Lévai Zsuzsa cikkei

A Wieder-család négy gyerekkel járja évek óta a KÉKTÚRÁT, a gyerekek korából adódóan változatos felállásokban. Volt, aki hordozóban utazott, volt, aki a saját lábán gyalogolt, volt, akivel be kellett pótolni olyan részeket, ami egy-egy új jövevény miatt kimaradt, de a lényeg, hogy együtt túráznak, együtt élik át a kalandokat, élvezik a kéktúrázást, és életre szóló közös élményeket szereznek.

Talán nem árulok el nagy titkot, hogy a kedvenc céges programom a közös kéktúrázás. A Magyar Természetjáró Szövetségnél persze nem meglepő, hogy időnként szervezünk közös kéktúrázásokat, hiszen mi gondozzuk a kéktúrákat, nap mint nap törődünk vele, és rendszeresen meglátogatjuk. A „szerencsés” szakasz ilyenkor extra törődést kap, hiszen előfordulhat, hogy egy-egy kolléga hátizsákjából előkerül egy metszőolló, máskor pedig letesztelünk egy lehetséges útvonalmódosítást. Ahogy ez történt is néhány héttel ezelőtt is.

Budapesten élő japánként járta végig az Országos Kékkör útvonalát Yuka, akit teljesen lenyűgözött hazánk szépsége. Arról beszélgettünk vele, hogy milyen nehézségekkel találkozott, melyek voltak a kedvenc helyei, élményei, és persze azt is elárulta, miért vágott bele ebbe a kalandba.

Közel száz éve kezdte betelepíteni az első levendulákat Bittera Gyula a Tihanyi-félszigetre. A neves gyógynövényszakértőnek köszönhető, hogy a Balaton legszebb fekvésű településének neve ma már elválaszthatatlan a lila színű növénytől, mégis kevesen ismerik a munkásságát. Vízió, kutatás, üzleti érzék és világhír, majd rombolás és újjászületés: ismerjük meg Bittera Gyula és a tihanyi levendula kalandos történetét!

Csernus Gábor nevét jól ismerhetik a kéktúrázók, hiszen amellett, hogy ő a Magyar Természetjáró Szövetség egyik önkéntese, aki az igazolófüzeteket ellenőrzi, évek óta rendszeresen jelentkezik Ellenőri tapasztalatok című rovatával is a KÉKTÚRA hivatalos oldalán. 1988 óta járja az Országos Kéktúrát, amit idén áprilisban 14. alkalommal is teljesített. Ennek apropóján beszélgettünk az okokról, motivációról és élményekről.

Évek óta komoly problémát jelentett a Szénás-hegycsoport elkerített, fokozottan védett területén, hogy a tiltás ellenére rengetegen látogatták és bolygatták a különösen értékes és törékeny élőhelyet. Az új turistaúttól azt remélik a természetvédelmi szakemberek, hogy a szigorú szabályokat betartva, betartatva kevesebb kárt okoznak majd a látogatók a védett természeti területen.

Átadták a Horizont kalandbringás útvonal első szakaszait, amelyből egy rövid szegmenst mi is letekertünk, így első kézből tudunk beszámolni tapasztalatainkról.

Egy csapat gyerek, szüleik, volt tanítójuk és egy lelkes túraszervező alkotják azt a társaságot, akik kéthetente útnak indulnak, hogy bejárják az Országos Kéktúrát. Szabó Györggyel, a csapat motorjával beszélgettünk a túrázás fontosságáról, motivációról és hogy hogyan alakult ki ez a kis túraközösség.

Aki járt már erdőben Magyarországon, egészen biztosan találkozott a különböző színű és formájú jelzésekkel, amelyek többnyire a fákra festve jelölik az utat. Közel száz éve használjuk ezt a jelzésrendszert, amit ha megismerünk és megértünk, sokkal könnyebben fogunk tájékozódni túráink során.

Bár Budapest sosem volt a téli sportok fellegvára, mégis, a Normafán évszázados hagyománya van a síelésnek, sífutásnak, szánkózásnak. Ezt, a korabeli fotókon fennmaradt hangulatot csempészi vissza a város életébe a 2022 végén megnyitott, hóágyúzott sífutó- és szánkópálya.

Miután sikeresen végigjártad a három KÉKTÚRA valamelyikét, a Magyar Természetjáró Szövetség jelvénnyel és oklevéllel ismeri el a sikeres teljesítést.

Izgalmas éven van túl a Magyar Természetjáró Szövetség, hiszen egy sok éve tartó munka ért véget a turistaút-felmérés lezárásával 2024-ben, és elindult az új, területi alapon kialakított turistaút felelősi rendszer.

A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) fennállása óta foglalkozik a turistaút-hálózat kialakításával és fenntartásával, mint amilyen a jelzésfestés is. Nemrég adódott egy kisebb változás a turistaút-hálózatban, így kihasználtuk a lehetőséget, és mint az MTSZ más területen dolgozó munkatársai, beálltunk jelzéseket festeni, eltüntetni és áthelyezni tapasztalt kollégáink vezetésével.

Nem mintha nem lenne elég mediterrán jellegű eleve a félsziget, de ebben az időszakban a kabócák mindent túlharsogó éneke egyenesen tengerparti hangulatot áraszt.

Ausztria legdélibb tartománya három kultúra találkozásánál fekszik, ami egy kicsit lazább, mediterrán életérzést ad az osztrák szabályossághoz. A régió elsősorban tavairól és várairól híres, de túrázáshoz, biciklizéshez vagy akár gasztronómiai élményekért sem kell messzire menni.

A Keszthely életét meghatározó főúri család emlékét lépten-nyomon felfedezhetjük a régióban; ezek közül jó néhányat egy kerékpáros útvonallal összekötve fedeztünk fel. A túra apropója a gasztronómia volt, ugyanis május 27. és június 2. között rendezik meg a rendhagyó Festetics Gasztronómiai Éttermi hetet.

Múlt héten alkalmunk volt megnézni a 2550 című dokumentumfilmet, ami azt meséli el egy órában, hogyan élte meg egy fiatal lány – Till Anilla - azt, hogy egyhuzamban legyalogolta az Országos Kékkör 2550 km-ét.