Hírek

Ritka növényfaj a Baláta-tavon

A Belső-Somogyban megbújó Baláta-tóban ezen a nyáron ismét nagy számban tenyészik hazánk egyik növényritkasága, az aldrovanda. A szubtrópusi eredetű, rovaremésztő hínárnövény összecsukható levélkéivel apró vízi szervezeteket ejt csapdába.

Szerző:
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság/ddnp.hu
Fotó:
Márkus András
Wikipedia
2019. július 23.

A Belső-Somogyban megbújó Baláta-tóban ezen a nyáron ismét nagy számban tenyészik hazánk egyik növényritkasága, az aldrovanda. A szubtrópusi eredetű, rovaremésztő hínárnövény összecsukható levélkéivel apró vízi szervezeteket ejt csapdába.

Az aldrovanda kis levélkéi kagylókhoz hasonlítható formájúak, összecsukhatóak. Az apró vízi szervezeteket ezzel a csapdával fogja meg: érintésre a levéllemezke összezáródik.

 

Fotó: Wikipedia
Fotó: Wikipedia

 

A fajt a Baláta-tóban az 1920-as években találta meg Boros Ádám a hazai lápok felmérésére során. A trianoni békeszerződéssel beszűkültek az ország természetes erőforrásai, ezért a Tisza István Társaság kutatókat bízott meg a lápok hasznosítható tőzegvagyonának felmérésére.

 

Fotó: Márkus András
Fotó: Márkus András

 

Mivel a Baláta-tó kizárólag a csapadékból nyeri vízutánpótlását, az elmúlt évtizedek aszályos éveiben a tó többször is kiszáradt. Ezeket a periódusokat az aldrovanda az iszapban található képleteivel vészeli át. Amikor újra megtelik a tómeder, újra kifejlődnek, s egy-két csapadékos év után ismét tömegesen tenyésznek a hamar felmelegedő lápi vízben. Az aldrovanda létét nem veszélyezteti különösebb tényező, állományát a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei folyamatosan nyomon követik.

 

 

A Baláta-tavat és környékét nemrégiben mi is bejártuk, a tóról és annak különleges élővilágáról szóló cikkünket a Turista Magazin júniusi számában találjátok.

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Somogy megye páratlan lápvidéke-Baláta-tó

Ilyen a lombok között sétálni, Kaszón

Határ menti vén fák ösvényén

Kecsegét telepítettek Baján

 

 


 

Cikkajánló