Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak. Ez pedig nem marad következmények nélkül.
A 21. században a Balaton évente átlagosan 0,07 °C-kal melegedett, ami azt jelenti, hogy ma, 2025-ben a tó vize átlagosan 1,7 °C-kal melegebb, mint 2000-ben volt – írja Tóth Viktor a HUN-REN Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa és Li Huan, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa a Másfélfok tudományos-ismeretterjesztő oldalon megjelent cikkükben.
Fokozódhat az algásodás veszélye
A kutatók részletesen elemzik a hőmérséklet-növekedés folyamatát, amely sem időben, sem térben nem egyenletes. A téli hónapokban ez a melegedés kétszer-háromszor intenzívebbnek bizonyult, mint a nyári időszakban
Mint írják, ha az évszakok hőmérsékleti tagoltságának csökkenése tovább folytatódik, a vízi élővilág szezonális ciklusai is felborulhatnak, ami
katasztrofális következményekkel járhat a tavi ökoszisztéma egészére nézve.
Az éghajlatváltozás és a víz felmelegedése miatt egyre gyakoribbá válhatnak az oxigénhiányos időszakok, csökkenhet a tó vízszintje, fokozódhat az algásodás esélye, ami a tó turisztikai vonzerejét is jelentősen befolyásolja.
Előnybe kerülnek a szúrós hínárfajok
A növények nem egyformán reagálnak a víz hőmérsékletének emelkedésére. A Balatonban a legtöbb őshonos vízinövényfaj számára az optimális hőtartomány 22–26 °C körül mozog, nyáron azonban a parti zónában egyre gyakoribbak a 30-32 fokos hőmérsékletek is.
Azok a fajok, amelyek jobban tűrik a magasabb vízhőmérsékletet, előnybe kerülhetnek a többiekkel szemben.
És ez már nem csak a kutatók, de a fürdőzők számára is „kézzel és lábbal fogható” élmény lesz, ugyanis ezek közé a fajok közé tartoznak olyan szúrós hínárfajok is, mint az érdes tócsagaz vagy a nagy tüskéshínár.
Milyen lesz a jövő Balatonja?
A melegedés az idegenhonos növényfajoknak is kedvez. A cikkben a mediterrán közönséges csavarhínár terjedését hozzák fel példának a kutatók, de mint írják, a Hévízi-tó meleg vízű kifolyójában élő trópusi, szubtrópusi jövevények számára is egyre kedvezőbbek a viszonyok, és csak idő kérdése, mikor jelennek meg a Balatonban.
Az idegenhonos fajok térfoglalása pedig alapjaiban változtathatja meg a tó ökoszisztémáját.
A kutatók a Másfélfokon megjelent cikkükben a bemutatott kutatási eredményeket nem csupán tudományos adatokként írták le, de vészjelzésnek is szánják. „Ha a Balaton vízének hőmérséklete továbbra is emelkedik, az egyre inkább mediterrán, sőt szubtrópusi mintázatokat követő ökológiai viszonyokat teremthet. Ebben az új világban a jövő vízinövényei között már nem feltétlenül a ma megszokott fajok lesznek többségben, hanem olyan közösségek alakulhatnak ki, amelyekhez sem az élővilág, sem az emberi használat nincs hozzászokva.”
A teljes cikket a Másfélfokon tudjátok elolvasni.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/TVQHFT5H6FK.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
