Túraajánlat

Pes-kő: Pazar kilátás extrákkal

A Gerecse déli részén roppant mészkőfalak fehérlenek, melyek közül talán a Tarján fölé magasodó Pes-kő-hegy szirtjei nyújtják a legizgalmasabb élményt.

Szöveg és fotó:
Lánczi Péter
2019. november 21.

A Gerecse déli részén roppant mészkőfalak fehérlenek, melyek közül talán a Tarján fölé magasodó Pes-kő-hegy szirtjei nyújtják a legizgalmasabb élményt.

Annak idején, amikor a Kéktúrát jártam, az elsődleges szempontom az útvonal követése, teljes egészében való lejárása volt, és alig fordítottam figyelmet az ösvény közelében fellelhető látványosságokra. Így gyalogoltam el anno a Gerecsében a Pes-kő-hegy sziklapárkánya alatt is, nem is sejtve, hogy a fejem felett magasodó gigászi mésztömb milyen csodát tartogat. Ez alkalommal viszont kimondottan ide készültem, mert egy valóban nem mindennapi helyszínről van szó.

Tarján határában, háttérben a Pes-kő-hegy szikláival

Fotó: Lánczi Péter

Amikor először halottam a Pes-kőről, egyből a Bükk 865 méteres hegye és a déli peremén található csodás kilátópontja jutott az eszembe. Itt is egy meredek mészkőszikla tetejéről csodálhatjuk az alattunk elterülő tájat, ennek a helynek is a közelében halad el a Kéktúra, ráadásul még barlangja is van, hasonlóan a gerecsei társához. Egy különbség azonban mégis van: ez a hely még a bükkitől is sokkal szuperebb, pedig az sem semmi.

DSC02575

Ezeket a szabálytalan jelzéseket követve könnyen megtaláljuk a barlangot

Fotó: Lánczi Péter

Nem nehéz odatalálni, még segítségünk is van

Felfedezőutam során némi nosztalgiával kanyarodtam le a kék túraútról Vértestolna határában, ott, ahol a Gerecse 50 teljesítménytúra egyik ellenőrzőpontja szokott lenni. Ez a Tarjánt és Vértestolnát összekötő országút mentén található hely több turistaút csomópontja, illetve jelzetlen ösvények kiindulópontja. Az egyik ilyen szekérút mégsem annyira jelzetlen, mert valaki – nem mellesleg szabálytalanul – fehér spray-vel kijelölte az irányt azokhoz a bizonyos sziklákhoz, illetve magához a Pes-kő sziklaüregéhez. Ezeket a jeleket követve jutottam el közel félórás gyaloglással a kiszemelt úti célomhoz, ami azonnal lenyűgözött.

Az őszi lombhullás miatt már a sziklafal megközelítése közben is volt részem némi kilátásban, de szinte mellbevágó volt az élmény, amikor a szűk ösvény kivezetett az alig egy méter széles és több tíz méter hosszúságú sziklapárkányra.

DSC02469

Tériszonyosoknak nem ajánlott ez a sziklapárkány

Fotó: Lánczi Péter

Az elém táruló panorámás mélység és a kőfalban vezető sétány külföldi túraélményeket idéző hangulata egy csapásra felrázott, és egyre kíváncsibb léptekkel hajtott a kőfal közepe felé, ahol egy kis kőfülke is megbújik. Ez a Pes-kő-barlang, amit ezentúl már biztosan nem fogok összekeverni a bükki névrokonával, mert olyan nagy hatással volt rám az élmény.

DSC02483

A Pes-kő-barlang a sziklapárkány közepén találjuk

Fotó: Lánczi Péter

Azt nem mondhatom, hogy ez az alig pár méteres barlang lenne a hegy fő attrakciója. Inkább úgy gondolom, ez az üreg egy érdekes részlete annak a festői szépségű, vadregényes összhatásnak, amit a pompás mészkősziklák, a fantasztikus panoráma, a növényzet és úgy egyébként az egész környezet megalkotott.

DSC02496

A barlang járható része alig pár péteres

Fotó: Lánczi Péter

A Pes-kő-barlang legendája

Úgy tartja a népi emlékezet, hogy annak idején a környékbeliek a Pes-kő barlangjában húzták meg magukat a török elől. Amikor elfogyott a vizük, egy asszony a kislányával kimerészkedett a barlangból, hogy vizet húzzon a közeli kútból. Szerencsétlenségükre rájuk akadt egy török, aki azonnal fogságba ejtette őket. Életükért cserébe elárulták, hol rejtőzik a többi falubéli, de ez sem mentette meg őket, társaikkal együtt őket is megölték.

DSC02459

Az állatok is gyakran sütkéreznek ezen a sziklateraszon

Fotó: Lánczi Péter
A Pes-kő születése

A Pes-kő-hegy egy hatalmas, dachsteini mészkőből felépülő 399 méteres magaslat. Nevében a szláv eredetű „pest” szó magyarul barlangot jelent. Az ilyen, barázdált sziklafalak főként a Gerecse déli tájaira jellemzők, amik a tektonikai erők hatására jöttek létre. A földmozgás törésvonalai mentén vetők keletkeztek, ahol a gyűrődésre nem képes kőzetek eltörtek, és a tömbök darabjai kiemelkedtek vagy épp lesüllyedtek. Egy ilyen északnyugati-délkeleti irányú vetővonal hozta létre a Pes-kő-hegy látványos szikláit is, amiket messziről is könnyű észrevenni.

DSC02476

Bár a helyszín lenyűgöző, érdemes minden lépésünkre odafigyelnünk, mert alattunk hatalmas a mélység

Fotó: Lánczi Péter

Maga a barlang és ezzel együtt a sziklaút kb. 350 méter tengerszint feletti magasságban húzódik, ami nem tűnik különösebben magasnak, de az alattunk tátongó letörés helyenként 100 méteres is lehet, attól függően, hogy a párkány melyik részén állunk. A szembeötlő nyomokból és az erős vadszagból könnyű rájönnünk, hogy a muflonok is előszeretettel látogatják ezt a számukra biztonságos és egyben kiváló napozó helyet.

DSC02570

A hegytetőről is pompás a kilátás

Fotó: Lánczi Péter

Legalább egy óra hosszát töltöttem a Pes-kő sziklafalán. Áhítattal szemléltem a nagyszerű látványt nyújtó köveket és az őszi színekkel díszített tájat. Szemben a Baglyas-hegy és a Somlyó-hegy magasodik, balra a távolban a Pilis vonalai húzódnak, jobbra pedig már a Vértes vonulatait, illetve Tatabányát is láthatjuk. Ugyanebben az irányban a távolban kiszúrhatjuk a Gerecse legdélebbi pontját, a lovak erőlködéséről elnevezett Lófingató-hegyet. Az alattunk fekvő település Tarján.

DSC02514

A sziklaterasszal szemközt a Baglyas-hegy és a Somlyó magasodik, de látszik innen a Pilis és Vértes vonulatai is

Fotó: Lánczi Péter

Fel sem tűnt, milyen gyorsan elszaladt az idő, amíg kigyönyörködtem magamat. Az őszi szél viszont alaposan kihűtött, így bár még maradtam volna egy kicsit, kénytelen voltam visszaindulni a kiindulópontom felé. Gyertyános-kőrisesben vezető ösvényemet helyenként mohás sziklakertek tarkították, mígnem a széles szekérúton leértem a hegy északi lábához. Itt még várt rám egy kisebb felfedezés.

DSC02568

Már a hegyre vezető út során látványos sziklakerteket kísérnek

Fotó: Lánczi Péter

Egy titokzatos bunker

Már a hazautamat terveztem, amikor a telefonom megkérdezte tőlem: „Hogy tetszett a szovjet bunker?” Nem teljesen értettem, mit is akar tőlem a Google, de ahogy rápillantottam a térképre, egyből értelmet nyert a kérdés. Általában, ha valahova készülök, alaposan átböngészem a térképet az úti célom közelében található érdekességek után, de ezt a terepi pontot az én turistatérképem nem jelölte. Sebaj, a telefon jelzett, a bunker közel van, én meg kíváncsi vagyok, tehát indultam felfedezni.

DSC02579

A szovjet bunker bejárata

Fotó: Lánczi Péter
DSC02578

Sokat nem mutat a földalatti betonfedezék

Fotó: Lánczi Péter

Korábban már jártam ilyen és ehhez hasonló helyeken, így volt összehasonlítási alapom, és némi csalódással konstatáltam, hogy itt nincsen semmi izgalmas a föld alatt az üszkös falakon és a szemeten kívül. Ettől függetlenül azért érdekelt volna, milyen célból hozták létre, mit tároltak, és meddig használták ezt a titokzatos bunkert, amiről rövid nyomozásom során semmit sem tudtam kideríteni.

DSC02582

Több vándorút is találkozik a Pes-kő-hegy északi lábánál

Fotó: Lánczi Péter

Bár a Pes-kő-hegynek a bejárása önmagában nem egy nagy kirándulás, élményben biztosan felér egy egésznapos túrával. Érdemes a hegy roppant látványos sziklapárkányát kéktúrázással, vagy a Mária-út bejárásával egybekötve felfedezni, de akár a Szent Jakab úton való zarándoklat közben is tehetünk ide egy felejthetetlen kitérőt.


Cikkajánló