Soós Ferenc és kutyája, Forint július 2-án megérkezett Írott-kőre. A páros április 24-én indult útnak Hollóházáról, hogy egyvégtében teljesítsék a kéktúrát. A több mint két hónapos nagy kalandról immár otthon, Kercaszomoron beszélgettünk.

Kanadától Mexikóig, 5 hónapon keresztül tervez gyalogolni két magyar az amerikai kontinens egyik legkeményebb túraútvonalán. Vajon fel lehet-e készülni egy ilyen túrára Magyarország hegyeiben, és egyáltalán: hogyan kell megtervezni egy több mint négyezer kilométeres túrát? Kércz Viktorral és Makra Ákossal beszélgettünk felkészülésről, moszkítófelhőről, az itthoni élet szüneteltetéséről, és arról, hogy mikor kell kiszállni.

Michel Thibeault több mint másfél hónapot töltött nálunk, hogy Írott-kőtől Hollóházáig teljesítse az Országos Kéktúrát. Élményeiről rendszeresen beszámolt a kéktúrázók online közösségének, ahol sokan követték az útját, és hasznos tanácsokkal is segítették. Most már újra otthon van, Kanadából mesélt nekünk magyarországi élményeiről.

Közel 1200 km, 50 nap, 35 éjszaka sátorban. Zoli és Laci két átlagos srác, ikrek, elindultak hátizsákkal, és egyhuzamban legyalogolták az Országos Kéktúrát. Józan ész, semmi fakszni, csak egy hosszú túrázás nyugiban Írott-kőtől Hollóházáig. A kéktúrázókkal a sátrazás egyedi élményéről, a komfortzónán túli szabadságról beszélgettünk, és arról, miért a természetjárás a feltöltődés egyik legjobb módja.

Márkus József és felesége, Márkusné Wolf Erzsébet a 70. életévük felé közeledve kezdtek bele a Kéktúrába, és három év alatt a teljes Országos Kékkört végigjárták. A kedvencük az Alföld lett, és mindketten vallják, hogy nem kisebb kincset, mint az egészségüket köszönhetik a túrázásnak. Azt tervezik, hogy ezután sem állnak meg. Élményeikről beszélgettünk.

Szerencsi András vélhetően az egyik, ha nem az egyetlen olyan kisfiú Magyarországon, aki saját akaratából 9 éves korára, két év alatt teljesítette az 1172 km-es Országos Kéktúrát. Andrist édesanyja, Judit és édesapja, Gábor is elkísérte a túrán. Kedvenc hazai túraútvonalukról akartam faggatni anyát és fiát, aztán egy csomó minden más is szóba került, például, miért szuper dolog sátrazni az erdő közepén, és hogyan motiválhatnak a turistajelzések, a számok, a szintek, vagy éppen egy házi gesztenyetorta.

Kinek jutna eszébe otthon felnevelni egy aranysakált? És, ha már befogadta és felnevelte, akkor az az őrült ötlete támad, hogy nyomkeresőnek tanítja be? Gruber Ágnes mindkettőre vállalkozott. Különleges „kísérletéről” Csikasszal, a nádi farkassal egy blogban be is számol.

Még csak 17 éves, de már több hazai és nemzetközi természetfotós pályázaton az élmezőnyben végzett. Szenvedélye a természet, a fotózás, az informatika, és imád kenyeret sütni. Ismerjétek meg Kártyás Gergőt!

A Larapinta Trail Ausztrália egyik leglátványosabb és leghosszabb túraútvonala, és több száz kilométeren keresztül kanyarog a kontinens északi, lakatlan, sivatagos területén. A nem mindennapi túrát teljesítő Lestyán Szilviával beszélgettünk, aki tudósként mesterségesintelligencia-kutatással foglalkozik, szabadidejét azonban legszívesebben a hegyekben és a vadonban tölti.

Néhány amerikai sziklamászó pár évtizede kitalálta az egyensúlyozás hevederre komponált művészetét: kifeszítik a „kötelet” két fa közé, vagy éppen egy szakadék fölé, és akrobatikusan egyensúlyozva végigsétálnak rajta a magasban. Fodróczi Zolival, a természetjárás e különös formájának egyik hazai képviselőjével beszélgettünk.

A Hegyre Megy Egyesület kezdeményezésére, nemzetközi összefogással készül az a hosszú távú túraútvonal, amely Tokajtól a Szent Anna-tóig vezet végig a Kárpátok talán legkevésbé ismert részén, a vadregényes belső vulkáni íven. Német-Bucsi Attilával, az útvonal ötletgazdájával és Kisida Andrással, az egyesület vezetőjével beszélgettünk e különleges útvonal létrehozásáról.

Orosz Júlia testnevelővel és lelkes (kék)túrázóval beszélgettünk arról, hogy miként lehet szó szerint talpra állni egy tüdőátültetés után.

„Mintha intravénásan nyugtatót kapnál” - mondja Ljasuk Dimitry, aki fél évet élt karanténban egyedül egy Tisza-tavi szigeten, amelyről nagyjátékfilmet is készített. A Jóreménység-sziget című film szól a természet gyógyító és a magány átformáló erejéről, és arról, hogy érdemes küzdeni az álmokért.

Gyönyörű és elgondolkodtató természetfilm készült hazánk mesterséges vizeiről, amelyek utolsó menedékei lehetnek számos fajnak. Ha engedjük. Már mozikban a „Múlt és jelen: Vizeink az ember kezében” című film, amelynek kapcsán a rendezővel, Fehér Zoltánnal beszélgettünk többek között arról, hogy mi maradt mára a "vizek országából".

Van az úgy, hogy az ember életébe egyszer csak megérkeznek dolgok. Szabó Géza Attilával is ez történt, a természetfotózás szép lassan közeledett hozzá, és mára már napjai szerves része lett.

A nagy port kavart kormányrendelet kapcsán kerestük meg az Agrárminisztérium államtitkárát, hogy mire számíthatunk a gyakorlatban.

Vajon mi hajtja a természetfotóst, hogy újra és újra kint üljön órákat, mozdulatlanul, egy helyben? Miért éri meg sok év után is hajnalban kelni? Szabó Irma képeiben ott a válasz. Nézzétek meg galériánkat, és ismerjétek meg Irma természetfotós útját!

Izsák atyával, a Szent Mauríciusz Monostor szerzetesével beszélgettünk az erdő csendjéről, a természetjárás és a hit kapcsolatáról, a Bakonyról és benne Bakonybélről, és persze arról, hogy minden túra zarándoklat is egyben.