Kéktúra

Minden, amit a Kéktúráról tudni érdemes

Napjainkra aligha akad olyan természetjáró, aki ne hallott volna a Kéktúráról, ám ennek ellenére sokan nincsenek tisztában ennek az országot körbejáró útnak a gyakorlati tudnivalóival és érdekességeivel. Ezekből szedtünk össze néhányat, melyek még a témában jártasabbak számára is új, izgalmas infókkal szolgálhatnak.

Szerző:
TM
Fotó:
Bába Imre
Burger Barna
Gulyás Attila
MTSZ
Tassy Márk
TM
2019. szeptember 24.

Napjainkra aligha akad olyan természetjáró, aki ne hallott volna a Kéktúráról, ám ennek ellenére sokan nincsenek tisztában ennek az országot körbejáró útnak a gyakorlati tudnivalóival és érdekességeivel. Ezekből szedtünk össze néhányat, melyek még a témában jártasabbak számára is új, izgalmas infókkal szolgálhatnak.

Hazánk leghíresebb vándorútja páratlan lehetőségeket tartogat a felfedezőkedvű vándoroknak, a kiránduló családoknak, illetve mindenkinek, aki szereti a természetet és a túrázást. A Kéktúrával, ezzel együtt pedig az országjárás és a természet szépségével és szeretetével a legtöbben talán a nagysikerű Másfélmillió lépés Magyarországon című ismeretterjesztő sorozatnak köszönhetően ismerkedtek meg, ám a ma is nagy népszerűségnek örvendő műsor előtt is volt Kéktúra, amelynek története egészen az 1930-as évekig nyúlik vissza. Mielőtt részleteiben és hangulatában is megismerkedünk az ország kék útjával, néhány szót érdemes ejteni arról, mikor és hogyan jött létre hazánk, illetve Európa első hosszú távú turistaútja.

 

A Pengő-kő a Zempléni-hegységben


Minden 1930-ban kezdődött. Ekkortájt már egységesített turistajelzések vezettek a terepen és a folyamatos turistaút-hálózat bővítése kapcsán született meg egy tájegységeket összekötő, az egész országon átívelő főútvonal gondolata. Az eredeti ötlet szerint az út piros jelzésű lett volna, de végül a Magyar Turista Szövetség a kék szín mellett döntött, mert a kijelölt útvonal már több helyen is ezzel a színnel volt felfestve. A teljes útvonal elkészültéig 1938-ig kellett várni, mint ahogy a névadásra is. Több ötlet is felmerült a túraút elnevezésére: Turisták Nagyútja, Országos Fővonal, Országos Turista Útvonal, Országos Kék Út, Országos Kék-jelzés, vagy egyszerűen csak Nagyút vagy Kékút, de végül a névadásban a hazafias gondolkodás mellett döntő szerepet játszott, hogy a szövetség vezetői nagy társadalmi, politikai és egyházi támogatást reméltek a Szent István Túra elnevezéstől. Hatására több elzárt területet sikerült megnyitni a szervezetten túrázók számára.


A kék útvonal avatása 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulóján került sor. Az esemény Szent István Vándorlás néven vonult be a történelembe, amely az akkor Sümegtől a Nagy-Milicig tartó 910 km hosszú útvonal teljes bejárását jelentette. A jubileumi túrán 43 egyesület 853 turistával képviseltette magát. Tizenhatan vehették át az aranyozott emlékjelvényt 18 túranap feletti teljesítéséért, köztük a legaktívabb Dr. Zsembery Gyula volt, aki 27 napot volt úton. Ötven résztvevő ezüstözött jelvényt kapott 10-16, 156-an bronzot 5-8 túranap teljesítéséért.

 

A Kab-hegy felé a Kéken, Nagyvázsony határában

 

A világháborút követő időkben a természetjárás egyre népszerűbb lett. 1952-ben a Budapesti Lokomotív Sportklub Természetjáró Szakosztálya saját tagjai számára jelvényszerző „Kéktúrákat” kezdett szervezni. A kibontakozó túramozgalom első teljesítője Horváth József volt, aki 1953-ban vehette át az azóta ikonikussá vált zománcjelvényt. Idővel az ország többi vasutas turistájára is kiterjesztették a Kéktúra mozgalmat, az önálló szakmai természetbarát egyesületek megalakulásával pedig 1960-tól már más szakmák természetjárói is megszerezhették az Országos Kéktúra „vasutas” jelvényét. Napjainkban a Kéktúrát bárki egyesülettől függetlenül is teljesítheti. A túramozgalom elindulása óta már több mint hatezerhatszázan jogosultak a jelvény viselésére.


Az egyre népszerűbb Kéktúrát 1961-től a Magyar Természetbarát Szövetség (ma Magyar Természetjáró Szövetség) szervezi és tartja karban. Az Országos Kéktúra jelenlegi hossza 1165 km, ami az osztrák-magyar határon álló Írottkő-kilátótól a szlovák határhoz közeli Hollóházáig tart, végigvezetve északi tájaink legszebb részein. Az évtizedek alatt az útvonal sok változáson ment keresztül, de a kék jelzés még ma is sok helyen az eredeti nyomvonalon halad, illetve érinti a Nagy-Milicet is, ami sokáig a keleti országhatáron álló végpontnak számított.

 

 Kéktúrajelvények

 

Országos Kéktúra számokban
Az Országos Kéktúra útvonala a Vas megyei Írott-kőtől a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóházáig vezet. Az 1165,1 km hosszú, 31 570 m szintemelkedést és 32 125 m szintcsökkenés tartalmazó út 27 szakaszra van felbontva és 152 bélyegzőhelyet érint. A tényleges túratáv, valamint a nyomvonal időnként elkerülhetetlen módosítások miatt változhat. A mindenkoron aktuális útvonal ide kattintva található. Az Országos Kéktúrát gyalogosan, tetszőleges irányból és szakaszolással, hatéves kortól egyénileg vagy csoportosan lehet bejárni időkorlát nélkül. A táv sikeres teljesítéséhez az útvonalon kihelyezett egyedi bélyegzők lenyomatait kell begyűjtenünk az Országos Kéktúra útvonalvázlat és igazolófüzet című kiadványba.
 

 

Az Országos Kéktúra útvonala, illetve néhány bélyegző lenyomata 

 

A Kéktúrázás ma soha nem látott népszerűségnek örvend. Az igazolófüzetek eladásaiból kitűnik, hogy évente 10 ezernél is többen kapnak kedvet a túrázáshoz. Hivatalosan 2019 szeptemberéig 6652 teljesítették a távot. A legfiatalabb kéktúrázó 7, a legidősebb 95 évesen adta le a bélyegzőfüzetét. Volt olyan is, aki egy 37 éve megkezdett füzetet adott le. Az OKT igazolófüzetek egyébként a közelmúltban megújultak, erről itt olvashatsz bővebben.

 


A Kéktúra kiírásában a következőket olvashatjuk: „Az Országos Kéktúra célja, hogy a jelvényszerző túra résztvevői a rendszeres természetjárás során megismerjék hazánk természeti szépségeit, tájait, lakóinak életét, országunk történelmét, kulturális kincseit.” Valljuk meg, önmagában ettől a mondattól még nem feltétlen jön meg a kedvünk a fárasztó gyalogláshoz, az időjárásnak kitett élményekhez, főleg, ha ismeretlen számunkra a természetjárás mibenléte. Ahhoz, hogy útra keljünk, valamilyen impulzusra, hangulatra van szükségünk, ebben pedig ma is óriási szerepe van a korábban már említett Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatnak. Rockenbauer Pál és csapatának filmje 40 éve készült, mégis a mai napig túrázásra, a dolgok megismerésére és megélésére csábítja az embert. Hangulatot, inspirációt természetesen máshonnan is meríthetünk. Íme, néhány érdekes példa.

 

Középen Rockenbauer Pál és a kéktúrafilmek narrátora, Sinkó László 


Farkas Arnolddal készített riportunkban egy igazi vándort ismerhetünk meg, aki többek között a 2600 km-es Kékkörön is végigment mindössze 113 nap alatt. Olvashattatok nálunk Csernus L. Gábor - azóta már - tizenegyszeres OKT-teljesítőről, Pongrácz Levente kéktúrázó motivációjáról, figyelemmel kísérhettétek Puskás Antal „Tóni” kéktúráját, aki látássérültként járta végig a hosszú utat, de közvetítettünk olyan sportemberekről is, akik közösen, hét nap alatt futották le az OKT 1165 km-es távját. A Kéktúra nem csupán nekünk, magyaroknak szól. Egyre több külföldi járja hazánk erdeit és hegyeit. Még 2017-ben adtunk hírt arról, hogy egy belga csapat két részletben járta le a Kéket. Élményeikről, tapasztalataikról ide kattintvaolvashattok. A hosszú utat persze nem feltétlenül kell egyben lejárni. A legtöbben részletekben egy-egy hétvége alkalmával gyűjtögetik a kilométereket és a pecséteket. Potyautassal a kéken című blogunkban egy olyan családot ismerhettek meg, akik egészen kicsi gyerekekkel járják a terepet.

 

Potyautassal a Kéken 

 

Gyakorlati tanácsok a Kéktúrához 

Az Országos Kéktúra útvonaláról, bélyegzőhelyeiről és egyéb információkról a kektura.hu oldalra kattintva olvashattok. A termeszetjaro.hu-n az útvonal szakaszainak részletes bemutatásán túl a látnivalókról és az élményekről kaphattok képet. Kéktúrával kapcsolatos térképeket, kiadványokat a turistashop.hu-n szerezhettek be.


Mielőtt belevágsz a Kékbe, érdemes néhány dologra odafigyelni:
Fontos a kényelmes és terepre alkalmas lábbeli, illetve a megfelelő túraruházat. Mindig legyen a hátizsákban esőkabát, elegendő mennyiségű víz és élelem. Vigyünk magunkkal térképet vagy GPS-t, Nem árt, ha van nálunk sebtapasz az esetleges vízhólyagok kezelésére. Ami még fontos, hogy ne felejtsük otthon a pecsétpárnát!

 

Hogy a pecsételés során mire érdemes odafigyelni, mik a leggyakrabban elkövetett hibák, hogyan zajlik a teljesítés elbírálása, és kik azok a kéktúraellenőrök, arról egy korábbi cikkünkben írtunk, igazi kulisszatitkokat is feltárva az olvasók előtt.

 


Hogy kinek miről szól a kéktúrázás, azt mindenki maga dönti el, de vitathatatlan, hogy a megtett kilométerek közben olyan szemléletformáló élményekre tehetünk szert, melyek egy életre meghatározhatják a természetről, hazánkról és az emberekről kialakított képünket. Ennek jelentőségét anno a Magyar Természetbarát Szövetség - ma Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) - már a 60-as években felismerte, ezért hozta létre a kimondottan fiataloknak szóló Úttörő Kéktúrát, ami napjainkban Gyermekkéktúra túramozgalom néven ugyanazt a célt hivatott szolgálni: megmutatni és megszerettetni a gyerekekkel a természetjárást.

 

 Egyre népszerűbb a Kéktúra

 

Infók a Gyermekkéktúrához
A 6-14 éves korosztály részére meghirdetett túramozgalom során a gyerekeknek nem kell végigjárnia az Országos Kéktúra mind a 1165 km-ét. A teljesítéshez, illetve a jelvény megszerzéséhez elegendő kilenc tájegységben összesen 300 km megtenni. Amennyiben a Gyermekkéktúra résztvevői egy-egy tájegységen belül legalább 50 km-t megtettek, teljesítményükért elnyerhetik a Gyermekkéktúra tájegységi jelvényeit is. A Gyermekkéktúráról itt olvashattok bővebben.
 

Iskolásoknak minden évben kéktúra-vetélkedőt is rendeznek

 

Feljebb már utaltunk rá, hogy a kéktúrázás nem csupán az északi tájakat bejáró Országos Kéktúráról szól. Kétségtelen, hogy nagy múltja miatt ez a legnépszerűbb kék út, de létezik Dél-dunántúli és Alföldi Kéktúra is. Ezek együttese alkotja a hazánkat körbejáró Országos Kékkört.


Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra
Rockenbauer Pál csapata 1986-ban újra útra kelt. Ennek a filmnek (…és még egymillió lépés) az elkészítése nem csupán a Dél-dunántúli Kéktúra bemutatása volt, hanem a Velemtől Kaposvárig tartó, hiányzó kék útszakasz kijelölése, ezzel együtt pedig az Országos Kéktúrával való összekapcsolása. Kaposvár és Szekszárd között már régebben, 1974-ben kialakították a kék utat, ám a film hatására 1989-ben hivatalosan is felavatták a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát. A névadással az 1987-ben elhunyt sokoldalú és népszerű szakíró és televíziós személyiség emlékének adóztak. Szemlélet és útmutatás című cikkünkben anno mi is megemlékeztünk Rockenbauer munkásságáról és szellemiségéről.

 


Napjainkban ez a túra 11 szakaszból áll és a Vas megyei Írott-kőtől a Tolnai Szekszárdig tart. A Dél-Dunántúl dimbes-dombos tája könnyen rabul ejti a szívünket. A Duna, a Dráva és a Balaton közé ékelődött szelíd vidéken nem találunk akkora hegyeket, mint az északi tájakon, de élményben és látnivalóban ugyanolyan gazdag ez a vidék is. Mindezekről részletesen a www.kektura.hu, illetve a termeszetjaro.hu oldalon olvashatsz, rengeteg hangulatos fotóval kiegészítve. A több mint 540 km hosszú, 9790 m szintemelkedést és 10 315 m lejtést tartalmazó út során összesen 56 darab egyedi grafikával ellátott pecsétlenyomatot kell összegyűjteni az idén megújult igazolófüzetbe. Ezt a vándorutat ez idáig 1642-en járták végig.


Alföldi Kéktúra
Az előbbi túrákkal ellentétben egy merőben más hangulatú terepre vezetnek a kék jelzések. Itt egészen más körülményekre kell számítanunk, más fajta nyitottságra van szükségünk, ha be akarjuk járni a közel 850 km-es alföldi kéket. Ennek az útnak a története 1990-ig nyúlik vissza. A korábbi kéktúrafilmeket készítő stáb - sajnos már Rockenbauer Pál nélkül - ez alkalommal kerékpározva népszerűsítette hazán turisták által kevésbé ismert sík vidékét. A 26 részből álló sorozattal nem csupán az alföldi táj szépségét, néprajzi és történelmi érdekességeit mutatták be, de túrájukkal életre hívták az Alföldi Kéktúra gondolatát, amit később több alföldi természetjáró-egyesület közösen hozott létre.

 

Jellegzetes alföldi tájrészlet


Az Alföldi Kéktúra hazánk második leghosszabb gyalogos turistaútja. Nevéhez híven bemutatja legnagyobb és „legmagyarabb” tájegységünk szinte minden jellegzetességét a Kiskunság homokbuckáitól a Körös-vidék végeláthatatlan szántóin át a Nyírség erdős területéig. Az útvonal végleges kialakítása, felfestése 2000-re valósulhatott meg teljes egészében. Ekkor készült el a túramozgalom hivatalos igazolófüzete is, ami hasonlóan a többi kéktúra-igazolófüzethez, a közeljövőben hamarosan megújul. Az Alföldi Kéktúra szakaszaival, látnivalóival szintén a www.kektura.hu, ezzel együtt pedig a termeszetjaro.hu oldalon ismerkedhetsz meg közelebbről. Figyelem! Ezt a túramozgalmat - amit már 852 teljesítettek - akár kerékpárral is bejárhatjuk.


Országos Kékkör
Mindazok, akik mindhárom kéktúrát bejárták, elmondhatják magukról, hogy teljesítették az Országos Kékkör közel 2600 km-es útvonalát. Ezt a teljesítményt külön fémjelvénnyel is honorálja a Magyar Természetjáró Szövetség, ám az igazi értéket maga a hosszú út életre szóló élményei, a kaland és ezzel együtt az ország megismerése jelenti.

 

 

Egy tipp a terepi tájékozódáshoz
Töltsd le ingyen a telefonodra a Természetjáró applikációt, melynek segítségével nem csupán a Kéktúrán tudsz magabiztosan tájékozódni, hanem az ország összes turistaútján. Magyarország online, interaktív térképes útikönyve gyalogtúrázóknak, kerékpárosoknak és vízitúrázóknak egyaránt hasznos infókkal szolgál a terepen. Offline módban is használható térképes felülete mellett, számos funkció segíti a tájékozódást: beépített túratervező, előre elkészített túraajánlatok, ezernyi látnivaló, részletes ismertetők, leírások és rengeteg fénykép, hogy csak párat említsünk sok hasznos funkció közül. Az alkalmazásróll még többet a www.termeszetjaro.hu-n olvashatsz részletesen.

 

Az ingyenes alkalmazás Androidra, iPhone-ra is letölthető! 


 

 

Kapcsolódó cikkeink: 

NEM AZ A KÉRDÉS, MIÉRT CSINÁLOM, HANEM HOGY MÁS MIÉRT NEM

HOLLÓHÁZÁTÓL HOLLÓKŐIG A KÉKEN

HOMOKBUCKÁK FÖLDJÉN - ALFÖLDI KÉKTÚRA

KÉKTÚRA A KELETI-BAKONY LEGSZEBB SZURDOKÁBAN
NEM LEHET ELÉG KORÁN ELKEZDENI A KÉKTÚRÁZÁST
ÍGY LÁTJA A KÉKTÚRÁT A 6000. TELJESÍTŐ
1160 KILOMÉTERES OSZTÁLYKIRÁNDULÁS

ÍGY JÁRD VÉGIG A DDK-T - HASZNOS TANÁCSOK A TELJESÍTÉSHEZ 

NÉGYSZERES FÖLDKERÜLŐ, MESEBELI KÉKTÚRAFUTÓ 

Cikkajánló