Hosszú évek óta nem jártunk a főváros szélén elhelyezkedő Merzse-mocsárnál, amit a pesti mocsarak egyik utolsó hírmondójaként tartanak számon, ahol számos fontos vízimadár-faj lel otthonra. Amikor a napokban meglátogattam a kiemelt jelentőségű természetvédelmi területet, víznek nyomát sem láttam. Vajon örökre kiszáradt?
És hogy milyen kulcsfontosságú szerepe lehetne a hasonló, táji léptékű természetes vízmegtartásnak az egyre fokozódó aszály elleni védekezésben?
Bár a tavalyi aszály elijesztette őket, idén újra költ az énekes hattyú az Ipoly mocsaraiban.
Azt viszont, hogy a kirepült fiókáknak milyen volt a kondíciójuk, majd akkor tudjuk meg, ha a meggyűrűzött madarakról kapunk visszafogási adatokat.
Idén nyáron, ahogy sok más kisebb vízállás, a Piliszentiván határában található Jági-tó is kiszáradt. Mivel a tó számos élőlény, például kétéltű fajok számára jelent élő-és szaporodóhelyet, léte kulcsfontosságú a környék élővilága szempontjából.
Július 1-jén tűz ütött ki a Miskolchoz tartozó Jávorkút közelében, és mintegy 65 hektáron pusztított. Az erdészetnek azonban nemcsak ezzel, hanem az aszálykárral is meg kellett küzdenie.
Lehetne ez akár egy népmese kezdete is, de az átélt aszály óta a vízzel nem viccelünk. Turistautak mentén látható, előremutató ökológiai kezdeményezéseket bemutató sorozatunk második cikkében Püspökszilágy különleges tavát járjuk körbe.
A hosszan tartó aszály kedvezőtlenül hatott a fekete gólyák idei költésére.
Az aszály miatt az idén a szokásosnál is több fiatal fehér gólya maradt itthon. A cikkből kiderül, hogyan segíthetsz nekik.
A súlyosan aszályos nyár után szeptemberben rengeteg eső esett, a Balaton mégis tovább apadt, és csak most kezdett el enyhén emelkedni. De vajon miért?
A szokásosnál jóval több vetővirág bújt elő augusztus utolsó napjaiban a kardoskúti Fehér-tó melletti löszfolton, amelynek egyik oka az idei súlyos aszály. De sok más szokatlan érdekességgel is büszkélkedik ez az apró védett virág.
A mérések kezdete óta, vagyis 1901-től ez volt a legmelegebb nyarunk, még a 2003-as, 22,3 fokos rekord-átlaghőmérsékletet is felülmúlta az idei.
Jó hír, hogy ebben az évben a szokásosnál több vörös vércse fészkelt a Körös–Maros Nemzeti Park területén, pedig az aszály miatt nem mindig volt elegendő táplálék az élőhelyeken.
Ha ugyanilyen ütemben folytatódnak a globális károsanyag-kibocsátások, akkor a század második felére a bükköseinktől elbúcsúzhatunk, az Alföld csontszáraz lesz minden nyáron, és Magyarország az erdős sztyeppék hazájává válik, derült ki az ELTE kutatóinak legfrissebb tanulmányából.
A Duna alacsony vízállása miatt a Dunakanyarban közlekedő hajójáratok több településen nem tudnak kikötni, így mielőtt hajózni indulunk, tájékozódjunk a menetrendről.
A Maros negatív vízállása a napokban dőlt meg. Apátfalvánál a folyó lúdvári ága teljesen kiszáradt.
A hónapok óta tartó csapadékszegény időjárás idén korábban hozta el az októberi színeket. Az idei átlagcsapadék közel fele hiányzik.
A felmérések szerint Nyugat-Európa egyes részein, a Kárpát-medencében és Görögországban a legrosszabb a helyzet.
Agárdnál 58 centimétert mértek, ami újabb negatív rekordot jelent a tó történetében.
Kirívó a különbség a szerdán és az egy évvel ezelőtt készült műholdképek között.
