Túraajánlat

Zöld úton a Bakonyban

A természetjárást népszerűsítő túramozgalmak közül ezúttal egy igazi gyöngyszemet ajánlunk a jelvényvadászok figyelmébe. Szelíden hullámzó, dimbes-dombos táj, vadregényes szurdokvölgyek, történelmi látnivalók és páratlan panorámák. A Bakony vidéke és a benne kanyargó Rómer Flóris-emlékút ezeket nemcsak mind tudja, de végigjárásával - a hegység első tudományos kutatójához hasonlóan - mi is felfedezőivé válhatunk e változatos és izgalmas tájnak. 

Szerző:
Lánczi Péter
Fotó:
Gulyás Attila
2019. július 28.

A természetjárást népszerűsítő túramozgalmak közül ezúttal egy igazi gyöngyszemet ajánlunk a jelvényvadászok figyelmébe. Szelíden hullámzó, dimbes-dombos táj, vadregényes szurdokvölgyek, történelmi látnivalók és páratlan panorámák. A Bakony vidéke és a benne kanyargó Rómer Flóris-emlékút ezeket nemcsak mind tudja, de végigjárásával - a hegység első tudományos kutatójához hasonlóan - mi is felfedezőivé válhatunk e változatos és izgalmas tájnak. 

Az Ösvénytaposó Baráti Társaság által 2009-ben életre hívott túramozgalom nem csupán méltó emléket kívánt állítani a hazai kulturális és tudományos élet polihisztorának, de egyben olyan természetjáró élményt is akart adni, amely a rövidebb és kényelmesebb vándorutak kedvelőinek bizonyosan kedvence lesz. A több települést is érintő útvonal olyan infrastrukturális előnyöket biztosít a 72 km-es út teljesítésének megtervezésében, amelyek a túrázó számára jelentősen megkönnyítik a táv szakaszolását, az ivóvíz vagy az élelem beszerzését. A környék kiváló tömegközlekedése és a települések vendéglátóipari egységei pedig csak fokozzák azt a tervezői szabadságot, amely által gyakorlatilag akadályok nélkül járhatjuk végig a Bakony legszebb részeit. Kis szervezést követően nincs is másra szükségünk, mint beszerezni a túra igazolófüzetét, majd belevágni a Porva-Csesznek vasútállomást és Bakonykoppányt összekötő zöld jelzés követésébe.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

Porva-Csesznek vasútállomása

 

Merre kanyarog az út?

 

A turistatérképeken is feltüntetett, elsősorban a zöld jelzést követő Rómer Flóris-emlékút a szó szoros értelmében kanyarogva halad, méghozzá úgy, hogy saját kiindulópontját is megkerüli egy nagy körrel, és a térképen is egy csigaházra emlékeztető nyomvonalat hoz létre. Utunkat a sokak által ismert festői Cuha-völgyből, pontosabban a Porva-Csesznek vasútállomásról indítjuk, ahol az állomás falán többek között a túránk névadójának emléktábláját is megtaláljuk. A Nagy-hegy meredek és árnyékos oldalában kezdjük meg a gyalogtúrát, majd az erdőből kiérve egy hatalmas szántóföld megkerülésével érünk be az ezeréves múltú Porvára, ahol a Penics büfében szerezhetjük be a frissítőt és a túra igazolóbélyegzőjét.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

 

A települést elhagyva erdészeti úton haladunk a Kőris-hegy alatt elterülő Ménesjárás és Szépalmapuszta irányában. Ezen a szakaszon már az 1702-ben épített Barátok útján járunk, amely egyesek szerint nemcsak a porvai pálos kolostorokat kötötte össze a bakonybéli monostorral, hanem Pannonhalma bencés apátságát is. A Tekeres-kút közelében furcsa buckákra figyelhetünk fel az út mentén, amelyek nem erdészeti terepmunka következtében jöttek létre, hanem ősi temetkezések nyomai. A kelta halomsírmező misztikus látványa nem egyedi a Bakonyban, de mindenképpen különleges érdekesség.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

Bakonybél tájházának homlokzata

 

Miután déli irányba leereszkedtünk Bakonybélbe, csak rajtunk múlik, mennyi időt szánunk a látnivalóban gazdag település felfedezésére. A monostor, a hozzátartozó füveskert és arborétum, a híres Pannon Csillagda is akár egy egész napos programot kínál azoknak, akik nem csupán a bélyegzésért térnek be a községbe.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

Bakonybél látképe a Köves-hegyről

 

Bakonybélt elhagyva visszatérünk a zöld jelzésre, amely a vadregényes Kertes-kői-szurdokba vezet. A páratlan völgyszoros a bakonyi kirándulóhelyek egyik kevésbé ismert helyszíne, pedig látványban ez is felér híresebb társaihoz. Itt érdemes egy kis kitérővel felkapaszkodni a hajdanán pogányok áldozóhelyéül szolgáló Oltár-kőre vagy a Judit-forráshoz, amely csapadékosabb időszakokban vízeséssel zúdul alá a mohával borított sziklák közt az alatta elterülő Kertes-kői-szurdokba. Ha figyelmesek vagyunk, ezen a környéken könnyen rálelhetünk a földtörténeti korok különböző periódusaiban megkövült állati és növényi maradványokra.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

A vadregényes Kertes-kői-szurdok

 

Facebook / Jimmy Utah
Facebook / Jimmy Utah

Levéllenyomatos mésztufa

 

A Kertes-kői-szurdokot követően letérünk a zöld jelzésről, és közel öt kilométeren keresztül a zöld háromszöget, majd az országutat elérve a piros kereszt jelzéseit követjük. A kőbe foglalt Zoltay-forrásnál a táblán található évszám felírásával igazoljuk ittjártunkat, majd pár száz méterrel odébb újból visszatérünk a zöld turistaútra. Ezzel a „letéréssel” kikerültük Pénzesgyőrt, de a visszacsatlakozás után már csak alig négy kilométert teszünk meg a környék központjának számító Zircig. A város akár egy egész napos kirándulást is megér. Számos látnivalója közé sorolandó a ciszterci monostor és apátsági templom jellegzetes épületegyüttese, az arborétum - ahol öt kontinensről gyűjtött fa- és cserjefajok élnek -, avagy a népi kultúrát bemutató Reguly Antal Múzeum. Ezek a helyszínek mind-mind olyan témával hívogatnak, amelyek túránk névadóját, Rómer Flórist is foglalkoztatták.

 

Fotó: Guzyás Attila
Fotó: Guzyás Attila

Zircen a nulladik kilométert jelző kőtől indulnak a Magas-Bakony túraútvonalai

 

Zircről Nagyesztergárra egy több kilométeres „aszfaltgyaloglás” vár ránk, amelynek kényelmetlenségét némiképp a Magas-Bakony vonulatának látványa enyhíti. Túránk felénél járunk, amikor elhagyjuk Nagyesztergárt, és a szántóföldeket elválasztó fasorok mentén a szintén festői látványt nyújtó Kő-árok felé vesszük az irányt. A Csesznek alatt két és fél kilométer hosszan elterülő, észak-déli irányú, 30-50 méter magas sziklafallal határolt szurdokvölgyben több kőfülkét is találunk, amelyek egykoron az ősember otthonául is szolgáltak. A bámulatos sziklákat Csesznek felé hagyjuk magunk mögött, hogy aztán kisvártatva újabb pompás helyszínekre érkezzünk. Cseszneket és híres várát a legtöbb természetjárónak talán kell bemutatnunk, hiszen a romegyüttes és a közeli Kőmosó-szurdok a legismertebb kirándulóhelyek közé tartoznak. Az élményt viszont sokadjára sem lehet megunni, tehát többször is érdemes ide ellátogatni.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

A cseszneki vár

 

A zöld jelzésen továbbhaladva átkelünk az országúton, és annak a Zörög-tetőnek másszuk meg az oldalát, amelynek csúcsán egykoron a Rómer Flóris-kilátó állt. Mára a térképek is csak romként jelölik a helyét, pedig nagyszerű lenne, ha a magaslatról újból panorámás kilátást lehetne élvezni. Miután a hegytetőre már nincsen miért felkapaszkodnunk, utunkat inkább Vinye felé folytatjuk, ahol a bélyegzésen kívül étterem, büfé is vár ránk. Ekkor utunk 53. kilométerénél járunk, és hátravan még a nagyszerű látványt adó Likas-kő - amelynek lukacsos tömbje a gyerekek kedvence -, a Pápalátó-kő sziklaeresze - amelyhez a zöld háromszögön érdemes kis kitérőt tenni -, az alatta húzódó Bodzás-árok, valamint Fenyőfő és a Bakonykoppányig tartó 10 km hosszú, kényelmes útszakasz. A több mint 70 km-es emlékút utolsó kilométerei már csak kevéske szintemelkedést tartogatnak, és a legvégén már sík és nyílt terepen átkelve sétálhatunk be a végállomást jelentő Bakonykoppányba.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

A Likas-kő a gyerekek kedvence

 

A Rómer Flóris-emlékútról
A túramozgalom útvonala 72,5 km hosszú, és mindössze 1326 m szintemelkedést és 1421 m lejtést tartalmaz. Végigjárása során 18 ellenőrző pontot és 8 települést is érintünk, ami jelentősen megkönnyíti a túra szakaszolását. A teljesítésnek nincsen időkorlátja. Egyben vagy szakaszokban, tetszőleges irányban haladva, akár több év alatt is végigjárhatjuk. A kis méretű igazolófüzetben útvonalleírás és térképvázlat is található, de indulás előtt érdemes beszereznünk egy Bakony-turistatérképet, hogy a lehető legmagabiztosabban tudjunk tájékozódni a terepen. A túramozgalom igazolófüzetét többek között a túra kiírójától, az Ösvénytaposó Baráti Társaságtól lehet beszerezni (www.osvenytaposo.hu). A füzet ára 1000 Ft, amely egyben tartalmazza a teljesítésért járó fémjelvény árát is. A bélyegzőpárnát és az íróeszközt ne felejtsétek otthon!
 

 

Rómer Flóris (1815-1889)
Hazánk egyik legkiemelkedőbb személyisége egyszerre foglalkozott földrajztudománnyal, művészettörténettel, iparművészettel, helytörténettel, útleírásokkal, templomok, plébániák történetének megírásával, felújításával, valamint nem utolsósorban őt tartják a magyar régészet atyjának is. Mindezek mellett pap és tanár volt, akit nem csupán növendékei kedveltek - akik között az ifjú József főherceget is megtaláljuk -, de a tudományos életben is hamar elismerést szerzett magának. Harcolt az 1848-49-es szabadságharcban, amiért börtönre ítélték. Szabadulását követően még erősebb hittel folytatta papi hivatását, és még nagyobb kíváncsisággal vetette bele magát a tudományos munkába. A Magyar Tudományos Akadémia tagjaként és a Nemzeti Múzeum munkatársaként számos könyvet írt különböző természetrajzi témákban. Országjáró körutazásai során rengeteg jegyzetet, rajzot készített az általa megfigyelt dolgokról, amelyekről számtalan előadást és konferenciát is tartott. A Bakonyban több alkalommal töltött el huzamosabb időt - mint Benedek-rendi szerzetes, avagy mint megfigyeléseket végző, tanulmányokat lejegyző professzor. Fáradhatatlan természetének és széles körű érdeklődésének köszönhetően ő volt a hazai műemlékvédelem alapjainak megteremtője, több tudományos társaság és folyóirat megalapítója, továbbá az archeológia nemzetközileg is elismert professzora.
 

 

Térkép: Bába Imre
Térkép: Bába Imre

 Térkép: Bába Imre

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2018. júniusi számában.

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.

 

Kapcsolodó cikkeink: 

A Bakony leghíresebb sziklaüregénél jártunk 

Bejártuk a megújult bakonybéli monostor

Bakony-járók paradicsoma - Cuha-völgy
A legnagyobb kisvasúttal a Bakony fellegváráig 

Cikkajánló