Véget ért a téli zárlat, azaz a turistautak többségének lezárása a Tátrai Nemzeti Parkban. Ennek örömére mutatunk is egy tátrai túrát, amely bárki számára emlékezetes élmény lehet, és biztonsággal teljesíthető.
A Magas-Tátra, a Bélai-Tátra és a hegyvidék nyugati egységét képező Liptói-havasok turistaútjainak jelentős részét kitevő, a csúcs- és gerincrégióba vezető ösvények lezárása minden évben november elejétől június közepéig tart a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) területén. (A hegység lengyelországi részére más szabályok érvényesek, ott jóval kevesebb utat zárnak le, azokat is valamivel rövidebb időszakra.)
Majdnem egész nap a szemközti Alacsony-Tátrára látunk rá
A téli zárlat elsősorban természetvédelmi, másodsorban baleset-megelőzési célokat szolgál, és főként a csúcsokra, illetve hágókba vezető turistautakra terjed ki. Bár a zárlat a mai nappal véget ért, így ismét a nemzeti park teljes területe látogatható a jelzett ösvényeken, azért nem árt az óvatosság:
a magasabb területeken, főleg az északi lejtőkön még jókora, fagyott hófoltok terpeszkednek,
amelyek általában (időjárás függvényében) július elejéig-közepéig tartanak ki. Ezért aki máris túrát tervezne a hegységbe, alaposan mérje fel, milyen viszonyokra számíthat a kiszemelt útvonal magasabb részein, hiszen a havas lejtőkön a kicsúszás valós veszély.
Hova induljon, aki máris menne?
Mivel a fent hófoltokkal pettyezett, alant harsányzöld tátrai táj látványa az évnek csak ebben az időszakában mutatja ezt az arcát, és a Természetjáró.hu-n, valamint a Természetjáró appban immár 10 tátrai túra található (és ez a szám a közeljövőben bővülni fog), ajánlunk is egyet közülük, ami pillanatnyilag jól és biztonsággal járható. A hegység déli lejtőit csak rövid megszakítással elhagyó Tatranská Magistrála, avagy a Felső turistaút a Magas-Tátrára jellemző terepformák széles spektrumát vonultatja fel: érint tengerszemeket, keresztez végtelennek tetsző, szürke törmeléklejtőt, kilátást nyit a hegység központi, alpesi formakincsére, és felkeres hangulatos turistaházakat is.
Az utolsó szakasz a megmaradt, sűrű fenyvesben vezet
Bát a Magistrála teljes hosszának végigjárása többnapos vállalkozás, túránk ennek legváltozatosabb szeletét, egynapos szakaszát fedi le. A Csorbatótól (Štrbské Pleso) Ótátrafüredig (Starý Smokovec) vezető útvonal közel 23 kilométerén több, mint 1200 m szintemelkedést gyűrünk le, és még többet ereszkedünk, így a túra összességében (a terepi adottságokhoz viszonyítva) közepesen nehéznek mondható, de útközben érintünk turistaházat, ahol akár éjszakázhatunk egyet, vagy akár ki is szállhatunk, jelentősen lerövidítve ezzel a vándorlást.
Tengerszemek mentén a sziklavilág felé
A túra három részre osztható. Az első szakaszon általában nyomasztóan sok a kiránduló, amiről a hegység centrumára, a fehér hópacák és élesre szaggatott, fekete falak vibráló együttesére tekintő kilátás vonja el a figyelmet. A csorbatói sokadalomtól a Poprád-tavi menedékházig (Horský Hotel Popradské Pleso) vezető úton eleinte a kék jelzést követjük, erről a Csorba-tó (Štrbské Pleso) partján váltunk át a Magistrála piros sáv jelzésére.
A Poprádi-tó az Osztervára vezető szerpentinről
A látvány még sokáig velünk marad, csak megváltozik egy kissé, ahogy a Menguszfalvi-völgy (Mengusovská dolina) oldalában „felvesszük” haladási magasságunkat. A helyenként sima felületű kövekből rakott ösvény végül bekanyarodik a Poprádi-tó (Popradské pleso) mellé, ahol a Magas-Tátra egyik legnépszerűbb és legszebb fekvésű turistaháza áll (nem messze tőle találjuk a Majláth-menedékházat is). A teraszon sört vagy Kofolát fogyasztva rápihenhetünk a tengerszem túloldalán kígyózó szerpentin megmászására.
Az erdőhatár fölött
Az Oszterva (Ostrva) oldalában minden kanyarja között enyhén emelkedő, összesen 460 m szintkülönbséget áthidaló szerpentin következik. 21 egyenest, vagy ha úgy tetszik, 22 kanyart kell letudni, mielőtt a nyeregbe érünk, de a számolás mellett a látvány is segít: egyértelműen ez a túra legszebb része, hiszen egyre magasabbról látjuk a Poprádi-tavat a partján álló házzal, az őket övező fenyvessel és a háttérben általában felhőket gyűjtő, drámai sziklavilággal. Fentről a Poprádi-medence túloldalán húzódó, erdős hegyvidék, az Alacsony-Tátrára és környezete is megmutatkozik.
Felhők ostromolják a Menguszfalvi-völgy felett ülő Osztervát
Az Oszterva-nyereg (Sedlo pod Ostrvou) után a kőtengerek zord világa és rövid emelkedő vár ránk – könnyen haladhatunk előre, mert a szürke gránittömböket kellő alapossággal „összefésülték", lényegében főleg kézi erővel, rudak segítségével, amikor az 1930-as években már meglévő, de különálló utakat összekötve kialakították a „Magisztrálét". A törpefenyvesek zónájába ereszkedve, majd kisebb sziklafalakat kerülgetve, kurta kaptató végén érjük el a Batizfalvi-tó (Batizovské pleso) katlanját.
A rideg környezetben fekvő tengerszemnek a Kárpátok (és az Alpoktól északra eső Európa) legmagasabb csúcsa rajzol hátteret,
a katlant és a tómedencét pedig hajdanán az innen induló gleccser vájta. Innentől törpefenyvesben, kissé monoton szakaszon kerüljük ki a Gerlachfalvi-csúcs tömbjét, mígnem bekanyarodunk a Felkai-völgybe (Velická dolina).
Újjászülető erdősáv
A roppant gránitfalak, a vízesés és a tengerszem idilljét kissé megtöri a parton álló, 1960-as évekbeli eredetét szigorú vonásaiban hirdető Sziléziai-ház (Sliezsky dom) épülete. (Elődjét még 1895-ben emelte a Magyar Kárpát Egyesület, ám ez 1962-ben leégett, ezután született a mai ház.) A vendégek számára autóval is elérhető, ezért mindig nyüzsgő hotel turistarészlegén ehetünk-ihatunk, esetleg meg is szállhatunk, aki pedig elfáradt, az aszfaltúton vagy a vele párhuzamosan, olykor fonódva, az erdőben vezető zöld jelzésű ösvényen ereszkedhet le Tátraszéplakra (Tatranská Polianka, 4,7 km).
A Gerlachfalvi-csúcs tömbjét törpefenyvesben szeljük át
Túránk utolsó szakasza azonban merőben eltér a korábbiaktól: miután az ösvény kis tereplépcsőn átbukva kikerül egy sziklatáblát, kényelmes csapáson tekergünk a törpefenyvesben. Hamarosan azonban véget ér a megszokott panoráma, és a Szalóki-tavak (Slavkovské plieska) zöldben rejtőző horpadása után beereszkedünk a Magas-Tátra szlovák oldalának keskeny zónát kitöltő fenyvesébe. A hegyoldalt 2004-ben letaroló szélvihar után egyveretű fenyves helyett vegyes rengeteg nőhet lejjebb, a Tátraalján, és innen, felülről nézve szemmel láthatóan kezd megerősödni, felnőni az új erdő. A hajdani, romantikus hangulatú fenyves képét idézi a következő szakasz, majd egy elágazásban elérjük a pusztítás sávját is. Ebben azonban nem gyalogolunk sokat, hiszen a következő elágazásban a kék jelzésre váltva leereszkedünk Ótátrafüredre, ahol még esti érkezés esetén is számíthatunk éttermekre és büfékre. A turistaút (és vele a túra) a vasútállomásnál ér véget.
Hasznos tippek
Bár az útvonal kétvégpontú, a Tátrai villamosvasútnak (TEŽ) köszönhetően könnyedén teljesíthető tömegközlekedéssel is: a csorbatói Štrbské Pleso vasútállomás a starthely, a végén pedig Ótátrafüredre, a Starý Smokovec vasútállomásra érkezünk. Ezért érdemes az autót utóbbi környékén hagyni reggel, és az „elektricskával” tovaringatózni Csorbatóra. A turistaút semmilyen technikai kihívást nem tartalmaz, egyszerű túrafelszerelésben járható, csupán az Oszterva (Ostrva) meredek, hosszú kaptatóját nehéz legyűrni, de a szerpentines kialakításnak hála ez is jóval kevésbé megterhelő, mint amilyennek első ránézésre tűnik. Vízzel és étellel érdemes úgy készülni, hogy a valamivel félút után fekvő Sziléziai-házban (Horský Hotel Sliezsky Dom) enni-inni is tudunk. Ugyanitt meg is szállhat, aki inkább két napban teljesítené a valóban hosszú útvonalat, de a nagy forgalom miatt érdemes legalább hetekkel előre megpróbálkozni a foglalással. (A hegyi hotelben olcsóbb turistarészleg is működik.)
A Magistrála erdőhatár körül hullámzó központi szakaszának végigjárása egyszerű kirándulásnál több, kiadós magashegyi menetelésnél jóval szimplább túra a Magas-Tátra déli lejtőin.
A Sziléziai-ház a túra pihenőpontja evés-ivási lehetőséggel
Elsősorban azoknak ajánljuk, akik most ismerkednek a hegységgel, és biztonságos körülmények között, kényelmes úton próbálnák ki magukat a magashegyek világában – de azok sem fognak csalódni, akik sok csúcsot és hágót megostromoltak már, és éppen peremi helyzete miatt nem találták látogatásra érdemesnek a Magistrála ösvényét. Errefelé az Oszterva (Ostrva) után általában nincs tömeg, és a sziklás csúcsok tövétől a megmaradt erdőzónáig mindent felfűz az útvonal.
Zömében a hegység külső lejtőin gyalogolunk
Ha beütne a rossz idő, akkor is van megoldás: a Poprádi-medence túloldalán található például a Szlovák Paradicsom (Slovenský raj), amelynek láncokkal, létrákkal, pallókkal biztosított szurdokai izgalmas „kalandparkot”, (nem hevesen) esős időben is járható terepet tartogatnak. A nemzeti park elérése a Tátraaljáról Poprádon át autóval és tömegközlekedéssel is egyszerű, a hegység kanyonjainak pedig csaknem mindegyike megtalálható a Természetjáró szlovákiai túrái között.
A bemutatott túra az alábbi gombbal nyitható meg a Természetjárón.
