A napokban a természetjárók körében nagy visszhangot váltott ki, hogy visszafestik az egyik mátrai turistaútnak az erdőrezervátum magterületén átvezető szakaszát. A döntés okának, hátterének jártunk utána.
Az emberiség természetromboló tevékenysége nemcsak a Föld élővilágára, de saját egészségünkre és életünk minden területére tragikus hatást gyakorol. A WWF idei Élő Bolygó Jelentése is ezt támasztja alá. Vajon értjük a jelzéseket, képesek vagyunk elindulni a cselekvés útján és alkalmazkodni az új korhoz?
Április második felében elkezdődik a réteken a kosborfélék virágzása, de májusban van a legtöbb esélyünk, hogy megcsodáljuk e kecses növények virágzó példányait. Ilyenkor a természetvédelmi őrök felkeresik a már ismert termőhelyeket, és újak után is kutatnak, felmérik az állományokat.
A múlt év végén egy legyengült vándorsólymot találtak Egerben. A madáron nem találták sérülés nyomait, de okozott némi fejtörést, míg rájöttek, mi miatt nem tud elrepülni.
A denevérkutatók életében a tél mozgalmas időszak. Bár a denevérek ilyenkor alszanak, a kutatók ilyenkor igazán aktívak, hisz ebben az időszakban mérik fel a telelő állományt. Január közepén én is csatlakoztam egy denevérfelméréshez.
Egyenként negyedmillió forint eszmei értékű, fokozottan védett növényeket ástak ki gyökerestül, majd vittek haza Pécs parkerdejéből. Bármi is motiválta az elkövetőket, a kiásott növények nem fognak megélni a kertjükben.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/RZG626BUTA7E.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
