Túraajánlat

Tarjáni tekerés egy nem mindennapi bringaúton

Bejártuk a Bicske és Tarján között vezető kerékpárutat. A csendes, dimbes-dombos gerecsei díszlet és a tökéletes aszfalt együttese páratlan gurulási élményt tartogatott.

Szöveg és fotó:
2021. szeptember 21.

Bejártuk a Bicske és Tarján között vezető kerékpárutat. A csendes, dimbes-dombos gerecsei díszlet és a tökéletes aszfalt együttese páratlan gurulási élményt tartogatott.

Térképnézegetés közben akadtunk rá a Gerecse déli részén, Bicske és Tarján között húzódó kerékpárútra, ami már első pillantásra felkelti az ember érdeklődését. A változatosságot és látnivalókat ígérő táj valóban nem hazudtolja meg magát, mert aki végiggurul ezen a tükörsima aszfaltcsíkon, valóban szuper bringaélménnyel gazdagodik.

A Tarjánig vezető 36 km-es útvonal hivatalosan Etyekről indul, ahonnan kisebb forgalmú, kitáblázott és kerékpáros piktogrammal jelzett közúton tekerhetünk át Bicskére. A Batthyány-kastélyáról is nevezetes városból viszont már egy kiváló minőségű bringaúton folytathatjuk az utat, felfedezve a gerecsei táj kevésbé ismert, ugyanakkor festői részeit. Aki csak erre az újonnan épített és nagyszerű szakaszra kíváncsi, érkezhet egyből Bicskére a Budapestet Tatabányával összekötő vasúttal, amire, illetve amiről a környék számos településén fel- és leszállhatunk, megkönnyítve ezzel a túránk logisztikáját.

Bicske környéki látnivalók
Bicske alsó vasútállomástól indulva hamar magunk mögött hagyjuk a települést és belemerülhetünk a gerecsei táj hullámzó szépségébe, de nem árt előre tájékozódni, hogyan is érjük el a legegyszerűbben a Tarján felé vezető, 2017-ben átadott bringautat. A városból ugyanis több kerékpáros útvonal is kivezet, amelyek látványos szőlő dűlőbe vagy épp a híres bicskei csillagvizsgálóhoz navigálnak, de ezek az utak kerülőt jelentenek a tarjáni aszfaltcsíkunkhoz képest. Ha nem rohanunk, érdemes ezeket a helyeket is megnézni, hiszen két keréken nincsenek messze, illetve az egykori csillagvizsgáló történelmi falai valóban megérnek egy rövid megállót.

A csillagvizsgálótól egyébként nem kell visszamenni Bicskére, az autópályával párhuzamos vezető bekötőúton gyorsan rácsatlakozhatunk a tarjáni bringaútra. Igaz, így kihagyjuk a Csabdi-víztározó menti, korláttal és LED-es lámpasorral ellátott szakaszt, illetve az autópálya alatt külön a bringások számára épített alagutat, de némi kitérővel utólag ezeket a részeket is felfedezhetjük.

A Szent László-patak mentén, zöldbe vezető rövidke szakaszt követően kisvártatva a Bicske szomszédságában fekvő Csabdira érkezünk. Miután átgurultunk a templomromjáról nevezetes településen, a jelzések az északnak tartó 11117-es közúton folytatódnak. A domboldalban vezető hangulatos országút a közeli zsákfaluba, Vasztélyra vezet, de a mi jelzéseink még az álmos kis falu előtt lekanyarodnak a közelmúltban épített bringaútra, aminek páratlan hangulata egészen Tarjánig kitart.

Kis kitérővel érdemes Vasztélyt is felfedezni. A kétszáz méteres dombokkal körülölelt kis falu délkeleti határában nagyszerű kilátás tárul elénk a Gerecse belső tájaira.

Az útvonal legszebb részén
Az országútról Vasztély előtt pár száz méterrel kezdődő kiépített bringaút alighanem az ország egyik legszebb kerékpáros útvonala. Gurulásra csábító kényelme és csodás környezete már az első percben megmutatkozik, és a kisebb szintemelkedések ellenére is csak azt kívánjuk: bárcsak ne érne véget ez a szemet gyönyörködtető utazás.

Még varázslatosabb az élmény, ha hétköznap járunk erre, mert ilyenkor az út és a táj szinte csak a miénk. Elvétve egy-két autóval azért ekkor is találkozhatunk, mert bár kerékpárútról beszélünk, az engedéllyel rendelkező sofőrök behajthatnak az út által érintett Horgásztóhoz.

Megművelt földek, gyümölcsösök és akácos ligeteket váltakozásában egyszer csak felbukkan előttünk az első kiépített pihenőhely. Az esőbeállós bringaparkolónál kényelmesen frissíthetünk, bár a nyárias melegben a minket körbe vevő hőt sugárzó flaszter inkább haladásra késztet, mint ücsörgésre.

Kevés kanyargással folyamatosan északi irányba tartunk, mindeközben óvatos emelkedésben egyre inkább kinyílik körülöttünk a táj. Balunkon feltűnik a környék kiemelkedő magaslata, a 447 méter magas Somlyó tömbje, aminek mi inkább az északkeleti oldalára, annak is a Kis-Somlyónak nevezet hegycsúcsára látunk rá. Az Országos Kéktúra által is érintett, sőt, annak igazolópontjául is szolgáló Somlyó a látványos panorámáján túl is tartogat érdekességeket.

Bal kéz felé nem csupán a környék látképét uraló Somlyót pillanthatjuk meg. Közvetlenül a hegy lábánál, az alattunk húzódó Szent László-patak völgyében egymás mellet sorakozó kis faházak bukkannak fel. Első pillantásra nem is tűnik fel az a víztükör, ami apropóját adja a szántókkal, kukoricással övezett kis lakótelepnek, de ahogy enyhe ereszkedésben lekanyarodunk a tavacska partjára, egy megkapó látványt nyújtó horgászidill kezd kibontakozni előttünk.

A tarjáni sporthorgászok által üzemeltetett 20 hektáros horgásztó a Szent László-patak duzzasztásával jött létre. Partján sorakozó takaros kis faházait, illetve magát a tavat csak a horgászegyesület tagjai használhatják, erre tábla is felhívja a figyelmet. Az erre járó szemlélődő leginkább a víztükröt kettéválasztó töltésről (amin az út is áthalad) élvezheti a tó, illetve a horgászparadicsom egyedi hangulatát, mielőtt tovább haladna Tarján irányába.

A vándorok is erre járnak
Újfent szántók, akácosok, napraforgó mezők szegélyezik utunkat, változatos tarkaságot adva a dimbes-dombos tájnak. Az út menti oszlopokra festet sárga jelek arról tanúskodnak, hogy a bringások mellett a Szent Jakab út vándorai is ugyan ezt a panorámát élvezik, miközben Budapestről irányából Ausztria, illetve Santiago felé gyalogolnak.

A magyar Camino

A Szent Jakab zarándokút magyarországi szakasza 2009-ben született a Szent Jakab Baráti Kör kezdeményezésére. Az útvonal megálmodói azt szerették volna, hogy itthon is lehessen Szent Jakab apostol tiszteletére, valamely Jakab-emlékhelyet felkeresve zarándokolni egy olyan úton, amely szellemiségében nagyon hasonlít a Spanyol Caminohoz. Két kiindulópontja Budapest, illetve a Tihany, amely útvonalak Pannonhalmán egyesülnek, majd a Győrtől nyugatra fekvő Lébényen át – ahol Magyarország egyik legszebb és legrégebbi Jakab-emléke, egy több mint 800 éves románkori templom áll – Ausztria felé tart. A Lébényből az ausztriai Wolfsthalba vezető út kiépítésével Magyarország bekapcsolódott az európai Camino úthálózatába, és lehetővé vált, hogy a Camino legkeletibb pontjáról, Budapestről akár egészen Santiagóig gyalogoljunk.

A Gerecse központi magaslatainak tövében találjuk Tarjánt, ahová a település pincesorát érintve vezet be a kerékpárút. Számos frissítési lehetőséget, helyi érdekességet találunk a rendezett és csodálatos fekvésű, egyharmad részben svábok lakta településen, ahol bár véget ér csodás bringautunk kiépített szakasza, de nem túl forgalmas közutakon tovább tekerhetünk a szélrózsa szinte minden irányába. Tatabánya innen csupán fél óra gurulás, de egy nagyobb túrával akár Tatára is megérkezhetünk elkerülve a combosabb szintemelkedéseket. A hegyekkel körbe ölelt Tarján egyik nevezetessége a településtől mindössze két kilométerre található Pes-kő barlangot rejtő panorámás sziklapárkánya, amit két keréken csak részben tudunk megközelíteni, de aki hajlandó leszállni a nyeregből és kicsit gyalogolni, annak kihagyhatatlan élményben lesz része.



Cikkajánló