Tudtad, hogy hazánk egyik legnagyobb állóvize egy alföldi holtág?

A holtág, amelynek hossza közel 30 km, két alföldi település között kanyarog. Mellette találjuk az ország legnagyobb arborétumát és a Történelmi Magyarország Közepét jelző emlékművet is. Vajon hol járunk?

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Gulyás Attila (Kiemelt kép)
2022. augusztus 17.

A holtág, amelynek hossza közel 30 km, két alföldi település között kanyarog. Mellette találjuk az ország legnagyobb arborétumát és a Történelmi Magyarország Közepét jelző emlékművet is. Vajon hol járunk?

Azok gondolták helyesen, akik a Békés megyében található Szarvas-Békésszentandrási Holt-Köröst mondták, amit a környéken mindenki csak Kákafoki-holtágnak hív. A Hármas-Körös bal parti holtágának pontos hossza 29,2 km, területe 207 hektár, átlagos szélessége 70 méter, átlagos mélysége 2,2 méter.

A holtág ma is összeköttetésben áll a folyóval, így folyamatosan biztosított a friss vízellátottság. A holtág partján – Szarvason és Békésszentandráson is – szinte végig nyaralókat találunk, nem csoda, hogy nyáron hihetetlen pezsgés van, a strandolók, a horgászok és a vízi sportok szerelmesei egyaránt megtalálják itt a számításukat. Sőt, 2011-ben a holtág partján megépült a Szarvasi Vízi Színház is, ami a környék leghosszabban nyitva tartó szabadtéri színháza lett.

A holtág emblematikus fái a mocsárciprusok. Az észak-amerikai származású fafajt először gróf Bolza Pál, a Szarvasi Arborétum alapítója telepítette itt, és ma már a holtág mellett több helyen is láthatjuk szép példányait. A gróf egykori kastélya is a parton áll, de régen a Szarvasra bevezető híd túloldalán egy másik kastély is volt, Pál testvérének Gézának az egykori lakhelye, de azt sajnos ma már csak régi képeken láthatjuk.

A Holt-Köröst és annak környékét gyalog, két keréken, kenuval egyaránt érdemes felfedezni, sőt, télen, ha az időjárás is engedi, az ország egyik leghangulatosabb korcsolyapályája is itt van, ahol kilométereken át lehet siklani a jégen.

Mi legutóbb egy kerékpártúrát tettünk Szarvas és Békésszentandrás között, a cikket ide kattintva tudjátok elolvasni.

Cikkajánló