Hírek

Repülőgépről mérték fel a Kis-Sárrét gémtelepeit

A korábbi évekhez hasonlóan idén májusban is elvégezték a Körös-Maros Nemzeti Parkban található Kis-Sárrét gémtelepeinek légi felmérését.

Szerző:
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
Fotó:
KMNPI/Kalotás Zsolt
Motkó Béla
Széll Antal
2019. május 24.

A korábbi évekhez hasonlóan idén májusban is elvégezték a Körös-Maros Nemzeti Parkban található Kis-Sárrét gémtelepeinek légi felmérését.

Békéscsabáról felszálló gép másfél órát repült a Biharugrai-halastavak és a környező mocsarak fölött. Nem csupán azokat a helyeket nézték át, ahol korábban már voltak telepek, olyan területeket is megnéztek, ahol esély van új telepek felbukkanására.

 

Fotó: Kőrös-Maros Nemzeti Park
Fotó: Kőrös-Maros Nemzeti Park

 Az Ugrai-réten 147 pár nagy kócsag költ és a közelben 25 pár kanalasgém is fészkel

Fotó: Kalotás Zsolt

 

Fotó: Kőrös-Maros Nemzeti Park
Fotó: Kőrös-Maros Nemzeti Park

A magyar természetvédelem jelképe a nagy kócsag

Fotó: Motkó Béla


A legnépesebb fészkelő csoportosulást a korábbi évekhez hasonlóan most is az Ugrai-réten találták, ahol 147 pár nagy kócsag költ és a közelben 25 pár kanalasgém is fészkel- írja a Körös-Maros Nemzeti Park honlapja. Az Ugrai-halastavakon a Zöldhalmi-tóban 11 pár nagy kócsag van. A begécsi tóegységen négy telepen összesen 60 pár nagy kócsagot számoltunk, valamint itt is volt egy 25 párból álló kanalasgém-telep. Egy új helyen, a Simotai-mocsárban szintén találtak két pár fészkelő nagy kócsagot.

 

Fotó: Kőrös-Maros Nemzeti Park
Fotó: Kőrös-Maros Nemzeti Park

Kanalasgémek

Fotó: Széll Antal


Összességében tehát 220 pár nagy kócsag költ a területen, ami kismértékű növekedés a tavalyi eredményhez képest. Kanalasgémből is hasonló mennyiség fészkel, mint tavaly. A kisebb testű gémfélék költési adatait a földi megfigyelésekkel kiegészítve később lehet majd pontosan meghatározni. Az azonban már most is elmondható, hogy a Zöldhalmi-tóban jelentős számú bakcsó, kis kócsag és üstökösgém fészkel, s hozzájuk csatlakozott 3-4 pár batla is, ami ritka alkalmi fészkelőnek számít nemzeti parkunkban.

 

Fotó: Kőrös-Maros Nemzeti Park
Fotó: Kőrös-Maros Nemzeti Park

Az íbiszfélékhez tartozó batla ritka fészkelő nálunk

Fotó: Motkó Béla


A légi felmérés során a környező vizes élőhelyekről is készítettek felvételeket. Ezekből megállapították, hogy lényegesen kisebb vízborítások vannak, mint az elmúlt évben. A későn jött, jelentős májusi esők már nem tudták pótolni a korábbi hiányt.

  

  

Kapcsolódó cikkek:

Madarak bégetésétől hangos a Kis-Sárrét

Gátról gátra- Körösladánytól Berettyóújfaluig

Érkeznek a szalakóták, hamarosan véget ér a vonulás

Felderítik a túzokfészkeket, hogy fel tudják mérni azokat

 

 

Cikkajánló