Tanácsok és praktikák terepezőknek

Neked mi van a hátizsákodban? Hogyan készülsz egy túrára? Tudod, mivel előzd meg a terepen a kényelmetlenséget és a bajt? Összeszedtünk néhány tanácsot, amelyek kezdőknek és haladóknak egyaránt fontosak lehetnek.

Szöveg:
2022. március 20.

Neked mi van a hátizsákodban? Hogyan készülsz egy túrára? Tudod, mivel előzd meg a terepen a kényelmetlenséget és a bajt? Összeszedtünk néhány tanácsot, amelyek kezdőknek és haladóknak egyaránt fontosak lehetnek.

Bárkivel megeshet, még egy rövidnek tervezett kirándulás során is, hogy nem várt helyzetbe kerül. Az idilli kiruccanás könnyen válhat nyűggé, problémamegoldássá, rosszabb esetben pedig még komoly kihívásokkal is szembe kell néznünk, ha felkészületlenül indulunk útnak, illetve ha nem tudjuk, mit tegyünk vészhelyzet esetén.

Természetesen előre kivédeni minden szituációt nem lehet, de pár aprósággal és egy kis tervezéssel rengeteget tehetünk a kényelmünk és a biztonságunk érdekében.

Ez volt az unalmas tanmese bevezetője, amelyre a legtöbben legyintünk, és arra gondolunk, hogy mi nem vagyunk olyanok, mint az a hülye, akiről múltkor hallottuk, hogy eltévedt, aztán majdnem megfagyott az erdőben, vagy az a másik, aki leesett egy szikláról, mert túl jó szelfit akart csinálni. Valóban, a balesetek többsége a felelőtlen viselkedésből fakad, mi pedig (ugye?!) nem vagyunk ilyenek, ám még a hazai, könnyűnek mondható terepen is átélhetünk gondot és veszélyt, ha nem figyelünk oda. Te mennyire vagy felkészült és elővigyázatos?

Nem a ruha teszi az embert

De igen! Ha természetjárásról van szó, akkor biztosan. Ha papucsban vagy topánkában, mackónadrágban vagy egy szál topban lófrálunk az erdőben, nem azért fognak ránk furcsán nézni a tapasztaltabbak, mert nem követjük a legújabb outdoor divatot, hanem mert a megjelenésünk a felkészültségünk hiányáról, tereptől függően pedig akár felelőtlenségünkről is árulkodik. Manapság olcsón is hozzáférhetünk megfelelő túraruházathoz, bár igaz, ár-érték arányban a márkák és a különböző alapanyagok között jelentős minőségi eltérés lehet.

A lényeg, hogy az olcsó is jobb a semminél, ha pedig már kipróbáltunk drágább termékeket, rájövünk, hogy azok miben tudnak többet, mennyivel praktikusabbak, komfortosabbak, illetve sok esetben tartósabbak.

Vannak, akik ezt előszeretettel tagadják, sznobizmusnak beállítva a dolgot, és pénztárcától függetlenül a vászonnadrágot és a pamutfelsőt viselik, pedig nyirkos, szeles és/vagy hideg időben ezek a holmik messze elmaradnak a korszerű alapanyagokból készült termékek képességeitől (például nedvességelvezetés, hőszigetelő képesség, tömeg-térfogat arány tekintetében). Utóbbi szempontok nagyban meghatározzák a természetben töltött órák minőségét. A kényelmen túl vészhelyzet esetén – ha úgy alakul, hogy kénytelenek vagyunk a szabadban éjszakázni – életet is menthet a megfelelő felszerelés. Talán mondanunk se kell, hogy az ideális túralábbeli mindig zárt, az adott terephez megfelelő talpú, télen pedig vízhatlan és meleg.

Pár apróság, amelyek minden hátizsákban elférnek

Hátizsákot vagy terepfutó mellényt mindig érdemes magunkkal vinni, még a rövidebb utakra is. Az öreg Matula bácsi is megmondta, hogy „mindig tegyünk kabátot a hátizsákba”. Ezt az örök érvényű tanácsot a pihekönnyű és helyet alig foglaló, víztaszító ruhadarabok és felszerelések korában igazán nem nehéz megfogadni.

Hosszabb terepezésre – különösen hidegebb időben – érdemes poncsót használni, illetve esőnadrágot, amelyekre lehet, hogy nem lesz végül szükség, de nélkülözhetetlennek is bizonyulhatnak egy vándortúra során.

Lehet, hogy nem szalonnát sütni indultunk útnak, de mindig legyen nálunk bicska és öngyújtó vagy egyéb tűzgyújtó eszköz. Ezek a túlélés alapeszközei, amelyek nemcsak vészhelyzet esetén jöhetnek jól. Egy svájci bicska rendkívül sokoldalú társ, ha problémamegoldásról van szó. Vág és nyit mindent, nélkülözhetetlen a piknikezéshez. A modern fejlámpák súlya és mérete is elhanyagolható, ezért érdemes alapból a táskában tartani, hiszen egy túra során egy barlang felfedezésénél is jól jöhet, éjszaka pedig elengedhetetlen a biztonságos tájékozódáshoz. Egyre kell ügyelni: mindig legyen feltöltve!

Alig tettünk még valamit a hátizsákba, hát lássuk, mi az, ami még nem foglal sok helyet, gyakorlatilag nem növeli a terhet, mégis óriási komfortérzetet nyújt. Ilyen a kisebb kiszerelésben is kapható papír zsebkendő, illetve a higiéniai törlőkendő, amelyek nélkül akár kínszenvedés is lehet bizonyos dolgok elvégzése. Íróeszköz, amelyről azt is hihetnénk, nem fontos, de ha kell, akkor nagyon tud hiányozni. Izolációs fólia, amely pár száz forintos tétel, ráadásul észrevétlenül megbújhat a táskában. Ez az életmentő eszköz egyébként táborozás alkalmával is (például szigetelésként a derékalj vagy hálózsák alá vagy fölé) is sokoldalúan felhasználható. Ajánlott egy vékony csősálat is betenni, mert nem csupán a hűvöstől, hanem a napsütéstől is védheti a fejünket. A táska állandó lakója lehet a műanyag evőeszköz is, továbbá pár méter vékonyabb hegymászó kötél, amely rendkívül sokféleképpen felhasználható. A felsorolt biztonsági cuccok alig foglalnak helyet, össztömegük pedig dekákban mérhető. Ha a cipelt terhen csökkenteni akarunk, ne ezeket vegyük ki a zsákból!

Ami sokaknál hiányzik

Fontos lenne minden esetben valamilyen elsősegélycsomagot is magunkkal vinni. Ennek tartalma függ az egyéntől (saját gyógyszerek, allergia elleni készítmények stb.), illetve attól, hogy hová és mennyi időre megyünk. Túraboltokban különböző, előre összeállított csomagokat vehetünk, de az biztos, hogy ragtapaszra és fertőtlenítőszeres kendőre előbb vagy utóbb szükségünk lesz. Egy tipp: nagyon hasznos a leukoplaszt, illetve valamilyen ragasztószalag. A sérülés kezelésén túl a kiszakadt holmit vagy a levált cipőtalpat is megragaszthatjuk. Csipesz! Sajnos előfordulhat, hogy a rovarriasztó – amelyet szintén érdemes magunkkal vinnünk – nem véd meg száz százalékban a kullancsoktól, amelyeket jobb minél előbb eltávolítani. Létezik speciális kullancseltávolító is, de a csipesz megbízhatóbb eszköz. Nem várt helyzetekre a fájdalomcsillapítók és az izomfáradtság elleni magnéziumkészítmények gyors gyógyírt jelentenek, és a naptejre sem csak a strandon van szükségünk. Meglehet, egy komplett elsősegélycsomagnak már súlya van, de ez a csomag rosszullét vagy baleset esetén életet is menthet. Gondoljunk csak például a súlyos allergiás reakciót kiváltó rovarcsípésekre, amelyet egyes embereknél azonnal kezelni kell.

Az agyunkat már a zsebünkben hordjuk. Vigyázzunk rá!

Régen a telefonszámok, a buszok és a vonatok menetrendje mellett még egy sor egyéb hasznos dolgot is megjegyeztünk vagy felírtunk. Papírtérképet és tájolót vittünk magunkkal a terepi eligazodáshoz, fényképezőgépet a túrán látottak megörökítéséhez. Ezek az eszközök azóta beköltöztek a mobilunkba, de mégis: mi van akkor, ha a képernyő elsötétül? A bosszúságon túl komolyabb következményei is lehetnek, ha a terepen elérhetetlenné válik a zsebünkben hordott tudás. Ami a legfontosabb: baj esetén nem tudunk segítséget kérni.

Ezért fontos indulás előtt feltölteni a készüléket, esetleg egy külső áramforrást magunkkal vinni, kikapcsolni a nem használt alkalmazásokat, a wifit és a mobilinternetet, amelyek folyamatos használata igen nagy mértékben merítheti az akkumulátort.

A legegyszerűbb, ha aktiváljuk a repülőgépes üzemmódot, ettől még offline használhatjuk a telefonra letöltött térképet. A hátizsákban ugyanakkor még a 21. században is elfér a papírtérkép, amely a „tájékozódási segédleten” felül sok egyéb hasznos és érdekes infót is tartalmaz. Mint említettük: sokan már a legközelebbi hozzátartozó telefonszámát sem tudják fejből, ezért ajánlott felírni néhány elérhetőséget. Nincs annál keservesebb, amikor hozzájutunk egy működő telefonhoz, de nem tudunk senkit felhívni.

Mit kell tennem baj esetén?

Sérülés, rosszullét vagy egyéb vészhelyzet (például erdőtűz) esetén az Európában egységes, ingyenes segélyhívó számot, a 112-t kell tárcsázni. A diszpécser az elmondottak alapján intézkedik a megfelelő szervek helyszínre irányításáról. Érdemes elsősegélyhívó alkalmazást telepíteni a telefonunkra, amely meggyorsítja és megkönnyíti a mentőszervek tájékoztatását. Főként külföldi túráknál lehet hasznos és életmentő egy helyi app, amikor nincs helyismeretünk vagy nyelvtudásunk a megfelelő informáláshoz. Itthon töltsük le az ÉletMentő appot!

Valós és valótlan veszélyek a hazai erdőkben

Bepakoltunk a hátizsákba, feltöltöttük a mobilt, most nézzük, mi kell ahhoz, hogy ne legyen elsősegélycsomagra és segélyhívásra szükségünk! Kezdjük azzal, hogy Magyarországon sokkal nagyobb biztonságban vagyunk a nyílt terepen, mint települési környezetben. Sokaknak első hallásra ez meglepő, de a statisztikák is ezt bizonyítják. Itt nem él sem medve, sem jeti, és nagyon kicsi az esélye annak, hogy bárki vagy bármi ránk támadjon az erdőben. Kóbor kutyával is nagy valószínűséggel a faluszélén fogunk találkozni, nem pedig az erdőben. A hazai vadak nem bántanak, és ha tehetik, elkerülnek minket. Persze azért ne simogassuk meg az aranyos kis vadmalacot, mert a mamája ezt zokon veheti. Inkább örüljünk neki, ha kirándulás során egyáltalán megpillanthatunk egy vadon élő állatot.

Hazai terepen a veszélyt legfőképpen a tapasztalatlanságunk és a felelőtlenségünk idézi elő.

Nem vagyunk tisztában a képességeinkkel (fizikai és mentális állapot), rosszul mérjük fel a helyzetünket (időjárási tényezők vagy a napnyugta időpontjának figyelmen kívül hagyása), és néha kimondottan keressük a bajt (felmászunk oda, ahová nem kéne).

Ha jön a vihar

A mobilunk az időjárás megítélésében is hasznos. Különböző alkalmazások segítenek felmérni a felénk közelgő vihar intenzitását, hogy mennyire kell tartanunk tőle. Erős szélben a lehulló ágak és a hajladozó fák elől húzódjunk biztonságos helyre. Villámlás és jégeső esetén ne egy magányos fa alá húzódjunk be, de ha nincs más, akkor is tartsuk a fa törzsétől a lehető legnagyobb távolságot. A talajjal minél kisebb felületen érintkezzünk, tehát ne üljünk le. Hazánkban évente átlagosan 20 és 40 közé tehető azoknak az embereknek a száma, akiket közvetlenül vagy közvetett módon villámcsapás ér. Ezek az esetek főként vízparton és sík területeken fordulnak elő. Talán mondani se kell, hogy ne egy kilátó tetejéről gyönyörködjünk viharfelhőkben és a villámokban.

Az elsősegélynyújtás kötelesség!

Bármilyen vészhelyzet esetén kötelességünk segíteni a bajbajutotton, hiszen akár életet is menthetünk. Ezért nem árt, ha valamennyire tisztában vagyunk az elsősegélynyújtás alapjaival. Ha az áldozat komolyabb traumás sérülés vagy villámcsapás esetén nem vesztette el az eszméletét, gyakran sokkos állapotba kerül. Nekünk kell biztonságos helyre kísérnünk vagy szállítanunk, valamint szükség esetén ellátni a sebeit. Előfordulhat, hogy a sérült keringése és légzése később (főként villámcsapásnál), jóval a baleset után áll le, ezért figyeljük az áldozat életjeleit, illetve minden esetben – akkor is, ha az áldozat látszólag jól is van – azonnal kérjünk orvosi segítséget, hívjunk mentőt!

Amennyiben a sérült eszméletlen, győződjünk meg arról, hogy van-e pulzusa, nem állt-e le a légzése. Ellenőrizzük, hogy a légutak szabadok-e. Távolítsuk el a szájból az esetleges ételmaradékot, és győződjünk meg arról, hogy a nyelv nem csúszott hátra. Ha az életjelek kielégítőek, helyezzük a sérültet stabil oldalfekvésbe, szükség esetén pedig gondoskodjunk a testhőmérsékletének fenntartásáról, hiszen a kihűlés is halálos lehet. Ha a sérültnek leállt légzése vagy a szívverése, azonnal kezdjük meg az életmentést, ezzel párhuzamosan hívjuk a 112-t! Fontos lenne legalább elméleti szinten elsajátítanunk az életmentés alapjait, mert bármikor kemény szituációban találhatjuk magunkat.

Eltévedtünk

Magyarországon nehéz úgy túrázni, hogy legfeljebb pár órás gyaloglással ne akadjunk egy autóútra vagy településre. Szerencsére csak ritkán, de mégis hallani olyan esetekről, amikor valakire ráesteledett, ezért eltévedt, avagy olyan fizikai állapotba került, hogy segítség nélkül nem tudott kijutni az erdőből. Mit teszünk, ha a telefon nem működik, ha kezdünk bestresszelni? Bármilyen rémisztőnek is tűnjön az éjszakai erdő, csak a kihűléstől kell tartanunk, ezért ha tudunk, maradjunk mozgásban, próbáljunk tájékozódni, kövessük a turistautakat hegyről lefelé, és előbb-utóbb biztosan emberekkel fogunk találkozni. Fontos, hogy ne hagyjuk eluralkodni magunkon a pánikot. Ha teljesen kimerültünk vagy mozgásképtelenek vagyunk, kénytelenek leszünk várni. Tegyük ezt olyan helyen, ahol ránk találhatnak, időnként kiáltsunk segítségért, és valaki meg fog találni minket. Tegyünk meg mindent a kihűlés ellen. Ilyenkor értékelődik fel csak igazán a ruházat és a nálunk lévő felszerelés szerepe.

Fontos, hogy minden túrára megfelelő mennyiségű vizet (télen is egy liternél többet) és élelmet vigyünk magunkkal. Mindig elfér a zsákban egy csoki vagy egy zacskó szőlőcukor, amely energiát ad. Indulás előtt tudassuk másokkal, hogy hová indultunk, mi a túratervünk.


Amit ne tegyünk!

Ha eltévedtünk, és nincs térképünk, ne kezdjünk ötletszerűen bóklászni, tartsuk az irányt, és lehetőleg jelzett turistaúton haladjunk. Ha ketten vagyunk, ne váljunk szét, csak akkor, ha muszáj segítséget hívni. Szomjúság ellen ne együnk havat, éhség ellen ne fogyasszunk ismeretlen növényt vagy gombát. Ha nem tudunk saját erőből kijutni az erdőből, kénytelenek leszünk megvárni a segítséget. Próbáljunk megnyugodni, nem olyan nagy Magyarország, hogy időben ne találjanak ránk!

Eszközök, amelyeket érdemes használni

Ügyeljünk arra, hogy valamilyen tájékozódási eszköz (GPS, iránytű, tájoló) mindig legyen nálunk a mobil mellett. A napállás, a csillagos égbolt, a vizek folyásiránya és a települések fényforrásai is segítségünkre lehetnek helyzetünk meghatározásában. Tudjunk róla, hogy a turistatérképek zöme észak–déli tájolású.

Praktikus kiegészítő a túrabotot, amely nem csupán a túrázás kényelmét növeli, a nehéz terepen való haladást segíti, hanem például kóbor kutyák ellen is kiváló önvédelmi eszköz. Ilyen esetre tarthatunk magunknál kutyariasztó szprét is, de ennek használatához lélekjelenlétre van szükség, a légmozgás miatt pedig magunkat is lefújhatjuk. A kutya a legtöbb esetben csak ugat, nem harap. Ne fussunk el, ne hergeljük hirtelen mozdulatokkal, próbáljuk kikerülni, és ha tényleg veszélyben érezzük magunkat, keressünk a környezetünkben valamit, amire felmászhatunk, vagy egy olyan eszközt, amellyel megvédhetjük magunkat. Gyakran már egy közönséges bot látványától is tartani kezd az állat.

Egyéb praktikus tippek

Túrára ajánlott készpénzt, aprót is magunkkal vinnünk, mivel egy vidéki kisboltban vagy a távolsági buszon közel sem biztos, hogy tudunk bankkártyával fizetni.

A cikk a Turista Magazin 2021. áprilisi számában jelent meg.

Cikkajánló