Szerintetek a Csóványos elnevezésnek van bármi köze az egykor itt működő vulkán lávabombáinak ragyogó csóvájához? Vagy ennél prózaibb a név eredete? Cikkünkben utánajártunk.
A Csóványos 938 méteres magasságával a Börzsöny legmagasabb pontja, és nem utolsósorban remek adottsága miatt – körös-körül erdős hegyek veszik körbe – egész évben népszerű kiránduló célpont. Ezen kívül hazánk legmagasabban fekvő geodéziai mérőtornyával is büszkélkedhet, amit 2014-ben felújítottak, pontosabban újragondoltak, és kilátóvá alakították át.
A 22 méteres betontoronyra 133 lépcső megmászásával juthatunk fel, és tetejéről fantasztikus körpanoráma tárul elénk, ahonnan többek között kiválóan rálátni a Börzsöny egykori vulkánkráterének felrobbant és beszakadt romjaira.
Látjuk a Dunakanyart és hegyeit: a Naszály magányos bástyaként áll az Alföld peremén, mellette megcsillan a Duna szalagja, majd a Visegrádi-hegység magaslatai vezetik tovább a tekintetünket.
A felszabdalt hegycsoport mögött a János-hegy kúpja is feltűnik. A visegrádi Fellegvár és a Szent Mihály-hegy felismeréséhez már távcsőre lesz szükségünk. A Pilis-tető hatalmas tömbje is kibukkan szomszédjai közül, a Gerecse rögei pedig már látszólag síkvidékből emelkednek ki. A távolban a Felvidék vonalai sejlenek, tiszta időben a Magas-Tátra monumentális csúcsai is jól kivehetők.
De vajon, honnan kapta e csodaszép körpanorámával megáldott csúcs a Csóványos nevet? A Földrajzi nevek etimológiai szótárában a Csóványos szócikknél azt találjuk, hogy a csóvány a ’csalán’ tájnyelvi származéka, és
Kiss Lajos nyelvész szerint a hegy nevét onnan kapta, hogy a tetejét egykor csalán lepte be.
Természetesen ma már ez nem így van, de a név megmaradt, és a hegy nevének jelentése ezért lett a nem túl bizalomgerjesztő: csóványos = csalános.
A Csóványos csúcsára négy irányból is feljuthatunk, mivel minden oldalról jól kiépített turistaútvonalak vezetnek a kilátótoronyhoz. Mutatjuk a lehetőségeket, amelyek akár egy klassz családi kirándulás célpontjai is lehetnek.
Fel a Csóványosra:
- Királyrétről a Z+, majd a Z◼, végül a K◼ jelzéseken kell fölfelé indulnunk. Utóbbiról bal felé kell a K jelzésre áttérnünk, hogy elérjünk a Csóványosra (7,7 km, 688 m szintemelkedés).
- Disójenőről a Z jelzés egészen a csúcsig kalauzol (8,8 km, 756 m szintemelkedés).
- Nógrádról az Országos Kéktúra K jelzése egyenesen a kilátóhoz vezet (11,8 km, 764 m szintemelkedés).
- Kemencéről csak a Z jelzést kell követnünk a csúcsig (10,2 km, 771 m szintemelkedés).
- Nagybörzsönyből a S jelzésen kell elindulnunk. Amikor ebből bal felé kiágazik a K+ jelű turistaút, arra kell váltanunk. Ezen elérjük a K◼ jelzést, melynek jobb felé tartó ágát kell választanunk, hogy a Nagy-Hideg-hegyre jussunk. Onnan pedig a K jelzés visz a Csóványosra (11,7 km, 844 m szintemelkedés).
