Fotó

Varázsló-köd és egy különleges csillag a Hónap asztrofotóin

A Magyar Asztrofotósok Egyesületében minden hónapban megválasztják a legszebb asztroképet a magyar asztrofotósok munkái közül, most kettőt is mutatunk nektek.

Szerző:
Pálvölgyi Krisztina/TM
Magyar Asztrofotósok Egyesülete
Fotó:
Magyar Asztrofotósok Egyesülete
2020. október 30.

A Magyar Asztrofotósok Egyesületében minden hónapban megválasztják a legszebb asztroképet a magyar asztrofotósok munkái közül, most kettőt is mutatunk nektek.

Hónap képe címen indult év elején a Magyar Asztrofotósok Egyesületében az a kezdeményezés, hogy minden hónapra kiválasztanak egy valamilyen szempontból kiemelkedő hazai asztroképet. Mostani cikkünkben az augusztusi és a szeptemberi legjobbat ismerhetitek meg. Mindkettő úgynevezett mélyégfotó, azaz valamilyen mélyég-objektumot ábrázolnak. És bár már az áprilisi Hónap képénél elmondta nekünk Francsics László, az egyesület elnöke, hogy ez pontosan mit is jelent, sose árt ismételni:

A mélyég-objektumok a Naprendszeren túli csillagokból vagy csillagködökből, vagy azok együtteséből álló jelenségek. A mélyég-objektumok sok esetben a galaxisunkban, a Tejútban megfigyelhető színpompás ködösségek, sziporkázó csillaghalmazok, de az amatőr csillagászok a mélyég-objektumok közé sorolják a Tejúton túli extragalaxisokat is.

Még egy dolog fel fog tűnni mindkét képnél, hogy színes, ködszerű képződmények láthatóak rajtuk. De hogy mik ezek a ködök, és mitől színesek, arról az egyesület által rendezett éves Csillag-Képek kiállítás kapcsán készült cikkünkben bővebben olvashattok ide kattintva.

De lássuk a képeket! A nyár utolsó hónapjában Tóth Bence a Cepheus csillagképben található Varázsló-ködről készült asztrofotója lett a legszebb.

A tőlünk mintegy 7200 fényévre található NGC7380 számú nyílthalmaz csillagai által gerjesztett gázfelhők, valamint a csillagközi por a fényképeken egy képzeletbeli ősi varázsló alakját ölti magára. Legalábbis ezt írják az egyesület honlapján a kép mellé. Ha sokáig nézem, valóban kirajzolódik egy varázsló, bár vannak kétségeim, hogy ugyanazt látom-e annak, mint mások. A képet egy az asztrofotózásban klasszikusnak számító keskenysávú technikával készítette Bence, erről pedig ezt kell tudni:

„Ez a technika éppen ezeknek a kozmikus, gerjesztett állapotú, ragyogó, vagyis inkább derengő gázfelhőknek tudja a fényét rendkívül hatékonyan rögzíteni, mégpedig úgy, hogy nagyon szűk tartományban áteresztő szűrők a zavaró fényektől mentesítik a kozmikus fénysugarakat, így a fényképezőgép azokat sokkal kontrasztosabban érzékeli.”

A Varázsló-köd már régen felkeltette Bence figyelmemét és júliusban, amikor már elég magasra került az égbolton, négy éjszaka alatt meg is örökítette, amelyről ezt írta:

Mivel a keskenysávú szűrők a fényszennyezés szinte teljes egészét kiszűrik, a nyers képek elkészítéséhez nem kellett a jól bevált, messzi, sötét egű észlelőhelyek valamelyikére elutaznom, hanem kényelmesen, a kert végéből tudtam fotózni Törökszentmiklósról.

A feldolgozás viszont már nem ment olyan könnyen, több dolog is nehezítette, például az, hogy a fotózott terület a Tejút sávjában helyezkedik el, ezért még a keskenysávú szűrőkkel készült rétegeken is rendkívül sűrű lesz a csillagmező.

„A feldolgozás során azt az egyensúlyt kellett megtalálni, ahol a főtéma már kellően kiemelkedik a csillagok közül, ugyanakkor mégis megmarad a háttér csillagmezejének változatossága méretben, színben, fényességben.”

És most nézzük a másik fotót, szeptember hónap legszebb asztroképét, amelyet Csordás Péter készített. A fotón egy különleges csillag, a Wolf-Rayet 134 által létrehozott rendkívül ritka jelenséget láthatunk, egy úgynevezett Wolf-Rayet-ködöt, amely a Hattyú csillagképben található.

A kép egy ritkán fotózott objektumot ábrázol, ugyanis rendkívül nehezen megörökíthető. Nem csoda, hogy a nemzetközi asztrofotós világot is lenyűgözte.

Péter így ír fotójáról:

„A WR 134 körüli ködöt nem olyan rég fedeztem fel nagylátómezejű Hattyú-csillagképet ábrázoló képeket böngészve. Rákeresve a neten rögtön láttam, hogy a kevés találat között alig van igazán mély kép, pedig a téma nagyon izgalmas. A Wolf-Rayet csillagok ledobott külső héja érdekes köd-formákat hozhat létre, ahogy a különböző időben ledobott anyagcsomók egymásnak és a környező ködöknek ütköznek. Példa rá az égen alig pár foknyira lévő híres szomszédja, a Sarló-köd.

Azt tűztem ki célul, hogy a referenciákon épp csak érzékelhető, Dél felé kinyúló, halvány formát próbáljam meg minél jobban előhozni. A köd OIII szűrővel tárja fel magát igazán, ezért abból próbáltam eleget lőni, jó minőségben, szigorúan sötét Holdmentes égről. Feldolgozáskor magam is meglepődtem, hogy a teljes struktúra egyértelműen egy kört formáz, vagy 3d-ben elképzelve még inkább egy gömbhéjat, és a halványabb részek is határozott, szálas formát mutatnak.”

Mindkét fotó valóban különleges, és már nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy vajon milyen izgalmas dologról láthatunk fotót az univerzumból az októberi Hónap képén.

Cikkajánló