik legszebb látnivalója a gyönyörű környezetben megbújó Arlói-tó.

A pazar formájú homokkőhegyek katlanjába szorult, alig egy évszázada létrejött Arlói-tónak nem csupán a fekvése, a keletkezése is Erdélyt idézi. Mesterséges úton, suvadással, a közeli 338 méter magas Csahó-hegy oldalának lecsúszásával keletkezett. Európában egyetlen másik ily módon kialakult állóvíz van, ez pedig az Erdélyben található Gyilkos-tó.

A település határában a 20. század elején élénk bányászat zajlott, minek következtében a Csahó-hegy laza homokkőrétegei elmozdultak, lecsúsztak a völgybe, elzárva ezzel a Szohony-völgy kicsiny patakjának az útját. Az így kialakult völgyzáró gát mögött összegyűlt víztömeg a falu elöntésével fenyegetett, így a vízszint szabályozását már a helybélieknek kellett gátakkal megoldaniuk.

Az Arlói-tó vízfelületét 8,5 hektárban sikerült stabilizálni, ma horgász és fürdőző paradicsom, partján víkendházakkal, horgászkalyibákkal.

Megközelítése egyszerű, gyalogosan és autóval is, de ha már eljöttünk erre a gyönyörű tájra, érdemes egy rövidebb sétával, de akár egy kisebb túrával is egybekötni a tó felfedezését.

Egy kis Erdély Budapesttől alig két órányira

Az Arlói-tó aprócska üdülőházait lassan magunk mögött hagyva, a kék jelzéseket követve egy füves kis dombháton átkelve alig negyedórás sétával, akárha egy másik világba csöppennénk. Tamási Áron regényeinek jellegzetes helyszíne tárul a szemünk elé, szinte hamisítatlan az erdélyi hangulat. Mintha nem is Magyarországon, hanem valahol a Kárpátok koszorújának egyik zegzugos kis völgyében járnánk.

A csertölgyek és fenyvesfoltok által koronázott kopasz hegyoldalak látványa lenyűgöző, hangulata egészen különleges. A Csahó-völgy az Óbükk, és talán az ország egyik legszebb völgye is egyben.


A katlan legmélyebb pontján egy 1937-ben állított kőkereszt fogad, melyet Kóczián Gábor és felesége állíttatott a felirat szerint „Isten dicsőségére, a Szentségi Nagy-gyűlés és a Szent István év emlékére”. A kereszt amellett hogy tovább fokozza a hangulatot jellegzetes tájékozódási pont is egyben. A Kohászok útjának kék jelzése egy irányváltással itt kanyarodik fel a Szila-padjának nyerge felé, hogy azon átbukva érje el előbb Somsályt, majd a kohászat egykori fellegvárát, Ózdot. Ha valaki szeret túrázni, érdemes ezt a picivel hosszabb utat is bejárni a környék felfedezésekor.

Óbükki tájakon Ózdtól Arlóig

Ózdon túrát kezdeni bizonyos szempontból szürreális élmény. Ha valaki autentikus filmet szeretne forgatni a '80-as évekről, helyszínként keresve sem találna megfelelőbb helyet az ország egykori nehézipari fellegváránál, ahol mintha megállt volna az idő pár évtizeddel ezelőtt. Ózdon és környékén a magyar rögvalóság cukormáz nélküli, valódi, hamisítatlan arcát ismerhetjük meg.

Ismerőseim legtöbbször nem is értik, miért jövök olyan sokszor az ismertebb, felkapottabb hegyvidékeink helyett erre a környékre túrázni. Nem értik, mikor mesélem, hogy a természeti környezet párját ritkítóan szép, és hogy ennek a tájnak minden gondja és baja ellenére mégis valamiféle különös hangulata van, melyet csak az ért meg, aki fogékony a múltra, él benne a '80-as évek iránti nosztalgia, és nem utolsósorban szeretné egyszer még látni, hogy ez a magára hagyott vidék talpra áll. Erre valljuk meg, sajnos egyre kevesebb az esély. Kitörési pont lehetne a turizmus és a közelben állítólag fellelt gyógyvizek.

Ózd utcáit magunk mögött hagyva jól jelzett utakon kapaszkodunk fel a 305 méter magas Bükk-tetőre.

Somsályig remek panorámákban gyönyörködhetünk, előbb Hódoscsépány házai tűnnek fel a közeli völgyben, majd kisvártatva kitágul a látóhatár, és déli irányból a Vajdavár főgerincének ötszázas hegyei, a Vajdavár, az Ökör-hegy és a Szarvas-kő integetnek felénk.

Tiszta időben délről a Mátra bércei zárják a látóhatárt, a Kékes és a Galya-tető jellegzetes tömbjével, északi irányba fordulva pedig – főleg hidegebb őszi és téli napokon – a Magas-Tátra fehér csipkés sziluettje rajzolódik ki Ózd házai felett a horizonton.

Somsály felé ereszkedve előbb egy aprócska, ám annál szebb fenyvesbe érünk, majd a falu feletti mezőről újabb pazar kilátást kapunk Somsályra és a környező hegyekre. A települést a felső végén érjük el, melyet a helyiek Rózsadombnak neveznek. Rendezett utcakép fogad, a kedves, kis házak idős lakói szépen rendben tartják portáikat. A völgyben futó főutcán ismét ránk köszön a múlt, az egykori bányászkolóniákra a jellegzetes házak, egy bányászemlékmű és a tető nélkül pusztuló bányásztemplom emlékeztet.

A kék jelzéseket követve hamarosan ismét erdőhatárt érünk, egy masszív kapaszkodóval jutunk fel a Szila-padjának nyergébe, ahol nem csupán a kapaszkodás okozta fáradtság miatt érdemes egy szusszanásnyi időre lehuppanni a fűbe.

A hirtelen szemünk elé táruló Csahó-völgy szépsége ebből a perspektívából talán még mellbevágóbb, percek telnek el az ámulattal, egyszerűen nem lehet betelni a látvánnyal. Az ember csak áll és néz, és nem hiszi el, hogy bizony itthon, Magyarországon van.


Miután kigyönyörködtük magunkat, lassan leereszkedünk a völgybe, és célba vesszük a közel egy évszázada magányosan álló kőkeresztet, melyen frissen festett kék jelzések mutatják az alig negyedórányi járásra lévő Arlói-tó felé vezető utat. Az utolsó dombhátról visszanézve búcsút veszünk az Erdélyt idéző tájtól, és a festői környezetben fekvő Arlói-tó felé ballagva akár dúdolhatjuk is a jól ismert dalt: „Visszajövök én egyszer még…”

A Karancs-Medves legszebb bazaltcsúcsai

A Karancs-Medves legszebb bazaltcsúcsai

2021.07.28.

Gyermekkorom legszebb nyarai kötődnek ehhez a palóc főváros köré fonódó káprázatosan szép bazaltvulkán-koszorúhoz, a Medves-vidékhez. Örömmel látom, mostanában egyre többen indulnak el, hogy felfedezzék tájait, várait, kicsiny palóc falvait. Éppen ezért gondoltam egyet, és csokorba gyűjtöttem, mit is érdemes felfedezni, ha az ember először jár ezen a csodálatos tájon.

→ Tovább
A Lengyel-Tátra legnépszerűbb turistaparadicsoma

A Lengyel-Tátra legnépszerűbb turistaparadicsoma

2021.07.16.

A legnagyobbrészt síkvidékű Lengyelország déli peremén található a Tátra egy kis szelete. Nem véletlen, hogy az ország legmagasabb csúcsai népszerű turistaparadicsommá váltak. A zakopanei Kuznice városrész felől felvonóval is megközelíthető, lenyűgöző panorámájú hegyvonulat méltó módon képviseli a Lengyel-Tátrát.

→ Tovább