Olyan különleges ősi templomokat gyűjtöttünk össze az Árpád-korból, melyeknek ma már csupán a romjai láthatók. De így romosan talán sokkal titokzatosabbak, hiszen még többet bíznak az ember fantáziájára, vajon milyenek lehettek 800-900 évvel ezelőtt.
Zeleméri templomrom
Ha a Debrecen és Hajdúböszörmény közötti 35-ös főútról letérünk Bodaszőlő felé, akkor egy jobb kanyar után egy kis vasútállomásra jutunk, ahol a sínek túloldalán egy kisebb kunhalom tetején csonkatorony emelkedik ki a végtelen síknak tűnő tájból.
A romok között utat tört magának a természet
A zeleméri templomromhoz egy lépcső vezet fel, a domb tetejéről pedig szépen belátni a környéket, nem véletlen, hogy őrtoronyként is funkcionált az egykor 30 méteres torony.
Ma már csak 18 méter magasra nyújtózik a megmaradt falrészlet, amelyen egy fakereszt látható.
Romjait 1907 óta műemlékként kezelik.
A szépen faragott keresztről nem tudni, mikor került fel a templomrom falára
Szerelmi legenda a falak között
Egy legenda szerint a templom mellett egy vár is állt, amelyben egy Vaszil nevű gazdag rác élt lányával, Maricával. Egy nap látogató érkezett a házhoz, Vaszil barátja, Daniló, aki azért jött, hogy megcsodálja Marica szépségét, de a lányt ekkorra már eljegyezték. Daniló azonban hajthatatlan volt, és egyik este, amikor Vaszil és Marica jegyese portyán volt a bökönyi határban, szerelmet vallott a szépséges lánynak a vár egyik bástyájának csúcsán.
A templomrom egyben emlékhely is, ahol sokan még ma is mécsest gyújtanak
Marica visszautasította Daniló közeledését, mire az vadul rátámadt, és dulakodni kezdtek. Marica, hogy tisztességét megőrizze, inkább a mélybe ugrott, és magával rántotta támadóját is. Sajnos Marica nem élte túl az akciót, Daniló viszont csak a lábát törte. De nem úszta meg ő sem, a hazatérő apa és Marica jegyese bosszút álltak. Danilót karóba húzták, majd az alája rakott máglyán megsütötték.
Már messziről látszik a szántókból kimagasló halom a templomrommal
A helyiek úgy tartják, hogy Marica halálának évfordulójának éjjelén két fehér árny jelenik meg a templomtorony aljánál, amelyek mintha valamit keresnének. A régi öregek szerint Vaszil és Marica jegyesének lelkei jártak vissza, és a lány sírját keresik. Vajon még most is lehet látni őket? Azt nem tudni, de mindenképp érdemes ellátogatni a zeleméri templomromhoz, és egy kicsit elidőzni ott. Ráadásul a vonatok is elég sűrűn járnak erre, így azok is könnyen megtehetik ezt, akik nem autóval mennének.
Kövesdi romtemplom
A kövesdi templomrom valóban különleges, és ez nem valamiféle költői túlzás. Aligha van Magyarországon még egy olyan Árpád-kori templom, amely egy római villa alapjaira épült, és amelynek oltárán nap-éj egyenlőségkor különös fénysugár jelenik meg. Falait török ágyúk rombolták, az idő emésztette rendületlenül, de 800 év sem tudta teljesen eltüntetni.
A kövesdi templomrom madártávlatból
Az aszófői vasútállomástól délre, a Balaton-part közelében, szántóföldektől körbevéve, egy kis fás liget közepén bújik meg a kövesdi rom.
Eltéveszteni nem lehet, mert a községből vezető Romkápolna utca és a sárga rom jelzés egyenesen a templomig visz.
Mivel a műemlékrom fokozottan védett természeti területen fekszik, a hangulatos fasor szegélyezte földút utolsó néhány száz méterét gyalog vagy bringával kell megtennünk, ide gépjárművel behajtani tilos! Erre tábla is figyelmeztet.
Az egykori kapuzat lenyomata a nyugati oldal bejáratánál
Az 1260-as években épülhetett. Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletelt, sekrestyés templom a tihanyi apátsághoz tartozott, és mára a hajdani középkori Kövesd falu utolsó hírmondója.
2023-ban állagmegóvást, kerítést kapott, és környezete is egyedi módon újult meg.
A karzat alatti boltívek nyomai
A kövesdi templomromot és az árnyas fák tövében lévő Almás-forrás csobogó idilljét mindenkinek ajánljuk, mert nyugodt, romantikus hangulatú hely, ahol remekül lehet például az élet értelmén elmélkedni.
Egy dicső kor emléke – Tiszaderzs
Kerékpáron alig 10 perc kitérővel érhetjük el a tiszaderzsi templomromot, ha épp a Tisza-tavi bringakört faljuk. És bár elsőre talán nem tűnik túl izgalmasnak a csekélyke téglaegyüttes, de akit egy kicsit is érdekel a magyar történelem, azt biztosan megmozgatja majd e megmaradt téglafalak története.
Ami biztos, hogy az Árpád-korban épült román stílusban, de korábban, már a 12. században állt itt templom.
A 13. században, a tatárjárás után, a Tomaj nemzetség Tisza menti kis „birodalma” a Domonkos-rendieknek köszönhetően újra lakott lett.
Kunokat telepítettek be, akiket a domonkosok keresztény hitre térítettek, hiszen ez volt az egyik feladatuk. A derzsi templomot pedig innentől Domonkos-rendi templomként említik.
Az addig katolikus templom a reformáció idejében reformátussá lett, és sok évig szolgálta a híveket. Sorsát végül a Rákóczi-szabadságharc pecsételte meg, 1706-ban Rabutin-féle hadjárat idején felégették, ahogy a falut is. Ezután a használhatatlanná vált templom tégláinak nagy részét az évszázadok alatt elhordta a lakosság házaik építésére, és csupán ennyi maradt meg belőle. De a tiszaderzsi templomrom sokkal több, mint téglák megmaradt sokasága, hiszen egyik utolsó hírmondója e térség virágzó Árpád-kori életének.
Romantikus templomrom a Balaton déli partján
A balatonlellei Rádpusztán egy gyönyörű téglából és homokkőből épült templomot felejtett ott a 13. század. Az eredeti román kori templomot aztán a 13–14. század fordulóján nyugat felé szélesebb hajóval bővítették, és abba két pilléren álló karzatot, a karzat fölé pedig tornyot emeltek. Majd a 15. században került sor az oltárral ellátott sekrestye hozzáépítésére a korai templomhajó északi oldalához, amelyet később kápolnává alakították át.
A rádpusztai Árpád-kori romtemplom
A romot évszázadokig elhanyagolták, a helyiek pedig „kőbányaként” tekintettek az épületre, amelynek jelentős részét sikerült széthordaniuk. Ennek ellenére a templom északi fala ma is 8–10 méter magasan áll.
A templom északi fala az egykori sekrestye bejáratával
A romokat a 18–20. századi környékbeli lakosság sírhantjai veszik körül.
A régi sírok, a léckerítésekkel körbezárt öreg fejfák misztikus bájjal ajándékozzák meg az ódon templomromot és környezetét.
A rom közvetlen közelében fapadokat is találunk. Tökéletes helyszín elcsendesedésre, vagy éppen egy elmélyült ücsörgésre. Ha Balatonlelle közelében járunk, érdemes a tótól alig 6 kilométerre lévő Rádpuszta középkori építményéhez kitérőt tenni. Minden évszakban megvan a sajátos hangulata, amit elraktározhatunk magunkba.
A templomrom hajdani sekrestyéjét kápolnává alakították át, belső falán Szent Istvánt ábrázoló kép látható
Különleges hangulatú romok a zámolyi temetőben
Zámoly község déli részén, a főutca mellett, a régi katolikus temető északkeleti szegletében bújik meg a középkori Szent Lőrinc-plébániatemplom romja. Egyetlen megmaradt nyugati fala máig keményen dacol az idővel.
A Szent Lőrinc vértanú tiszteletére szentelt templomot a feltételezések szerint Aba Sámuel király építtette, aki 1041 és 1044 között uralkodott. Valószínűbb azonban, hogy a 11. század végén, 12. század elején épülhetett.
A régészeti feltárások tanúsága szerint nyugat-keleti tájolású, egyhajós, téglalap alaprajzú, félköríves szentélyzáródású építmény volt.
Napjainkra csupán kb. 8 méter magas nyugati terméskő oromfala maradt ránk, amelyen látszódnak még a vakolatnyomok, illetve három négyszögletes gerendalyukat is felfedezhetünk rajta. Elképzelhető, hogy ezek a kórust tartó gerendavégek rögzítésének helyei. Közel 5 méter magasságban pedig egy keskeny résablakot láthatunk a falmaradványon. Északnyugati sarkán megerősítésre szánt téglapótlás vöröslik a falban.
Az égbe törő falmaradvány mellett különös érzés keríti hatalmába az embert, mintha egy ősi kor szertartáshelyének díszletei között sétálna. A falmaradvány keleti oldalán száz évnél is régebbi sírok és egy 1873-ban állított hatalmas kőkereszt található. A rom műemléki védelem alatt áll.
