Hírek

Ritka és szép gázlómadár tűnt fel a Dél-Alföldön

Különlegesen kecses megjelenése, jellegzetes lefelé hajló, hosszú csőre, fényesen csillogó tollazata összetéveszthetetlenné teszi. Repülése könnyed és szép. Ő a batla. Nem sűrűn láthatjuk Magyarországon, most három példány is felbukkant belőlük Kardoskúton és a Kígyósi-pusztán.

Szerző:
Turista Magazin
Forrás:
Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság
MME
2021. április 29.

Különlegesen kecses megjelenése, jellegzetes lefelé hajló, hosszú csőre, fényesen csillogó tollazata összetéveszthetetlenné teszi. Repülése könnyed és szép. Ő a batla. Nem sűrűn láthatjuk Magyarországon, most három példány is felbukkant belőlük Kardoskúton és a Kígyósi-pusztán.

Nem sokan büszkélkedhetnek azzal, hogy láttak már itthon batlát. Ez elsősorban ritkasága és rejtőzködő életmódja miatt fordulhat elő, mert ha egyszer is megpillantjuk ezt az egzotikusan szép és kecses gázlómadarat, biztosan nem felejtjük.

Az utóbbi napokban a kardoskúti Fehér-tó közelében és a Kígyósi-pusztán is megfigyelték a fajt – tájékoztat a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság a honlapján. Az utóbbi helyszínen mindjárt kettőt is láttak, egy tojót és egy hímet, amelyek feltételezhetően egy párt alkotnak.

A batla (Plegadis falcinellus) áprilisban érkezik vissza a Szaharától délre fekvő telelőhelyéről, de van, hogy csak május közepén, június elején kezd költésbe.

Általában nádasok vegyes gémtelepeire költözik be, leggyakoribb lakótársai a kis kócsagok, a kis kárókatonák, a bakcsók és a kanalasgémek.

Ez utóbbi faj egyébként a hazai madárfauna tagjai közül a legközelebbi rokona.

Magyarországon a múlt század elején még több száz pár batla költött a Kis-Balatonon. Az 1920-as évek végén azonban ismeretlen okból elhagyták a területet, s csak az 1970-es években jelentek meg újra költőfajként, de ekkor már más területeken.

Napjainkban csupán néhány pár költ az országban, többségük a Hortobágyon, illetve esetenként a Körös–Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén.

Nagy telepei hozzánk legközelebb a Duna-deltában találhatók.

A fészekalja általában 4 tojásból áll, melyen a két szülőmadár felváltva kotlik 21 napig. Mivel a kotlás csak az utolsó tojás lerakása után kezdődik meg, ezért a fiókák egyszerre kelnek ki. Az első napokban elsősorban a hím hordja a táplálékot, és a tojó gondoskodik a fiókákról, később, amikor már egyre nagyobb a család táplálékigénye, mindkét madár táplálék után jár. A fiókák másfél hónaposan válnak röpképessé, de még utána is, egy-két hónapig etetik őket a szüleik.

A batla hosszú, lefelé hajló csőrével vízi élőlények után kutat. Főleg zsombékosokban vadászik, szereti, ha táplálkozás közben a növényzet takarásában maradhat. Férgeket, puhatestűeket, ízeltlábúakat és kétéltűeket fogyaszt, fiókáit is ezzel eteti. Tollazata távolról vörösesbarnának hat, de közelebbről megfelelő fényviszonyok mellett észrevehető, hogy háta és szárnya violásan, zöldesen csillog, irizál.

Hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.


Cikkajánló