Templom a szigeten – Nagyszekeres rejtőzködő ékköve

A szatmári kis falu, Nagyszekeres középkori eredetű temploma nemcsak önmagában meseszép, de a környezete még fokozni tudja mindezt; a templom ugyanis egy szigeten áll, hatalmas fák ölelésében.

Szöveg:
2022. június 22.

A szatmári kis falu, Nagyszekeres középkori eredetű temploma nemcsak önmagában meseszép, de a környezete még fokozni tudja mindezt; a templom ugyanis egy szigeten áll, hatalmas fák ölelésében.

Néhány éve jártam először Nagyszekeresen, amelynek fa harangtornyos temploma első pillantásra elvarázsolt. Június elején-nagy örömömre- pár napra újra visszatértünk Szatmár-Beregbe. A környéken nagyon sok a látnivaló, ezek egy kicsiny szeletéről ebben a korábbi cikkünkben írtunk, de fotós kolléganőmnek már előre jeleztem, hogy ezt a templomot mindenképpen látnia kell. Fel is kerekedtünk egyik nap, hogy megnézzük. Reggel nem volt nagy mozgás a faluban, csak a templom szomszédságában álló kisboltban volt egy kis jövés-menés.

A település egyébként onnan kapta a nevét, hogy hajdan királyi szolgálónépek, szekeresek lakták.

A templom a falu központjában a Gőgő-Szenke patak által közrefogott kis szigeten áll. Sajnos, a meder, ahogy pár éve, úgy most is csontszáraz volt.

A templom – amit hatalmas fák ölelnek körbe – a 15. században épült, késő gótikus stílusban. Eredetileg védelmi funkciót is ellátott, és a 18. századig csak egy fahídon át lehetett megközelíteni, és a szigetet egy palánk is védte.

A védelemre szükség is volt, mert a falu egy fontos Erdélyből és a Máramarosi-havasokból érkező kereskedelmi út mentén feküdt, így többször is támadások érték.

A templom késő gótikus épülete mellett álló fa harangtorony a 18. század végén készült. Ahogy belépünk, és felnézünk, a vaskos gerendák között a hatalmas, mázsás súlyú harangot is láthatjuk. A templom már reggel nyitva van, szabadon látogatható, és belülről is legalább olyan szép, mint kívülről.

Fehér falak, kék famennyezet, és a hajdani, gótikus boltozat egy részlete is látható, amit a 80-as években az eredeti kövek felhasználásával rekonstruáltak. Nagyon szép a templom belső tere is, a festett szószék és a karzat, ami a 18. század vége felé készült el.

A Felső-Tisza-vidék az ország középkori templomokban leggazdagabb vidéke. A templomok többsége református és kisebb méretű, a jellemzően aprófalvas vidéken nem volt szükség nagy templomokra. Hogy a fantasztikus épített örökség megmaradhatott, annak az a legfőbb oka, hogy a vízrendezési munkáltok előtt vizekkel keresztül-kasul átjárt vidék volt ez a táj, és aki itt rombolni, rabolni, hódítani akart, annak a lápvidékkel kellett először megküzdenie, és ezt kétszer is meggondolta.

A nagyszekeresi egy a közel 30 középkori eredetű, szatmár-beregi templom közül. Aki ezen a vidéken jár, annak kihagyhatatlan látnivalót jelentenek ezek a különleges épületek, amelyek a Középkori Templomok Útja elnevezésű tematikus túraútvonal részét is képezik.

Cikkajánló