Túraajánlat

„Hideg” helynevek és túracélpontok Magyarországon

Valóban hideg van ezeken a helyeken, avagy hová érdemes kirándulni a nyári nagy melegben? Van néhány túratippünk, melyek nem az ilyenkor szokásos vízparti helyekre invitálnak, de hasonlóan azokhoz, némi felfrissülést adhatnak a kánikulában.

Szöveg:
2021. július 4.

Valóban hideg van ezeken a helyeken, avagy hová érdemes kirándulni a nyári nagy melegben? Van néhány túratippünk, melyek nem az ilyenkor szokásos vízparti helyekre invitálnak, de hasonlóan azokhoz, némi felfrissülést adhatnak a kánikulában.

A népnyelv előszeretettel hoz létre olyan földrajzi neveket, melyek egy adott területnek vagy egy konkrét helynek a jellemző természeti tulajdonságára utal. Ez voltaképpen egy rövid tájleíró információ, ami a helyszín könnyebb beazonosítását szolgálja, és általában a növényzettel, a sajátos terepviszonyokkal, esetleg az időjárással kapcsolatosak, melyek a legtöbb esetben nem hazudtolják meg magukat. Most a nyári kánikulában „hideg” nevű helyeket fogunk felkeresni, illetve olyan helyeket, ahol valóban hűsebb van az átlagnál.

A híres Nagy-Hideg-hegy
Természetjárók számára az egyik legismertebb „hideg” hely a Magas-Börzsönyben található Nagy-Hideg-hegy. Panorámás csúcsán még kánikula idején is elviselhető tud lenni a hőmérséklet, de azt azért ne gondoljuk, hogy a mindössze 864 méter magas hegytetőn magashegyi légkörben lesz részünk, főként, ha a déli oldalában élvezzük a fantasztikus kilátást, vagy éppen az itt álló turistaház napsütötte teraszán ücsörgünk.

Vitathatatlan azonban a tény, hogy itt általában néhány fokkal valóban hűvösebb van, mint máshol, és ez egyáltalán nem a magassággal magyarázható. A választ az úgynevezett hideg légtó jelensége adja meg, ami olyan helyeken alakul ki általában, ahol a nehezebb hideg levegő a sűrű erdőkkel teli völgyekben megül, és onnan folyamatosan hűtő hatást fejt ki a környezetére. Nagy-Hideg-hegy és környéke is egy ilyen hely, ahol hűvös levegő veszi körbe a vulkáni kúpot. A „Nagy” szomszédságában egyébként megtaláljuk a 614 méter magas Hideg-hegyet, illetve a szintén közelben magasodó 665 méteres Kis-Hideg-hegyet is, melyek meredélyes kúpjai között húzódó szűk völgyekben bizonyosan hűsebb levegő fogad minket, mint a hegység délebbre fekvő részein, de ez egyébként általánosságban elmondható a Magas-Börzsöny vadregényes völgyeiről.

Egy kánikulában tett börzsönyi túra során igazi terepi felfrissülést a bővizű Fagyos-kút nyújthat, amit a Nagy-Hideg-hegytől 2-3 km-re nyugatra, a kék négyzeten és kék forrásjelek mentén érünk el.

Hideg kutak és források
Hideg-kút nevű forrásokkal egyébként szerte az országban találkozhatunk. A Gerecsében például Tardostól délre találunk ilyen nevű forrásfoglalást, az Aggteleki-karsztnál a Szögliget feletti pihenőt neveztek el az itt fakadó Hideg-kútról, a Zemplénben az Országos Kéktúrát és a váráról híres Füzért összekötő kék kereszten találunk Hideg-kutat, de a Mecseknek is megvannak a saját „hideg” kútjai, melyek a Misina északi oldalában fakadnak, majd a Hideg-völgyi-patakban egyesülnek. A Mátra keleti részében található Hideg-kút például a fölé magasodó 729 méter magas hegynek is meghatározta a nevét, csak úgy, mint az itt található turistaháznak. A csendes, festői környezetben álló Hidegkúti turistaház remek nyári elvonulóhely lehet főként kánikula idején.

Ha kötőjel nélkül látjuk leírva: Hidegkút, akkor a térkép egy kis Veszprém megyei községet jelöl, amit Balatonfüredtől északra találunk. Innen ered a Hidegkúti-séd, ami közvetlenül a közeli Balatonba folyik. A településtől nem messze áll a Noszlopy Gáspár-kilátó, ahonnan mesés balatoni panorámában lehet részünk. Ide még a meleg napokon is érdemes felkapaszkodni, hiszen a kilátószinten jóval hűvösebb légmozgást tapasztalhatunk.

Nem feledkezzünk meg a Budapesthez tartozó Pesthidegkútról sem, aminek néveredetét egy legenda magyarázza:
„Hidegkút község nevezetét onnan veszi, hogy igazságos Mátyás Király egykoron fekete hadtestével Hidegkúton keresztül vonulván – a’ helységben megállapodott, s’ egy ital vizet kért – melyet nekie egy helybeli lakos nyújtott – a’ vizet ízlelvén Mátyás Király azt mondta „ez a’ víz hideg, és a’ kútja is hideg” s’ a’ vizet hidegsége miatt nem ihatta ki, ennélfogva a’ nép a’ nagy s igazságos Király mondatát el nem felejtve a’ helységet „Hidegkútnak” keresztelte”. Kövess Sándor jegyző: Hidegkút nevének eredetéről, Hidegkút, 1860. március

A Pilisnek is megvan a maga Hideg-forrása, ami festői Búbánatvölgyben ered. Ez is egy remek úti cél lehet azok számára, akik a meleg ellenére sem riadnak vissza a kirándulástól. Ráadásul ebben a völgyben olyan hangulatos tavak bújnak meg, melyek partján biztosan kellemesebb a klíma.

Hideg-lyukak és hűs erdei helyszínek
A Pilisben egyébként a nyári nagymelegben nem feltétlen a gyakran elapadó források nyújthatnak felfrissülést. Errefelé számos barlang nyújt hűsölési lehetőséget, valamelyikbe be se kell mennünk, hogy lehűtsük magunkat. A Pilisszentkereszttől északra található (Mária-pad közelében) Hideg-lyuknál (Ördög-lyuk), valamint a Dobogókő alatti Zsivány-sziklánál megbúvó Nagy-hideg-lyuknál is mennyei tud lenni egy izzasztó túra során az üregből kiáramló hűs levegő.

Az erdő kiváló menedéket nyújthat a meleg ellen, és ezt a legjobban akkor tudjuk kiélvezni, ha több napra bevesszük magunkat a rengetegbe. Erre kínál lehetőséget a soproni Hidegvíz-völgyben tavasszal átadott Roth turistaház, ami modern, ugyanakkor csendes erdei környezettel várja a kikapcsolódni vágyókat. Az országhatár közelében fekvő épület kiváló bázis lehet a Soproni-hegység felfedezéséhez, de akár Ausztria irányába is túrázhatunk.

Hideg-völgynek nevezik a Bakonybéltől délnyugatra fekvő szorost, illetve a Bakony déli tájékán is van egy Hideg-völgy, ami Inota keleti határában egy patakot is magába foglal, de ezek a helyszínek inkább csak télen tartják jobban a hideget, nyáron különösebb hűsölési lehetőségre itt ne számítsunk, maximum a fák árnyékában bízhatunk. A Budai-hegység sem maradhat ki a felsorolásból, viszont ez a Hideg-völgy sem különbözik az előbbiektől. Abban talán mégis, hogy itt, a Nagy-Kopasz, illetve a panorámás Tarnai-pihenő lábánál találjuk a Hidegvölgyi Erdei pihenőhelyet, ahol a közelmúltban felújított Erzsébet büfé szolgálhat felfrissülést. Ez a hely felér egy oázissal, ugyanis e kimondottan száraz vidéken közel s távol sem találunk forrást vagy egyéb vízvételezési lehetőséget, max. a környező településeken tankolhatunk fel frissítővel.

Általánosságban elmondható, hogy meleg idő esetén érdemes olyan túrahelyszíneket választani, melyek magasabban fekszenek. A Mátra vagy a Bükk 900 méter feletti környezete jó pár fokkal hűvösebb légkört ígér, főként az északi fekvésű zárt lombozatú erdőrészek, ahol az esti órákban akár a pulóver is elkel. A Bükkben ráadásul kánikula idején számos barlang nyújthat menedéket, mindezzel együtt izgalmas föld alatti felfedezést is tartogatnak. Lillafüred környékén például több tágas barlangjáratot is találunk, melyeket egy rövid túrára is felfűzhetünk, de innen nem messze hazánk legmagasabban fekvő (932 m) barlangját, a festőien szép Kőrös-barlangot is felkereshetjük hűsölés céljából.

Jeges barlangok
Ha már a barlangoknál tartunk, egy egyedülálló helyet is megemlítünk, amit a Zemplén északi részén, Telkibánya közelében a Király-hegy északi oldala rejt. A térképen is jelölt Jegesbarlang elnevezés kicsit megtévesztő, ugyanis az évről évre megismétlődő jégképződés nem egy természetes úton létrejött barlangban, hanem egy mesterségesen kialakított és bővített bányavágatban alakul ki, amit még a 17. században vájtak ki. Ez a fajta jegesedés – mely alapvetően más jellegű, mint ami például a dobsinai jegesbarlangban látható – ilyen alacsony tengerszint feletti magasságban nemcsak hazánkban, hanem Európában is egyedülálló.

A vágatban a jég képződése a magas helyi páratartalomnak köszönhetően indul be, jellemzően a tél második felében, és egészen tavasz közepéig tart. Egykor méretes jégcsapok és kiterjedt zúzmara borította a bánya falait, de a kutatás során helyreállított, teljes méretű bejárat sokat rontott a különleges adottságokon, így ma jóval visszafogottabb méretű képződmények keletkeznek. A klíma ennek ellenére is egyenletes: a mérések szerint a hegy gyomra a legnagyobb téli hidegben sem hűl -7 fok alá, de ami ennél is különlegesebb: nyáron, még a legnagyobb hőség idején is 7-8 fokot őriz.

Sajnos az egyedülálló „jegesbarlang” csak engedéllyel látogatható, erről lakattal lezárt masszív acélrács gondoskodik. Szerencsére van jó hírünk is: a közvetlen közelében fakadó Király-kút és az árnyékos pihenőhely a legnagyobb melegekben is kellemes hőmérsékletet és felfrissülést biztosít a piknikezőknek, illetve a kimerült vándoroknak.

A Balaton-felvidék emblematikus vulkáni kúpjának is megvan a maga legendás jeges barlangja. A Szent György-hegy bazaltorgonás sziklái között rejtőzik egy fagyos levegőt árasztó üreg, ahol klimatológiai mérések bizonyították, hogy a sziklák közül kiáramló levegő hőmérséklete a nyári időszakban is alig haladta meg a 0 °C-ot, továbbá az üreg falain több alkalommal jégkéreg volt látható. A vizsgálatok során azt is megfigyelték, hogy nyáron kifelé, télen pedig befelé húz a járat légáramlata, amiből arra lehetett következtetni, hogy a barlangnak van egy másik bejárata is valahol a beomlott sziklák mögött. A sziklák alatt rejtőző járatrendszert ez idáig sem sikerült feltárni, de az bizonyos, hogy aki itt egy forró nyári kirándulás alkalmával lepihen, tapasztalni fogja a kiáramló hűs levegő jótékony hatását.

Hazánk leghidegebb helyei
Zabarról – a Nógrád megyei faluról – már bizonyára sokan hallottak, hiszen gyakran szerepel a híradásokban, mint hidegrekordokat döntögető település. Nevéhez minden más helyszínnél többször, az év 51 napjában tartozik országos napi hidegrekord, pedig még csak két évtizede, hogy hiteles, automata mérőállomást telepített ide az Országos Meteorológiai Szolgálat. Zabar inkább a nyári országos hidegrekordokban jeleskedik: az év utolsó fagypont alatti reggele itt még május 24-én volt (2004, 1,4 °C), míg az első már alig négy hónap múlva, szeptember 10-én (-0,6 °C, szintén 2004) beköszöntött. A legmagasabb hőmérsékletű napi hidegrekord +4,9 °C volt, amit egy augusztus közepi hajnalban mértek. Zabar ezzel együtt hazánk legalacsonyabb téli középhőmérsékletű vidéke. Annak ellenére, hogy ez az északi település újra és újra rekordokat döntöget, a leghidegebbet – amit lakott helyen mértek – mégsem itt, hanem a Miskolchoz tartozó Görömbölytapolcán dokumentálták 1940 telén. Ekkor a higanyszál -35 °C -ot mutatott. Zabar környékén egyébként kevésbé ismert, de szuper túrahelyszín várja a felfedezőket!

Ennél is hidegebbet mértek 2021. február 14-én a Bükk-fennsík egyik töbrében. Az itt elhelyezett kutatóműszer -35,5 °C-ot regisztrált, amely érték mégsem ismerhető el új rekordként, mivel a hivatalos adatok településekre vonatkoznak, és nem nyílt terepre, ahol a szélfaktor, sőt a morfológia, a növényzeti fedettség is befolyásolhatja az eredményt. A töbrök mikroklímáját kutató Kerékgyártó Róberttel készített interjúnkban még több érdekességet megtudhatsz a bükkben zajló mérésekről.

Magyarországon számos hideggel kapcsolatos helynév, illetve helyszín létezik még. Mi ez alkalommal csupán egy csokorra valót szedtünk össze, amely kedvet és tippet adhat a nyári nagy melegben is kimozdulásra.

Cikkajánló