MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.12.04. 09:30,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedició, Magyar Természettudományi Múzeum, Tóth Judit

A bakonyi dinoszauruszoknak nem kellett tartaniuk a T. rextől

A kétezres évek elején a Bakonyban szenzációs őslénytani leletekre bukkantak a kutatók, köztük az első hazai dinoszaurusz csontjaira. A Magyar Természettudományi Múzeum kiállításán nemcsak a magyar dinókkal, de a gerecsei krokodillal és a mecseki Jurassic Parkkal is megismerkedhetünk.

Hideg van, esik az eső, fúj szél, az emberek többségének ilyenkor nem sok kedve van túrázni. Múzeumba azonban ilyenkor is lehet menni, s ha a természet élményét nem is kaphatjuk meg, a hazai tájakról és az élővilágról a négy fal között is sok érdekességet megtudhatunk.


Vissza a múltba!


A Magyar Természettudományi Múzeum Eltűnt világok- A dinoszauruszok kora Magyarországon című kiállításán eltöltött 1,5 -2 óra időutazás a javából. A képzeletbeli utazás során évmilliókat repülünk vissza az időben, egészen a földtörténeti középidőig, amikor a Kárpát-medence még nem is létezett. A mezozoikum mintegy 180 millió évében sok minden történt, feldarabolódott az addigi egyetlen őskontinens, a Pangea, a szubtrópusira emlékeztető klímában felvirágoztak az ammoniteszek és a dinoszauruszok, hogy aztán a középidő végére örökre eltűnjenek a Földről.

 

Fotó: Magyar Természettudományi Múzeum

A kistermetű, növényevő Rhabdodontia ornithopoda szintén Iharkútról került elő


A kiállítás kronologikus sorrendben halad, bemutatja a legtipikusabb hazai ősmaradványokat, az őskörnyezetet, és egy-egy jellemző élőlénnyel behatóbban is megismerkedhetünk. Láthatunk például triász időszaki pörgekarúakat a Balaton-felvidékről, csigákat a Remete-hegyről, de megismerhetjük a veszprémi Jeruzsálem-hegyen talált kavicsfogú álteknőst és a zsiráfnyakú őshüllőt is, melynek leletei a Bihar-hegységből kerültek elő. Ez utóbbi faj a tengerek partközeli vizeiben élt és meglehetősen különös külsővel bírt, csak a nyaka 3 méteres volt.

 


Halgyík és krokodil a Gerecsében


A jura időszak legtipikusabb hazai a leletei az ammoniteszes mészkövek. Az ammoniteszek külső megjelenésükben a csigákra hasonlítottak, de a polipokkal álltak közeli rokonságban. Ezek az állatok az őslénykutatók és a geológusok kedvencei, mivel remek kormeghatározók. Nagy tömegben fordultak elő, formájuk és díszítésük gyorsan változott, és minden egyes időszakra és korra más-más ammonitesz volt a jellemző. Nem kell azért kutatónak lenni ahhoz, hogy ammoniteszeket láthassunk, a hazai hegységekben, de akár középületek lépcsőit figyelve is gyakran láthatjuk jellegzetes csavart formáikat. A kiállításon az átlagos méretű darabok mellett két elképesztő méretű példányt is láthatunk.

 

Fotó: 123rf

Egy gyönyörű ammonitesz-lelet a Gerecséből


A gerecsei őskrokodil vagy a szintén innen előkerült gyors mozgású, tengeri ragadozó, a halgyík, az Ichtyosaurus is izgalmas lények, de a jura kori erdők tipikus növényeinek lenyomatait is hosszasan lehet nézegetni. A Mecsek különösen gazdag jura kori növényi lenyomatokban, a hegység területén ugyanis akkoriban egy hatalmas deltatorkolat ősmocsara húzódott. A mecseki láperdő növényei között megtalálhatjuk például zsurlók, páfrányok, cikászok, fenyők és páfrányfenyők lenyomatait. Ez utóbbi növények a földtörténeti középkorban élték virágkorukat, akkor legalább 18 nemzetségük élt a Földön, mára azonban összesen egyetlen fajuk maradt csak.

 

  Páfrányfenyő (Ginko biloba)

 

Iharkút, az eltűnt falu


A Bakonyban, Veszprém és Pápa között található Iharkút települést ma már hiába keresnénk. A falu évszázadokig lakott volt, a 2. világháború után azonban rohamosan csökkeni kezdett a lakosság száma, a 70-es évek végén megkezdődött bauxitbányászat pedig végleg eldöntötte a falu sorsát. Az utolsó lakók a nyolcvanas években a környékbeli településeken kaptak új lakást, a falu helyén ma már csak a hatalmas külszíni bányát találjuk. A 2000-es évek elején Iharkút neve bevonult a honi őslénykutatás történelmébe, itt találtak rá ugyanis az első hazai dinoszaurusz-leletekre.

 

Fotó: Magyar Természettudományi Múzeum

Iharkút ma, falu helyett külszíni fejtés


A magyar kutatókat régóta foglalkoztatta, miért nem találnak itthon mezozoikumi gerinces leleteket, például dinoszaurusz-csontokat. Erdélyben már a 19. század óta ismertek voltak ilyen leletek, melyek kutatását Báró Nopcsa Ferenc kezdte meg, aki az első dinoszaurusz-csontokat a saját birtokán találta. Nopcsa báró egyébként egy kalandos életű polihisztor volt, aki nemcsak geológus, de geográfus, etnográfus, politikus és kém is volt, akit kis híján királlyá is választottak Albániában. Az első dinoszauruszokra utaló nyomokat, egészen pontosan lábnyomokat Magyarország területén 1966-ban a mecseki kőszénbányák területén fedezték fel. A nyomok gazdája a később leírt két lábon járó, növényevő faj, a Komlosaurus carbonis volt, mely 200 millió évvel ezelőtt benépesítette a Mecsek vidékét akkoriban borító trópusi erdőket.


Őslénytani szenzáció a bauxitbányában


Iharkúton egészen 2002-ig folyt a bauxit kitermelése. A külszíni bányában néhol 50-60 méter magasan tárultak fel kréta kori rétegsorok, melyek hihetetlen gazdag leletanyagot rejtenek. 2000 tavaszán itt talált rá Ősi Attila és Torma András a tudománytörténeti jelentőségű dinoszaurusz-leletekre. Azóta már több mint 10 ezerre tehető az előkerült leletek száma, és legalább 30-féle gerinces állatfajt sikerült meghatározni. A dinoszauruszok mellett halak, kétéltűek és a legidősebb hazai madárleletek is innen kerültek elő, de sok növény-és gerinctelen leletet is találtak. A gazdag gerinces leletanyag valószínűleg az ottani folyó áradásainak köszönhető, melyek sok állatot ragadtak magukkal.

 

A kiállítás leglátványosabb, központi része is természetesen a dinoszauruszokkal foglalkozik. Láthatjuk az elsőként megtalált dinoszaurusz, a Hungarosaurus tormai rekonstruált csontvázát és makettjét. A 4-4,5 méteres növényevő dinó több mint 600 kilogrammot nyomhatott, a hátán több nagy tüskét is viselt, mely a ragadozók elleni védekezésben játszhatott szerepet. Azóta több más dinó faj is előkerült, például a Bakonydraco galaczi, a repülő őshüllő vagy az Ajkaceratops kozmai, a galléros dínó.

 

Fotó: Magyar Természettudományi Múzeum

 A Hungarosaurus tormaii rekonstruált csontváza

 

A lelőhely csúcsragadozója 4-5 méteres nagyságával, valószínűleg a Tetanurae theropoda volt, ennek azonban egyelőre még csak a fogait találták meg. Sem innen, sem a hasonló európai lelőhelyeken nem találták meg azonban a Tyrannosaurus Rex vagy ahhoz hasonló ragadozók maradványait. Ennek oka abban keresendő, hogy Európa akkoriban egy szigetvilághoz hasonlított, és nem volt elegendő élettér és táplálék ekkora csúcsragadozók számára.

 

A bakonyi dinókról még több információt és érdekességet a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció honlapján lehet találni.

 

A Magyar Természettudományi Múzeum kiállításaival kapcsolatban itt lehet tájékozódni.

 

 

Aranyba foglalva
Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Természettudományi Múzeum egy időszaki kiállítással készült. A december végéig látható interaktív tárlat az Arany János költészetében megjelenő élővilágot mutatja be. Kiderül milyen rovar lehetett az a bizonyos „éji bogár”, mely „nekimegy a falnak”, pontosan milyen faj képviselői a „földi békák”, mely „szanaszét görögnek”, de persze a tikkadt szöcskenyájak is feltűnnek. De szóba kerül még a délibábtól kezdve az ártereken, a virágzó sziken át a nádast lakó aranysakálig számos élőlény és természeti jelenség is, Arany János és a természettudomány nyelvén egyaránt.

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Eredj a dínók nyomában!

A magyar dinók nyomában

Még gazdagabb lehetett a palóc Pompei

Dinók sétáltak egykor a Mecsekben

Ősi Attila- a magyar dinók keresztapja


 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. július
Czigány Dávid:
Első fények
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...