Tudástár

Tiszta vizet öntöttünk a pohárba

Milyen hatással van a klímaváltozás a vizeinkre? Mennyire szennyezettek folyóink? És mi köze a magyar kajak-kenu sport sikereinek az iszapos Holt-Tiszához? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a WWF Magyarország által szervezett beszélgetéssorozat legutóbbi állomásán, ahol a víz volt a téma.

Szöveg:
Tóth Judit
Fotó:
Adobe Stock / weise_maxim (kiemelt kép)
2020. március 3.

Milyen hatással van a klímaváltozás a vizeinkre? Mennyire szennyezettek folyóink? És mi köze a magyar kajak-kenu sport sikereinek az iszapos Holt-Tiszához? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a WWF Magyarország által szervezett beszélgetéssorozat legutóbbi állomásán, ahol a víz volt a téma.

Hazánk felszíni vizeinek 96 %-a tűnt el a folyószabályozások következtében, a megmaradtak pedig túlterheltek. Egy ideig tolerálja a természet az őt ért negatív hatásokat, de eljön az a pont, amikor felborul az egyensúly. Márpedig számunkra és az élővilág számára is kulcsfontosságú, hogy a vizeink jó állapotban legyenek.

Szenvedői és okozói vagyunk a problémának

A folyóinkat érő szennyezések nagyon sokfélék, a vízen úszó PET palackoktól kezdve, a környező mezőgazdasági területekről bekerülő kémiai szennyezéseken át a gyógyszermaradványokig. A problémát Kőbán Rita kétszeres olimpiai bajnok kajakos, a beszélgetés egyik résztvevője a saját bőrén érezte, ugyanis sokáig bőrproblémái voltak a szennyezett Kis-Dunától.

Nagyon ki vagyunk téve az új típusú szennyezéseknek, mint a mikroműanyagok és a gyógyszermaradványok, de mi emberek nemcsak szenvedői, okozói is vagyunk a problémának

– mondta Dr. Engloner Attila ökológus, a Duna-kutató Intézet munkatársa. „Ezeknek a hatásairól azonban még keveset tudunk. Vannak már eredmények, és ezek azt mutatják, hogy az élővilágban már kimutathatóak bizonyos hatások. Egy vizsgálat például arra jutott, hogy a vízbe kerülő hormontartalmú bomlástermékek hatására a halak nemet váltottak.

Medical waste. Capsules, tablets, pills and other outdated drugs
Fotó: Adobe Stock / Alonso Agular

A gyógyszermaradványok, illetve az ezek hatására antibiotikum rezisztenssé váló baktériumok vizsgálata a 2018-ban elindult „Tiszta ivóvíz” program egyik fontos eleme is. A hároméves kutatás során a Duna vízminőségét, a parti szűrésű kutakat és a csapból folyó ivóvizet vizsgálják. A hazai ivóvízellátás több mint 30 %-át parti szűrésű kutak adják, Budapest és az agglomeráció szinte teljes egészében parti szűrésű vizet használ közel kétmillió lakos ellátására. Ezért sem mindegy, hogy milyen a folyó vízminősége.

Engloner Attila szerint nagyon fontos lenne a megelőzés, vagyis az, hogy csak azokat a gyógyszereket használjuk, amelyekre valóban szükségünk van. A gyógyszerkultúra fejlődésének része az is, hogy a lejárt készítményeket ne dobjuk ki, hanem adjuk azt le a gyógyszertárakban. Ahogy gyógyszerfogyasztásunk nyomai kimutathatóak a vizeinkből, úgy igaz ez a drogokra is. Nyáron például a Balaton-parton rendezett fesztivál ideje alatt extasy, kokain és egyéb szintetikus drogok is kimutathatóak a tó vizéből.

Évente három Balatonnyi vizet vesztünk

A klímaváltozás erősen befolyásolja a vízkörforgást. „Az aszályos időszakok gyakoribbá válásával fontos lenne, hogy árvizek idején ne csak a víz elvezetése legyen a cél, hanem minél több vizet próbáljunk visszatartani tározókban”- mondta Samu Andrea környezetkutató, a WWF Magyarország munkatársa.

Évente három Balatonnyival több víz távozik az országból, mint amennyi bejön, és ezt a csapadék nem tudja pótolni.

AdobeStock_306325897
Fotó: Adobe Stock / Comofoto

Egyéni szinten is fontos lenne a víztakarékosság. Egy átlagos háztartás naponta 150 liter vizet használ, és ebből fejenként pár liter az, amit megiszunk. Az lenne az ideális, ha ivóvizet csak ivásra és főzésre használnánk, egyebeket, például a WC öblítést pedig újra használt vízzel intéznénk el.

A WWF Magyarország kifejlesztett egy okostelefonokra letölthető alkalmazást. A vízkalkulátor segítségével mindenki megtudhatja, mekkora a vízlábnyoma.

Folyók és emberek

A beszélgetésen szóba került a folyók és a városok kapcsolata is. Kőbán Rita elmondta, a világon szinte mindenütt jobb vizekben evezett, mint Budapesten. Sportolói szempontból vannak azért előnyei is annak, ha például nagyon sűrű, nehéz, iszapos a víz.„Aki például a szolnoki Holt-Tiszában edz, az a világ más tájain található „könnyebb” vizekben hasítani fog. Ezért is jönnek gyakran ide edzőtáborozni külföldről, még akár Ausztráliából és Új-Zélandról is.” Kőbán Rita szerint jó, hogy egyre többen vízitúráznak, és ezzel párhuzamosan fejlődik az ehhez szükséges infrastruktúra is, például a Tiszán.

65, 83, 67, 73, 73, 0, 0, 0, 83, 83, 85, 67, 118, 51, 72, 52, 115, 73, 65, 65, 65, 65, 65, 65, 65, 69, 65, 74, 86, 83, 121, 50, 54, 68, 77, 66, 67, 56, 86, 43, 111, 47, 73, 74, 43, 68, 65, 106, 89, 69, 54, 68, 57, 85, 114, 100, 112, 106, 49, 77, 78, 105, 76, 52, 107, 86, 103, 105, 80, 98, 112, 73, 1
Fotó: Adobe Stock / Gudellaphoto

„Aki egyszer részt vett egy vízitúrán, másképp fog viszonyulni a vizekhez.”

„Sokszor mondjuk, hogy a folyó kettészeli a várost, de talán inkább úgy kellene fogalmaznunk, hogy a folyót két oldalról szorongatja a város”- mondta Engloner Attila. A városok növekedésével párhuzamosan a folyók természetessége egyre romlik. Pedig folyóink és az azokat övező galériaerdők az utolsó megmaradt természetes zöld folyosók az élővilág számára, amely összeköttetést biztosít a kis fragmentumokra töredezett élőhelyek között.

65, 83, 67, 73, 73, 0, 0, 0, 83, 83, 85, 67, 118, 51, 72, 52, 115, 73, 65, 65, 65, 65, 65, 65, 65, 69, 65, 72, 49, 83, 119, 87, 55, 68, 73, 65, 121, 57, 84, 57, 111, 47, 82, 74, 119, 98, 78, 87, 109, 83, 78, 116, 108, 120, 112, 120, 50, 109, 84, 100, 113, 79, 86, 81, 56, 79, 117, 65, 48, 113, 103, 8
Fotó: Adobe Stock / Givaga

Sajnos, a nagyvárosokban és azok közelében a természetes vagy természetközeli partszakaszok megfogyatkoztak. Abban a megszólalók egyet értettek, hogy ennek ellenére a fővárostól északra és délre is vannak azért még olyan helyek, ahol viszonylag természetközeli állapotokat találni. Kevesen tudják például, hogy az Óbudai-szigeten is van még természetes galériaerdő.

Abban viszont már nem mindenki értett egyet, hogy ezeket mind szabadon is lehessen látogatni. „Ha például a Margit-szigetet összehasonlítjuk a Háros-szigettel, elképesztő különbséget találunk. Az előbbi egy túlterhelt park, az utóbbi egy érintetlen vadon”- mondja Szávoszt-Vass Dániel geográfus-hidrológus, a Dunai Szigetek blog szerzője. „Én évekig próbálkoztam azzal, hogy bejussak a fokozottan védett Háros-szigetre. Mikor egy vezetett túrán végre sikerült, olyat láttam, ami után azt mondtam, nem baj, hogy ide nem léphetnek be emberek. Szerintem ami érintetlen, maradjon is az.”

haros-sziget arteri erdo Árvay Márton
Fotó: Árvay Márton

A WWF Corner következő Meddig tart a varázslatos sokszínűség? című beszélgetésére március 25-én kerül sor, a résztvevők a környezeti válságról és a fajok kipusztulásának következményeiről beszélgetnek.



Cikkajánló