Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2016. június 14.

Jenga-torony a Pilisben

A Pilis délnyugati részén emelkedő Nagy-Kopasz tetején pont egy évvel ezelőtt, 2015 júniusában adtak át érdekes formájú, új kilátót. A Dévényi Antal erdészről elnevezett fatorony szerkezete alapján a Jenga nevű építőjáték logikájára emlékeztet. Tetejéről csodálatos körpanoráma tárul elénk.

A Pilis hegyei között 210 méter magasan fekvő Piliscsaba a monda szerint Csaba királyfi után kapta a nevét. Egykoron a település és Tinnye határában csapott össze Attila két fia. Budapest felől, a 10-es út mentén jobbról a lazarista rendház és a Csodásérmű Szűzanya kápolnája, balról pedig a római katolikus templom fogadja a látogatókat. A klotildligeti Széchenyi István utca védett feketefenyősorán már az új kilátóhoz felfestett új turistajelzések nyomvonalán haladhatunk. A kék háromszög a vasútállomástól az erdő széléig az üdülőtelepen vezet keresztül.

 



A falutól egy kilométerre északra emelkedik a Kis- és a Nagy-Kopasz. A Pilis szó eredeti jelentése szerint a felszentelt papok fejének leborotvált, tar foltjára utal. Kopasznak nemcsak a kopár csúcsú hegytetőket nevezték, de például az erdőtüzek következtében lepusztultakat is. A Pilisben több csúcs is ezt az elnevezést viseli, a piliscsabain kívül többek között a Pilisszentkereszt északi oldalán lévő vagy a Nagykovácsi-Telki-Pély-Budakeszi által határolt régió Kis- és Nagy-Kopasza is. A körülöttük lévő Posta-réti-erdővel együtt a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelését és védelmét élvezik.

 



Már az erdő szélénél elhelyezett jelzőtáblák is mutatják a kilátó irányát, csakúgy, mint a környező turistaútvonalak fontosabb csomópontjaiban találhatók. A meredek ösvény mellett több pihenőpadot helyeztek ki, komfortosabbá téve az itt eltöltött időt. Az út elején, egy kis jelzetlen kitérő végén, a fák lombjai felett, már látni lehet egy kis szeletet a panorámából. A kék háromszög a 354 méter magas Kis-Kopaszról a testvére felé kanyarog. Az összesen 220 méteres szintkülönbség kezdeti meredeksége enyhe lankává szelídül. Piliscsaba vasútállomásától összesen 2,3 kilométer megtétele után csodálatos természeti környezetben találhatjuk magunkat, amit sokan ki is használnak, akár csak egy röpke kiruccanás erejéig.

 

A Nagy-Kopasz tetején kulturált erdei pihenőt, tűzrakó helyet építettek ki. A 2014-ben megkezdett kilátóépítés eredményeképpen ma már egy 11,5 méteres toronyból élvezhetjük az elénk táruló lenyűgöző körpanorámát. Az építmény a Jenga játék logikája alapján épült fel fenyőfa gerendákból. Az egymással párhuzamos és arra merőleges hasábok jellegzetes külső megjelenést kölcsönöznek a kilátónak. A harmadik szintről körbetekintve a Pilis csúcsát koronázó Boldog Özséb-kilátótól kezdve a Kétágú-hegy és a Visegrádi-hegység töltik ki a látóhatárt. Tiszta időben akár az esztergomi bazilika kupolája is megcsillan a képben. Az alattunk fekvő települések háztetői apró színes mozaikoknak látszanak.

 

Kattints a képre a nagyított fotóért!

 

A „Jenga” hivatalos nevét Dévényi Antal erdészről kapta, aki a Pilis újrafásításának úttörője volt. A korábbi századok intenzív és meggondolatlan fakitermelésének köszönhetően kopárrá vált tető újratelepítésében játszott nagy szerepet. Az erdeifenyő elterjesztése országszerte itt járt a legnagyobb sikerrel. A nagy fokú szárazság okán bekövetkezett 1993-as erdőtűz utáni helyreállítási munkálatokat már az előző évtizedek jól bevált tapasztalatai alapján végezhették. A hegytetőről a kék és sárga jelzések biztosítanak számtalan körjárati lehetőséget, amelyek gazdag túravariációkat eredményeznek. Mi a kék kört választottuk.

 

 


Az addig szegényes aljnövényzetű erdő hirtelen egy virágos ligetté kezdett hasonlítani. A hazánkban védett, mérgező farkasölő sisakvirág halvány virágfürtjei között a magasba nyúló turbánliliom pompázott a pettyezett rózsaszín legkülönfélébb árnyalataiban. Az út lejtőssé és egyre homokosabbá vált. A puha talaj még a lépteink zaját is elnyelte, így az erdő csendjét csak a madarak éneke és az oldalamon függő kulacs kluttyogó hangja törte meg. A Posta-rét felőli oldalon az erdőkben (számomra ismeretlen okból emelt) kerítés kísért minket. Hamarosan a sárga körút is csatlakozott, és egy darabon együtt haladtunk. A vízmosta út szinte embermagasságú vályúvá mélyült. Egy öregnek tűnő, égig érő fenyő alatti padon falatoztunk egy picit. Ez a fa lehet akár a Posta-réti-erdő védett, 110 éves famatuzsáleme is. A beazonosításban nem voltunk biztosak, de mindenesetre szép szál fenyő alatt pihentünk.

 

 

Utunkat továbbra is lefelé, immár szurdokszerű ösvényen folytattuk tovább. Itt az erdei gombák szemmagasságban nőttek az árok falán. A számtalan kör lehetősége közül a kéket szerettük volna választani, de valahol elvesztettük a fonalat, és a visszakanyarodást elvétve a sárgán a Dévényi Antal utcában lyukadtunk ki. Egy régi, kápolnaszerű épületet körbejártunk, majd az erdő alja és Klotildliget üdülőházai között visszaballagtunk a túra kiindulási pontjához. Itt sem maradtunk látvány nélkül, mert a millecentenáriumra elkészült székely kapu faragott mintái megérdemelték a búcsúpillantásunkat. Az időjósok kivételesen helyesen találták el az időjárást, a leszakadó ég elől a kocsiba menekülve úsztuk meg a bőrig ázást.

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

 

Kéktúrából kalandtúra a Visegrádi-hegységben

Kéktúrából kalandtúra a Visegrádi-hegységben

2021.01.10.

Harmadszor járom már az OKT-t, azt gondoltam, hogy egy rövidke Pilisszentlászló–Visegrád-szakaszon nem érhet különösebb meglepetés. Óriásit tévedtem. Pazar kilátások kápráztattak el, majdnem elgázolt egy komplett vaddisznókonda, a Borjú-főn mellbe vágott egy Wass Albert-idézet, majd végül a visegrádi vár erdőben rejtőző, omladozó falai mellett egy avarban lapuló, elfeledett Mátyás király emlékmű pörgette fel a fantáziámat.

→ Tovább
A turistautak színeváltozása Thirring Gusztávtól napjainkig

A turistautak színeváltozása Thirring Gusztávtól napjainkig

2021.01.07.

Ami Hérakleitosznak a folyók mozgása (minden változik, de mégsem), az nekünk a hazai turistajelzések és földrajzi nevek dialektikája Thirring Gusztáv 1900-as útleírásának segítségével Pomázon és Szentendrén. Na, de hol van a Bucsina-forrás? Egyébként egyszerű túra.

→ Tovább