Az ország felfedezésének talán egyik legizgalmasabb része, amikor az ember olyan vidéken találkozik meglepetéssel, amelyet korábban már (szinte) minden irányból körbejárt.
A Bakony nyugati szeglete például nem kisebb látványosságokkal büszkélkedhet, mint a tanúhegyekkel díszített Tapolcai-medence, a sasbércek sorozata alkotta Keszthelyi-fennsík vagy éppen Sümeg városa, közepén a pompás várral. Az Országos Kéktúra az említett attrakciók mellett a Tátika-csoportot is érinti, a szépen csengő nevű kistáj keleti határán fekvő Uzsát azonban elkerüli. Pedig a község védett csarabosa mellett van itt még valami, amiért nagyon is érdemes útra kelni.
A Keszthelyi-hegység részét képező Tátika-csoport és a Déli-Bakonyhoz tartozó Sümeg–Tapolcai-hát határán található, mintegy 300 lelket számláló Uzsa község nyugati határában – távol a népszerű hegyektől – Európa egyik legnagyobb bazaltbányája ontja magából az értékes, ellenálló kőzetet. A településközponttól keletre ezzel szemben a természet az úr, ahol az ember kezének nyomát (kis túlzással élve) csak a telepített fenyvesek jelzik.
Itt, pontosabban a 84-es főút melletti, Erdésztelep nevű külterületen indul az a tanösvény, amelynek táblái kimerítő alapossággal mutatják be az élővilágot, valamint az erdő átalakulásának folyamatát. A globális felmelegedés következtében a fenyőerdők egyre ritkulnak és sorvadnak, dúsul az aljnövényzetet, végül pedig az őshonos fafajok lassan újból megjelennek – ezt az évtizedekig tartó folyamatot követhetjük nyomon a mintegy másfél kilométeres séta során, amely az árnyas hegyoldalból a Kecskevár déli fekvésű, napsütötte csúcsáig vezet.
A 293 m magas „hegytetőn” várromot nem, egy egyszerű, mégis egyedi kilátótornyot azonban találunk, amelyet hat éve építtetett a tulajdonos Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Ezzel egy időben tanösvényt is kialakítottak. Az alacsonyra növő fák között egy közepesen magas, 12 méteres építmény is elegendő volt, hogy a szélrózsa három irányában is szemügyre vehessük a környező tájat, benne a bevezetőben említett valamennyi helyszínnel.
A szédítő magasságok a térség jellegéből adódóan ugyan hiányoznak, egy különleges időutazást azonban minden további nélkül tehetünk, ugyanis az országban egyedülálló módon öt várat számolhatunk meg a látómezőben. Északnyugaton, a fák között Sümeg látszik, mögötte pedig egy vonalban a két északnyugati tanúhegy, az alacsony Kis-Somlyó és a mögötte emelkedő Ság hegy. Délnyugat felé tiszta időben a Keszthelyi-fennsík peremén álló rezi várat, míg délen, a Balaton kékje előtt a szigligeti várat láthatjuk. Nyugat felé fordulva a 800 éves csobánci vár uralja a tájat, előterében Tapolca 1970-es években épült, emblematikus Y alakú házaival, a legélesebb szeműek pedig az apró hegyesdi várromot is észrevehetik keletre tekintve. A sorból egyedül a legközelebbi erősség, Tátika vára hiányzik, amelyet eltakar egy nála magasabb, névtelen magaslat, amelyet Uzsa bányájának gépszörnyei hosszú évek alatt, nagyobb darabokra robbantva falnak fel.
A tanösvény közvetlenül nem kapcsolódik más jelzett turistautakhoz, de a „hegytető” bármelyik útján keletre indulva pár száz méteren belül elérhető a sárgával jelzett Mária-út, amelyen szinte végig erdőben maradva, 12-12 kilométer megtételével Sümeg vagy Tapolca is elérhető. Aki biztosabb úton maradna, az a tanösvény végétől egy buszmegállónyi távolságra fekvő Uzsán induló piros kereszt jelzést, majd az Országos Kéktúra ösvényét követve Tátika várát is megmászhatja, ugyancsak egy tucat kilométer megtételével.
A cikk a Turista Magazin 2020 októberi számában jelent meg.
