Aki nem csupán a kilométereket falja a kéktúrán, az pontosan tudja, hogy ennek az országjáró tematikának nem a teljesítmény, hanem az élményszerzés adja a lényegét. A kék út látnivalóiért ugyanakkor néha érdemes kisebb-nagyobb kitérőket tenni, melyek nem csupán érdekes színfoltjai lesznek az útnak, de felfedezőélményt és új impulzusokat is adnak.
Az Országos Kéktúra 11. szakasza Dorog és Szárliget között mintegy 67 km hosszan vezet végig a Gerecse megkapóan szép, hegykúpokkal tarkított vidékén. Az egyik ilyen látványos magaslat – amire a kék is felvezet – a hegység keleti bástyáját jelentő Nagy-Gete, ami mindössze 456 méter magas, de nyugati irányból meglehetősen meredek kaptatóval izzasztja megmászóit. Cserébe odafentről ragyogó panoráma tárul elénk a Gerecse vonulatára, a szomszédos Pilis bérceire, valamint a távolban húzódó budai hegyek magaslataira.
Csodás panoráma tárul elénk a Nagy-Gete tetejéről
A hegycsúcsról a kék jelek négy kilométeres ereszkedéssel a két hegység között fekvő és neves bányászmúlttal bíró Dorog városába vezetnek, de mielőtt végleg magunk mögött hagynánk a Gerecsét, félúton a leágazó kék négyzet jelzésein érdemes egy nem túl hosszú kitérőt tenni a csolnoki Rákóczitelepre. Nem csak Dorog múltját és részben jelenét határozta meg a környékbeli szénbányászat, hanem a térség szinte minden települését. Ez Csolnokkal sincs másként, aminek északi településrészén még kézzelfogható a büszke múlt, ami a jelenben sajátos atmoszférát teremt.
A kitérő
A pár száz méteres letérést követően egy letűnt korszak és a jelen érdekes kettősében találjuk magunkat. A szebb napokat is látott Szent Borbála Bányásztemplom közelében, a helyi bányász klub által lelkes munkával létrehozott bányászati és ásványgyűjtemény találunk, ami korhű környezetben állít emléket nemcsak Csolnok, hanem az egész dorogi szénmedence bányászatának.
A Szent Borbála Bányásztemplomot a bányászok védőszentjéről keresztelték el
Elsőre azt is gondolhatnánk, hogy itt csupán néhány unalmas vasdarab van kiállítva, amiért nem éri meg ellátogatni, pedig az itt tapasztalható légkör nem csupán felidézi a régmúltat, majdhogynem felér egy időutazással.
Sok érdekességet rejt az udvar
Az utolsó csolnoki bánya 1978-ban zárta be kapuit, és az eltelt közel 200 évnyi kitermelés során mintegy 38 millió tonna szenet adtak az országnak. Ez a mennyiség a dorogi szénmedence termelésének 1/3-át jelenti. Az ezredfordulón világossá vált, hogy a dorogi térségben is végleg leáll a hosszú múltra visszatekintő barnakőszén bányászat, ami 2003-ban be is következett: bezárt az utolsó „dorogi” bánya, a Kesztölc melletti Lencsehegy. (Itt történt 1988. december 4-én hazánk egyik utolsó nagy bányaszerencsétlensége. A nem engedélyezett szénomlasztást követő szénporrobbanásban 11 bányász vesztette életét.)
Persze, egyszerűen azt is mondhatnánk, hogy igazi „retró” hangulat fogad minket a csolnoki településrészen, főként a kiállításnak és kocsmának is egyaránt helyet adó bányaépületben, de ennél azért valamivel többről van szó. Az autentikus díszleten túl, a kocsma teraszán söröző, kártyázó öregfiúk, az udvaron kiállított vájár gépek és a lelkes tárlatvezetés közösen eleveníti meg a múltszázad „békebeli” hangulatát, annak minden bájával és sajátosságával.
Az egykori Bányász Művelődési Ház ma nem csupán kiállításnak, hanem kocsmának is helyet ad
A rendezett és tiszta környezet jól példázza, milyen az, amikor kevés anyagi forrás áll a rendelkezésre, de a helyiek lelkesen tesznek a múlt értékeinek és a hagyományok megőrzésében, amit nem csupán a bányászat, hanem a német identitás kulturális gyökerei is meghatároznak. A török idők során elnéptelenedett Csolnokra első alkalommal az 1700-as évek elején érkeztek „sváb” családok, a lakosok 40% ma is német származásúnak vallja magát.
Amikor a kétezres évek elején a helyiek felismerték az eltűnőben lévő bányászmúlt jelentőségét, civil kezdeményezésre létrejött a helyi, nem hivatalos Bányász klub, majd később a Csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesület. Az első célkitűzés az akkor már használaton kívüli bányász művelődési ház újra élesztése volt, ahol lehetőséget akartak biztosítani a közösségi életnek, a bányász hagyományok ápolásának, illetve kiállítási teret, gyűjteményt akartak létrehozni benne. A dorogi szénmedence legjelentősebb gyűjteménye azóta is folyamatosan bővül, ami nagyrészt az önkéntes közösségi munkának és a felajánlásoknak köszönhető. Több mint 200 évnyi bányászmúlt emlékei láthatók itt, illetve a kiállításnak tekintélyes az ásvány-, kőzet- és ősmaradvány-részleg is, ami mintegy 200 millió éves dorogi szénmedence teljes földtani keresztmetszetét szemlélteti.
Az udvaron
A Bányász Művelődési Ház udvarán 2005-ig csupán romos melléképületek álltak, majd a felújítási munkálatokat követően itt alakították ki a környék táróiból származó, különböző bányatérségeket bemutató szabadtéri kiállítóteret.
Egy rekonstruált bányavágatba is benézhetünk
A magánszemélyek felajánlásai, és az önkormányzati segítség mellett a Budapesti Kisvasutak Baráti Köre Egyesület és az általuk üzemeltetett Kemencei Erdei Múzeumvasút támogatása is szintén számottevő. Mit is láthatunk itt?
Egy korabeli fa trapéz ácsolatú fejtés, benne a kornak megfelelő szerszámokkal, bányavasút csillékkel, 2,5 m átmérőjű körszelvényű acélíves (TH) biztosítás, benne légcső ventillátorral, dorogi szivattyúval, láncos vonszolóval, egyedi hidraulikus acéltámos, főteszén omlasztásos biztosítású pásztafejtés, beton idomkőből kialakított lejtakna- fej és hozzá kapcsolódó téglabiztosítású „vágat” különböző lámpákkal, robbanásbiztos készülékekkel, vitlával, vízgyűjtővel (csorga és zsomp), sűrített levegős fúrókkal felszerelve, bányaüzemi kovácsműhely, az udvaron villamos bányamozdony, mentőkocsi, szivattyúk, ventilátorok, csillék, különféle szállító eszközök
csolnok.hu
A helyi közösség nem csupán a bányászat műszaki emlékeivel foglalkozik. Minden ősszel megrendezik a bányásznapot, decemberben Borbála-napon (bányászok védőszentje) megemlékezést tartanak, tavasszal pedig majálist. Idén szeptember 4-én egy 9 km-es Bányász túrát (akadályversenyt) szerveznek, amire három fős csapatok jelentkezését várják augusztus 27-ig. Erőpróbák, totó, ügyességi feladatok várnak a vállalkozókra.
Szakértő vezetésével még beszédesebbek az itt látható tárgyak
A kiállítás megtekinthető hétvégeken (szombat, vasárnap) 16-18 óra között, illetve előre egyeztetett időpontban (Tel: +36-30-587-3381, + 36-30-228-08789) Cím: Csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesület, Csolnok, Szent Borbála utca 5.
Belépőjegy: gyermek: 300,-Ft, Felnőtt 500,-Ft. Rendezvények esetén a kiállítás ingyenesen látogatható!
Még több infót és érdekességet a banyaszklub.atw.hu oldalon találsz.
Ez a hely műszaki érdeklődés nélkül is megfogja az embert, kikapcsolódást jelent fiatalnak és idősebnek egyaránt, kocsmája pedig felfrissülést is nyújt a kék vándoroknak, a Gerecse felfedezőinek vagy a célzottan ide érkezők turistáknak. Ha nyitottak vagyunk a helytörténetre, akkor Csolnok még sokkal többet is mesélhet sajátos múltjáról, köztük hazánk utolsó „gulágjáról”, a település szomszédságában, a IX-es aknánál működő kényszermunkatáborról. Ezt az eldugott helyet következő cikkünkben fogjuk bemutatni!
