Jártál már a Csabai-gombánál, az Ördögoltárnál vagy a hatalmas Sas-sziklánál? Ezeket a kihagyhatatlan pilisi túracélpontokat még egy egyedi kilátó felkeresésével is kiegészíthetjük, melyek mind-mind Piliscsaba környékén találhatók.
A Pilis délnyugati részén, a forgalmas 10-es út mentén fekvő Piliscsabáról elsőre mindenkinek más jut az eszébe, de a természetjárók többségének biztosan a környék különös sziklatornyai, panorámás szirtjei ugranak be egyből, feltéve, ha látták őket. Ettől függetlenül a kirándulók számára a hegység lábánál elterülő kis városka ismerős lehet, mint a pilisi terepezésnek egy kiváló kezdő- vagy végpontja, az erre haladó Országos Kéktúra (OKT) egyik bélyegzőhelye, vagy olyan helyszínként, ahol az a bizonyos egyedi egyetemi épületegyüttes, illetve a „jenga toronyra” emlékeztető kilátó áll. Utóbbiról majd szót ejtünk, de ne rohanjunk ennyire előre. Melyek is azok a kihagyhatatlan sziklaalakzatok?
Ezek a jelek nem csak a kápolnáig vezetnek
Az OKT a Csabai-hegyet megkerülve, dél felől éri el Piliscsabát, majd a Kálvária utcán vezet be a városba. Ebben az utcában ritkábban látható kék jelzések ágaznak le az országos kékről, illetve vezetnek fel egy közeli dombra. A templomhoz, kápolnához vezető utak jelölésére szolgáló „keresztes” jelzés sejthető módon a település 1850-es években, közadakozásból épült kálváriájához, illetve kápolnájához visz, de aki tovább halad ezen az ösvényen, panorámát és egy különös „gombát” is megcsodálhat.
A felmenetben a kálváriához csodás kilátás tárul elénk Piliscsabára
A Csabai-gomba
A jelzés réz domborműves stációk mentén rézsútosan kapaszkodik fel a dombtetőn álló kálváriához, ahonnan már részlegesen kilátás tárul elénk elsősorban Piliscsabára. Innen pár száz méter követve az ösvényt (kis letérésekkel) először egy jellegzetes fát, egy meredélyes kilátópontot, valamint a környék egyik nevezetességét, egy érdekes formájú sziklát vehetünk szemügyre. Megpillantva ezt a csodát, egyértelmű a névadás, bár ha tovább nézzük, alakja akár másra is emlékeztethet minket. Maradjunk csak a gomba küllemnél, hiszen a kérdés így is, úgy is ugyan az: hogyan keletkezett ez a látványos kőtömb, talán ember alkotta? Nem! Ilyen szobrokat a természet farag, a kérdés csak az, hogy hogyan?
A Csabai-gomba
Ha közelebbről is megvizsgáljuk ezt a pár méteres sziklatömböt, a közvetlen környezetétől eltérő állagú és fajtájú üledékes kőzetek cementálódott egyvelegét látjuk. A márgából, dolomitból és mészkőből összeálló sok millió éves kőtömböt ma is formálja a természet koptató munkája, de keményebb, ellenállóbb anyaga „gombaként” jobban dacol az idő múlásával. A hajdan itt hullámzó tengerek többféle üledékéből létrejött sziklatömb alsó része másféle cementáltsága miatt jobban erodálódott, elvékonyodott, ennek köszönhető, hogy a szikla – túl azon, hogy látványosan kiemelkedik a környezetéből – beindítja az emberek fantáziáját.
A térkép kis, faszerkezetű kilátót jelöl a Csabai-gomba tőszomszédságában, de ez a kilátó a sűrű növényzet miatt aligha alkalmas a panoráma megcsodálására. Innen csak is a sziklára látunk rá!
Az Ördögoltár
A környék más figyelemre méltó sziklalátványosságot is tartogat, mint például az Ördögoltárnak is nevezett Csabai-torony, amit az eddig bejárt hangulatos ösvényünktől pár száz méterre, a kék háromszög jelzésein érhetünk el. A Kavics-hegy (Sóder-hegy) oldalában, feketefenyők közt égnek meredő, valóban toronyszerű sziklaszirt is hasonló módon alakult ki, mint a Csabai-gomba, vagy mint a vidék egyéb kimagasló képződményei, de ennél a sziklánál (nyugati oldalán) hévizes oldási üregeket és karsztos kiválásokat (borsóköveket) is megfigyelhetünk.
Az égbetörő Ördögoltár
Roppant megkapó látványt nyújt ez a fák közül egyszer csak előtörő kőóriás, amiről nem tudhatjuk biztosan, miként kapta az Ördögoltár elnevezést. Az tudjuk, hogy a kereszténységet megelőző időkben az emberek ilyen egyedi, a környezetüktől eltérő, kimagasló helyeken tartották szakrális szertartásokat, amit később az egyház tiltott. Hazánkban sok ilyen pogánysággal összeköthető helyszínt őriznek a helynevek, valahol, konkrét bizonyítékokat is feltártak a kutatók, de itt, a Csabai-toronynál csak a név enged következtetni. Ami viszont látszik, hogy egykor sziklamászók gyakorlóhelyként, a szovjet katonák pedig üzenőfalként használták az azóta már védett sziklatömböt.
Szép fenyvesek lombkoronáit törik meg a környék jellegzetes sziklatornyai
A Kavics-hegy kőtornyától Piliscsaba egy másik jellegzetes sziklájához is érdemes ellátogatni. Folytassuk hát az utat jelzetlen ösvényen, ami a Vörös- és Kakukk-hegy északi oldalában kanyarog a 10-es útig, amin átkelünk, majd a Kopár-csárdától már a piros jelzésen emelkedünk a Vörös-hegy 370 méteres csúcsára. Itt találjuk a Pilisi kilátások jelvényszerző túra egyik igazolópecsétjét, de az igazi panorámára, illetve sziklaélményre még várnunk kell egy kicsit.
Először a csúcs alatt húzódó gázvezeték-nyiladékban tárul elénk némi kilátás, leginkább a tőlünk keletre húzódó Kevélyek pompás vonulataira, illetve Pilisvörösvárra.
A Vörös-hegy nyergéből a Kevélyek vonulata uralja a látképet
A nyiladéktól továbbhaladunk a piroson, de kisvártatva az esőháznál bal kéz felé le is fordulunk a térképen „Körsétaútként” feltüntetett, jelzés nélküli ösvényre. Hangulatos kanyargásban többször is ráláthatunk a fenyvessel takart dolomitbuckákra, valamint olykor-olykor távolabb is kitekinthetünk. Tekeregjünk tovább, és ha a térképen megtaláltuk a Sas-sziklát, a helyes irányt sem fogjuk elvéteni. Persze, a könnyebb tájékozódáshoz érdemes GPS-t használni.
A kevésbé ismert Sas-szikla
A „Körsétaút” legérdekesebb látnivalója a Sas-szikla, aminek neve arra enged következtetni, hogy sasok szoktak pihenni vagy fészkelni rajta, s ha nem is mostanában, de régen biztosan. Az igazság mégsem ez, mert ha járt is erre sas, akkor sem a látogatása adta eme több méter magas, fehérlő sziklatömb a nevét, hanem csupán a fák lombkoronáját áttörő szikla alakzata emlékeztet egy vadászó madár kiterjesztett szárnyformájára.
A környék kevésbé ismert sziklája: Sas-szikla
Piliscsaba környékén számos más érdekességet is felfedezhetünk, de ha igazi kuriózumra, illetve teljes körpanorámára vágyunk, akkor mindenképp fel kell kapaszkodnunk a település feletti 447 méter magas Nagy-Kopaszra. Ezt az úti célt a Sas-sziklától – visszatérve a Vörös-hegyi elágazáshoz – a Piliscsabára levezető sárga négyzeten, Klotildligeten átsétálva pedig a kék háromszögön érhetjük el a leggyorsabban.
Az a bizonyos „Jenga”-torony
Kevés emelkedőt kell leküzdeni annak, aki kíváncsi az innen elénk táruló kilátásra, továbbá, magára az egyedi építményre. A 11,5 méter magas, főként vörösfenyőből összeállított kilátó Dévényi Antal erdészről lett elnevezve, a jenga csupán egy becenév, ami a kilátótorony szerkezete és a népszerű építő-ügyességi játék hasonlóságára utal. Az épület egy 4,2 x 4,2 méter alapterületű hasáb, amely tömör, egymásra rakott fenyőgerendákból épül fel. A kilátóhoz 132 köbméter faanyagot használtak fel.
Az épület kilátószintjéről pompás panoráma nyílik a Pilis és a Budai-hegységre, de a Gerecse vonalaira is rálátunk, benne a Nagy-Gete elkülönülő tömbjével.
A kilátó környezetében padokat, asztalokat és tűzrakót találunk, ahol gyakran töltik szabadidejüket a kirándulók, de sajnos sokan még mindig nem értik azt az egyszerű szabályt: hogy amit elhoztál magaddal az erdőbe, azt vigyed is vissza. Ne várjuk, hogy más takarítsa el a szemetünket, ne dobjuk a tűzrakóba, és ne gondoljuk, hogy a lebomló szerves hulladék nem lehet káros a természetre, mind azon túl, hogy ezek a dolgok sem festenek szebben, mint az eldobott flakon vagy konzervdoboz!
A Nagy-Kopaszon álló „Jenga” Dévényi Antal erdészről lett elnevezve
A kék háromszögön kevesebb mint két kilométer megtételével ereszkedhetünk vissza Piliscsaba központjába, ezzel pedig egy közel 14 km-es körtúrát zárunk be. A nem túl megterhelő, sok élményt és felfedeznivalót tartogató út után biztosan másként fogunk gondolni erre a környékre, illetve magára Piliscsabára is.
