Hírek

Utolsó vadvirágokat loptak a Mecsekben

Egyenként negyedmillió forint eszmei értékű, fokozottan védett növényeket ástak ki gyökerestül, majd vittek haza Pécs parkerdejéből. Bármi is motiválta az elkövetőket, a kiásott növények nem fognak megélni a kertjükben.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Albrecht Éva - Indafotó
2016. július 19.

Egyenként negyedmillió forint eszmei értékű, fokozottan védett növényeket ástak ki gyökerestül, majd vittek haza Pécs parkerdejéből. Bármi is motiválta az elkövetőket, a kiásott növények nem fognak megélni a kertjükben.

A PécsMa számolt be múlt heti cikkében arról, hogy a különleges Janka-sallangvirágok megmaradt utolsó 4-6 egyedéből hármat elloptak, és lehet, hogy már csak 1-2 tő él a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét is képező élőhelyükön.  

 

Fotó: Albrecht Éva - Indafotó
Fotó: Albrecht Éva - Indafotó

 

Volt értelme a természetkárosításnak? A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság weboldalán található - az események után feltett - tájékoztató szerint nem, mert mint minden talajlakó orchideaféle, így a Janka-sallangvirágok sem képesek életben maradni gombapartnereik nélkül, amelyekkel gyökérkapcsolatban élnek, így ha máshová ültetik őket, nagy valószínűséggel elpusztulnak. Ha letépték volna a növényt, akkor „csak” a magvak, a termések vesznek el, de így maguk a növényi egyedek semmisültek meg. Szerencsére nem ez volt az egyetlen élőhelyük az országban, a Villányi-hegységben és a Dunántúli-középhegységben is rájuk lelhetünk.

 

Térkép: mecsek.gportal.hu
Térkép: mecsek.gportal.hu

A Janka-sallangvirág földrajzi elterjedése (forrás: mecsek.gportal.hu)

 

Nagy Gábor (a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Dombvidéki Területi Osztályának vezetője) a Turista Magazinnak elmondta, valószínűleg egyszerűen megtetszhettek a virágok az arra járóknak, mert ez az vadorchideafaj a többihez képest nagyobb termetű, látványosabb, és egyértelműen az átültetés lehetett a szándék. „Gondolkodtunk rajta, hogy nem teszünk feljelentést, de végül mégis megtesszük. Bár továbbra is úgy gondoljuk, hogy a szemléletváltásra, az ismeretterjesztésre kell helyeznünk a hangsúlyt, hogy ilyen események ne forduljanak elő, de azért minden elrettentő eszközt fel kell használnunk.”

 

Albrecht Éva - Indafotó
Albrecht Éva - Indafotó

 

Pár éve próbálkoztak ágakkal készített álcákkal, és persze azt se bánják, ha a gyomos vegetáció ilyenkor védekezően körülöleli a védett és fokozottan védett növényeket, de eddig nem találták rá a véglegesnek tűnő megoldásra. „Tényleg létezik, hogy többéves - akár egy évtizedes - lappangás után végül újra előbukkannak a virágzó növények” - folytatja a szakember. - Ebben bízunk, és abban, hogy a természetet járó emberek végre rájönnek arra, a vadvirágok - ahogy a nevük is mutatja - a saját élőhelyükön, vadon nőve a legszebbek akár a Mecsekben, akár bárhol az országban.”

 

Kapcsolódó cikkeink:

Mocsári kockásliliom lett 2016 vadvirága

A leánykökörcsinre is vigyázni kell

Buglyos szegfű, a sallangszirmú láprétlakó

Cikkajánló