Kéktúra

Minden, amit a Kéktúráról tudni érdemes

Napjainkra aligha akad olyan természetjáró, aki ne hallott volna a Kéktúráról, ám ennek ellenére sokan nincsenek tisztában ennek az országot körbejáró útnak a gyakorlati tudnivalóival és érdekességeivel. Ezekből szedtünk össze néhányat, melyek még a témában jártasabbak számára is új, izgalmas infókkal szolgálhatnak.

Szerző:
TM
Fotó:
Bába Imre
Burger Barna
Gulyás Attila
MTSZ
Tassy Márk
TM
2019. szeptember 24.

Napjainkra aligha akad olyan természetjáró, aki ne hallott volna a Kéktúráról, ám ennek ellenére sokan nincsenek tisztában ennek az országot körbejáró útnak a gyakorlati tudnivalóival és érdekességeivel. Ezekből szedtünk össze néhányat, melyek még a témában jártasabbak számára is új, izgalmas infókkal szolgálhatnak.

Hazánk leghíresebb vándorútja páratlan lehetőségeket tartogat a felfedezőkedvű vándoroknak, a kiránduló családoknak, illetve mindenkinek, aki szereti a természetet és a túrázást. A Kéktúrával ezzel együtt pedig az országjárás és a természet szépségével és szeretetével a legtöbben talán a nagysikerű Másfélmillió lépés Magyarországon című ismeretterjesztő sorozatnak köszönhetően ismerkedtek meg, ám a ma is nagy népszerűségnek örvendő műsor előtt is volt Kéktúra, amelynek története egészen az 1930-as évekig nyúlik vissza. Mielőtt részleteiben és hangulatában is megismerkedünk az ország kék útjával, néhány szót érdemes ejteni arról, mikor és hogyan jött létre hazánk, illetve Európa első hosszú távú turistaútja.

Kék történelem

Minden 1930-ban kezdődött. Ekkortájt már egységesített turistajelzések vezettek a terepen és a folyamatos turistaút-hálózat bővítése kapcsán született meg egy tájegységeket összekötő, az egész országon átívelő főútvonal gondolata. Az eredeti ötlet szerint az út piros jelzésű lett volna, de végül a Magyar Turista Szövetség a kék szín mellett döntött, mert a kijelölt útvonal már több helyen is ezzel a színnel volt felfestve. A teljes útvonal elkészültéig 1938-ig kellett várni, mint ahogy a névadásra is. Több ötlet is felmerült a túraút elnevezésére: Turisták Nagyútja, Országos Fővonal, Országos Turista Útvonal, Országos Kék Út, Országos Kék-jelzés, vagy egyszerűen csak Nagyút vagy Kékút, de végül a névadásban a hazafias gondolkodás mellett döntő szerepet játszott, hogy a szövetség vezetői nagy társadalmi, politikai és egyházi támogatást reméltek a Szent István Túra elnevezéstől. Hatására több elzárt területet sikerült megnyitni a szervezetten túrázók számára.

A kék útvonal avatása 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulóján került sor. Az esemény Szent István Vándorlás néven vonult be a történelembe, amely az akkor Sümegtől a Nagy-Milicig tartó 910 km hosszú útvonal teljes bejárását jelentette. A jubileumi túrán 43 egyesület 853 turistával képviseltette magát. Tizenhatan vehették át az aranyozott emlékjelvényt 18 túranap feletti teljesítéséért, köztük a legaktívabb Dr. Zsembery Gyula volt, aki 27 napot volt úton. Ötven résztvevő ezüstözött jelvényt kapott 10-16, 156-an bronzot 5-8 túranap teljesítéséért.

A világháborút követő időkben a természetjárás egyre népszerűbb lett. 1952-ben a Budapesti Lokomotív Sportklub Természetjáró Szakosztálya saját tagjai számára jelvényszerző „Kéktúrákat” kezdett szervezni.

A kibontakozó túramozgalom első teljesítője Horváth József volt, aki 1953-ban vehette át az azóta ikonikussá vált zománcjelvényt.

Idővel az ország többi vasutas turistájára is kiterjesztették a Kéktúra mozgalmat, az önálló szakmai természetbarát egyesületek megalakulásával pedig 1960-tól már más szakmák természetjárói is megszerezhették az Országos Kéktúra „vasutas” jelvényét. Napjainkban a Kéktúrát bárki egyesülettől függetlenül is teljesítheti. A túramozgalom elindulása óta már közel 7300-an jogosultak a jelvény viselésére.

Az egyre népszerűbb Kéktúrát 1961-től a Magyar Természetbarát Szövetség (ma Magyar Természetjáró Szövetség) szervezi és tartja karban. Az Országos Kéktúra jelenlegi hossza 1169 km, ami az osztrák-magyar határon álló Írottkő-kilátótól a szlovák határhoz közeli Hollóházáig tart, végigvezetve északi tájaink legszebb részein. Az évtizedek alatt az útvonal sok változáson ment keresztül, de a kék jelzés még ma is sok helyen az eredeti nyomvonalon halad, illetve érinti a Nagy-Milicet is, ami sokáig a keleti országhatáron álló végpontnak számított.

Országos Kéktúra számokban
Az Országos Kéktúra útvonala a Vas megyei Írott-kőtől a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóházáig vezet. Az 1169,1 km hosszú, 31 430 m szintemelkedést és 32 030 m szintcsökkenés tartalmazó út 27 szakaszra van felbontva és 151 bélyegzőhelyet érint. A tényleges túratáv, valamint a nyomvonal időnként elkerülhetetlen módosítások miatt változhat. A mindenkoron aktuális útvonal ide kattintva található. Az Országos Kéktúrát gyalogosan, tetszőleges irányból és szakaszolással, hatéves kortól egyénileg vagy csoportosan lehet bejárni időkorlát nélkül. A táv sikeres teljesítéséhez az útvonalon kihelyezett egyedi bélyegzők lenyomatait kell begyűjtenünk az Országos Kéktúra útvonalvázlat és igazolófüzet című kiadványba.

A Kéktúrázás ma soha nem látott népszerűségnek örvend. Az igazolófüzetek eladásaiból kitűnik, hogy évente 10 ezernél is többen kapnak kedvet a túrázáshoz. Hivatalosan 2021 márciusáig 7289-en teljesítették a távot. A legfiatalabb kéktúrázó 7, a legidősebb 95 évesen adta le a bélyegzőfüzetét. Volt olyan is, aki egy 37 éve megkezdett füzetet adott le. Az OKT igazolófüzetek egyébként a közelmúltban megújultak, erről itt olvashatsz bővebben.

Megújult a kéktúra.hu

A Turista Magazint is kiadó Magyar Természetjáró Szövetség március 25-én élesítette a teljesen megújult kektura.hu weboldalt, ahol letisztult dizájnba csomagolva érhető el minden lényeges információ az Országos Kéktúráról, a másodikként létrejött Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúráról és a legfiatalabbról, az Alföldi Kéktúráról, de a három kéktúra alkotta Országos Kékkörről és az Országos Kéktúra útvonalán teljesíthető Gyermekkéktúráról is mindent megtudhatunk ezen az oldalon.

Kinek mi a motivációja
A Kéktúra kiírásában a következőket olvashatjuk: „Az Országos Kéktúra célja, hogy a jelvényszerző túra résztvevői a rendszeres természetjárás során megismerjék hazánk természeti szépségeit, tájait, lakóinak életét, országunk történelmét, kulturális kincseit.” Valljuk meg, önmagában ettől a mondattól még nem feltétlen jön meg a kedvünk a fárasztó gyalogláshoz, az időjárásnak kitett élményekhez, főleg, ha ismeretlen számunkra a természetjárás mibenléte. Ahhoz, hogy útra keljünk, valamilyen impulzusra, hangulatra van szükségünk, ebben pedig ma is óriási szerepe van a korábban már említett Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatnak. Rockenbauer Pál és csapatának filmje 40 éve készült, mégis a mai napig túrázásra, a dolgok megismerésére és megélésére csábítja az embert. Hangulatot, inspirációt természetesen máshonnan is meríthetünk. Íme, néhány érdekes példa.

Emberek, akik végigjárták

Farkas Arnolddal készített riportunkban egy igazi vándort ismerhetünk meg, aki többek között a 2600 km-es Kékkörön is végigment mindössze 113 nap alatt. Olvashattatok nálunk Csernus L. Gábor - azóta már - tizenegyszeres OKT-teljesítőről, Pongrácz Levente kéktúrázó motivációjáról, figyelemmel kísérhettétek Puskás Antal „Tóni” kéktúráját, aki látássérültként járta végig a hosszú utat, de közvetítettünk olyan sportemberekről is, akik közösen, hét nap alatt futották le az OKT 1165 km-es távját. A Kéktúra nem csupán nekünk, magyaroknak szól. Egyre több külföldi járja hazánk erdeit és hegyeit. Még 2017-ben adtunk hírt arról, hogy egy belga csapat két részletben járta le a Kéket. Élményeikről, tapasztalataikról ide kattintva olvashattok. A hosszú utat persze nem feltétlenül kell egyben lejárni. A legtöbben részletekben egy-egy hétvége alkalmával gyűjtögetik a kilométereket és a pecséteket. Potyautassal a kéken című blogunkban egy olyan családot ismerhettek meg, akik egészen kicsi gyerekekkel járják a terepet. Van olyan is, aki direkt az extrém körülményeket választja a kéktúrázáshoz: Kércz Viktor és Makra Ákos például 8 napon át több mint 200 kilométert vándoroltak a kéken 2021 telén.


Gyakorlati jótanácsok

Az Országos Kéktúra útvonaláról, bélyegzőhelyeiről és egyéb információkról a kektura.hu oldalra kattintva olvashattok, ami most újult meg. A termeszetjaro.hu-n az útvonal szakaszainak részletes bemutatásán túl a látnivalókról és az élményekről kaphattok képet. Kéktúrával kapcsolatos térképeket, kiadványokat a turistashop.hu-n szerezhettek be.

Mielőtt belevágsz a Kékbe, érdemes néhány dologra odafigyelni:
Fontos a kényelmes és terepre alkalmas lábbeli, illetve a megfelelő túraruházat. Mindig legyen a hátizsákban esőkabát, elegendő mennyiségű víz és élelem. Vigyünk magunkkal térképet vagy GPS-t, Nem árt, ha van nálunk sebtapasz az esetleges vízhólyagok kezelésére. Ami még fontos, hogy ne felejtsük otthon a pecsétpárnát!

Hogy a pecsételés során mire érdemes odafigyelni, mik a leggyakrabban elkövetett hibák, hogyan zajlik a teljesítés elbírálása, és kik azok a kéktúraellenőrök, arról egy korábbi cikkünkben írtunk, igazi kulisszatitkokat is feltárva az olvasók előtt.

Hogy kinek miről szól a kéktúrázás, azt mindenki maga dönti el, de vitathatatlan, hogy a megtett kilométerek közben olyan szemléletformáló élményekre tehetünk szert, melyek egy életre meghatározhatják a természetről, hazánkról és az emberekről kialakított képünket. Ennek jelentőségét anno a Magyar Természetbarát Szövetség - ma Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) - már a 60-as években felismerte, ezért hozta létre a kimondottan fiataloknak szóló Úttörő Kéktúrát, ami napjainkban Gyermekkéktúra túramozgalom néven ugyanazt a célt hivatott szolgálni: megmutatni és megszerettetni a gyerekekkel a természetjárást.

Infók a Gyermekkéktúrához

A 6-14 éves korosztály részére meghirdetett túramozgalom során a gyerekeknek nem kell végigjárnia az Országos Kéktúra mind a 1169 km-ét. A teljesítéshez, illetve a jelvény megszerzéséhez elegendő kilenc tájegységben összesen 300 km megtenni. Amennyiben a Gyermekkéktúra résztvevői egy-egy tájegységen belül legalább 50 km-t megtettek, teljesítményükért elnyerhetik a Gyermekkéktúra tájegységi jelvényeit is. A Gyermekkéktúráról itt olvashattok bővebben.

Feljebb már utaltunk rá, hogy a kéktúrázás nem csupán az északi tájakat bejáró Országos Kéktúráról szól. Kétségtelen, hogy nagy múltja miatt ez a legnépszerűbb kék út, de létezik Dél-dunántúli és Alföldi Kéktúra is. Ezek együttese alkotja a hazánkat körbejáró Országos Kékkört.

Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra

Rockenbauer Pál csapata 1986-ban újra útra kelt. Ennek a filmnek (…és még egymillió lépés) az elkészítése nem csupán a Dél-dunántúli Kéktúra bemutatása volt, hanem a Velemtől Kaposvárig tartó, hiányzó kék útszakasz kijelölése, ezzel együtt pedig az Országos Kéktúrával való összekapcsolása. Kaposvár és Szekszárd között már régebben, 1974-ben kialakították a kék utat, ám a film hatására 1989-ben hivatalosan is felavatták a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát. A névadással az 1987-ben elhunyt sokoldalú és népszerű szakíró és televíziós személyiség emlékének adóztak. Szemlélet és útmutatás című cikkünkben anno mi is megemlékeztünk Rockenbauer munkásságáról és szellemiségéről.

Napjainkban ez a túra 11 szakaszból áll és a Vas megyei Írott-kőtől a Tolnai Szekszárdig tart. A Dél-Dunántúl dimbes-dombos tája könnyen rabul ejti a szívünket. A Duna, a Dráva és a Balaton közé ékelődött szelíd vidéken nem találunk akkora hegyeket, mint az északi tájakon, de élményben és látnivalóban ugyanolyan gazdag ez a vidék is. Mindezekről részletesen a www.kektura.hu, illetve a termeszetjaro.hu oldalon olvashatsz, rengeteg hangulatos fotóval kiegészítve. A több mint 542 km hosszú, 9565 m szintemelkedést és 10 335 m lejtést tartalmazó út során összesen 56 darab egyedi grafikával ellátott pecsétlenyomatot kell összegyűjteni az 2019-ben megújult igazolófüzetbe. Ezt a vándorutat 2021 márciusáig 1875-en járták végig.

Alföldi Kéktúra

Az előbbi túrákkal ellentétben egy merőben más hangulatú terepre vezetnek a kék jelzések. Itt egészen más körülményekre kell számítanunk, más fajta nyitottságra van szükségünk, ha be akarjuk járni a közel 850 km-es alföldi kéket. Ennek az útnak a története 1990-ig nyúlik vissza. A korábbi kéktúrafilmeket készítő stáb - sajnos már Rockenbauer Pál nélkül - ez alkalommal kerékpározva népszerűsítette hazán turisták által kevésbé ismert sík vidékét. A 26 részből álló sorozattal nem csupán az alföldi táj szépségét, néprajzi és történelmi érdekességeit mutatták be, de túrájukkal életre hívták az Alföldi Kéktúra gondolatát, amit később több alföldi természetjáró-egyesület közösen hozott létre.

Az Alföldi Kéktúra hazánk második leghosszabb gyalogos turistaútja. Nevéhez híven bemutatja legnagyobb és „legmagyarabb” tájegységünk szinte minden jellegzetességét a Kiskunság homokbuckáitól a Körös-vidék végeláthatatlan szántóin át a Nyírség erdős területéig. Az útvonal végleges kialakítása, felfestése 2000-re valósulhatott meg teljes egészében. Ekkor készült el a túramozgalom hivatalos igazolófüzete is, ami hasonlóan a többi kéktúra-igazolófüzethez, a közeljövőben hamarosan megújul. Az Alföldi Kéktúra szakaszaival, látnivalóival szintén a www.kektura.hu, ezzel együtt pedig a termeszetjaro.hu oldalon ismerkedhetsz meg közelebbről. Figyelem! Ezt a túramozgalmat - amit már 852 teljesítettek - akár kerékpárral is bejárhatjuk.

Országos Kékkör

Mindazok, akik mindhárom kéktúrát bejárták, elmondhatják magukról, hogy teljesítették az Országos Kékkör közel 2600 km-es útvonalát. Ezt a teljesítményt külön fémjelvénnyel is honorálja a Magyar Természetjáró Szövetség, ám az igazi értéket maga a hosszú út életre szóló élményei, a kaland és ezzel együtt az ország megismerése jelenti.

Egy tipp a terepi tájékozódáshoz
Töltsd le ingyen a telefonodra a Természetjáró applikációt, melynek segítségével nem csupán a Kéktúrán tudsz magabiztosan tájékozódni, hanem az ország összes turistaútján. Magyarország online, interaktív térképes útikönyve gyalogtúrázóknak, kerékpárosoknak és vízitúrázóknak egyaránt hasznos infókkal szolgál a terepen. Offline módban is használható térképes felülete mellett, számos funkció segíti a tájékozódást: beépített túratervező, előre elkészített túraajánlatok, ezernyi látnivaló, részletes ismertetők, leírások és rengeteg fénykép, hogy csak párat említsünk sok hasznos funkció közül. Az alkalmazásról még többet a www.termeszetjaro.hu-n olvashatsz részletesen.



Cikkajánló