Gyergyószentmiklós, Erdély outdoor fővárosa

Gyergyó kapcsán a legtöbb embernek a Gyilkos-tó és a Békás-szoros ugrik be, pedig a környéken egy sereg egyéb izgalmas lehetőség vár az aktív kikapcsolódásra vágyó turistákra. Beszélgetés Simon Lászlóval, a Gyergyószentmiklósi Turisztikai Információs Iroda munkatársával, a Gyilkostó Adventure Egyesület vezetőjével.

Szerző:
Turista Magazin
Szigeti-Böröcz Ferenc
Fotó:
Gulyás Attila
Ötvös Sándor
2017. július 29.

Gyergyó kapcsán a legtöbb embernek a Gyilkos-tó és a Békás-szoros ugrik be, pedig a környéken egy sereg egyéb izgalmas lehetőség vár az aktív kikapcsolódásra vágyó turistákra. Beszélgetés Simon Lászlóval, a Gyergyószentmiklósi Turisztikai Információs Iroda munkatársával, a Gyilkostó Adventure Egyesület vezetőjével.

TM: Mit takar az outdoor főváros kifejezés, és hogyan jött létre ez a kezdeményezés?

 

Simon László: A Gyergyó-Gyilkos-tó természeti adottságait figyelembe véve, meggyőződésünk, hogy a vidék turisztikai ajánlatait elsősorban az öko- és aktív turizmus vonalán kell szerveznünk, kiegészülve hely-specifikus gasztronómiai és falusi turizmus ajánlatokkal. Mindezt felismerve a város önkormányzata egy EU-s pályázat keretében 2015-ben hozta létre a Turisztikai Információs Irodát, és ekkor kezdődött el az Outdoor Capital of Transylvania - Erdély Outdoor Fővárosa projekt is. Ennek az a célja, hogy a Gyergyó-Gyilkos-tó turisztikai desztinációt az ország, illetve Kelet-Közép-Európa egyik jelentős aktív turisztikai központjaként népszerűsítse.

 

Fontos tudni, hogy a Gyilkos-tó környékének kezelése a gyergyói önkormányzat feladata, míg a szomszédos Békás-szoros fenntartása, védelme és kezelése a Békás- Szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park már országos szervekre tartozik. Bár Gyergyószék, azaz a Gyergyói-medence önmagában is külön világ Székelyföldön belül, az átlagos turista, legyen az magyar, román, vagy ritkább esetben nyugat-európai a fent említett, országos szinten is kiemelkedő látnivalókért érkezik ide, utána általában megy tovább. A lehetőségekhez képest jóval kevesebben töltenek el vendégéjszakát a környéken, vagy látogatják meg Gyergyószentmiklós egyedi kulturális értékeit.

 

Gyergyószentmiklós főtere 

 

Túl azon, hogy a kicsiny Gyergyói-medence a legtöbb, jellegzetes székelyföldi látnivalóval rendelkezik (hegyvidéki hangulat, esztena-látogatás, medveles, de a borvizek városa, Borszék is ide tartozik, és itt található a híres Lázár-kastély is), az egyedi természeti környezet, az országos szinten is kiemelkedő természeti látványosságok valóban ideális „outdoor központtá” teszik a város tágabb környezetét. A fogalom egyébként több országban használt a turisztikai marketingben.

 

Bár a turizmus már a 19. század közepétől jelen van a térségben, a mi célunk az outdoor főváros kezdeményezéssel az, hogy az aktív turizmus iránt érdeklődőket, a természetjárókat több napra a környéken tartsuk, s az egyre bővülő programkínálat segítségével testközelből megismerhessék a Keleti-Kárpátok lenyűgöző világát és a gazdag helyi kultúrát.

 

A Wild Ferenc emlékút a Gyilkos-tó fölött 

 

TM: Milyen elemekből áll össze a programkínálat?

 

SL: A kezdeményezés zászlóshajója jelenleg a Gyilkos-tó feletti, sokak által ismert sziklabércre, a Kis-Cohárd 1345 m magas csúcsára felvezető, közel 200 méter hosszúságú via ferrata útvonal (Wild Ferenc emlékút), amit 2016 késő őszén adtak át a gyergyószentmiklósi Dancurás Hagyimentő csapat jóvoltából.

 

A közepesen nehéz (C-), illetve néhány ponton nehéz, D besorolású vasalt út leküzdése után garantáltan más szemmel tekint le az ember a Gyilkos-tóra, de jobban átlátja a tó egész földrajzi környezetét is (pl. hogy honnan csúszott le a lejtőtörmelék, amely eltorlaszolta a patakot). Az út természetesen csak megfelelő via ferrata felszereléssel látogatható.

 

Függőhíd a kis-Békás-szorosban 

 

Rögtön a Gyilkos-tó mögött található az egész Kárpátok egyik legnagyobb szurdoka, illetve szurdokrendszere (Békás-szoros és a becsatlakozó kisebb szurdokok), ahol a turisták nagy része egy rövid, félórás-órás sétát tesz a dübörgő autók mellett. Ez biztos nem adja azt az élményt, mint a környék kisebb szurdokaiban való kanyoning és kanyonjárás. A Kis-Békás- és a Lapos-patak szorosainak sziklás medre kiváló terep a kalandos kanyonjáráshoz, kanyoningozni pedig a ritkán járt, rendkívül szűk és látványos Száraz-patak felső szakaszán lehet, kizárólag tapasztalt vezetők és kötéltechnika segítségével.

 

Simon László a Súgó-barlang előtt 

 

Székelyföld nem bővelkedik ugyan karsztos formakincsben, de éppen Vasláb mellett található Székelyföld kevés látogatható cseppkőbarlangjainak egyike, a tekerőpataki Súgó barlang is, ahol a normál, utcai ruházatban is látogatható felső szint mellett overallos túrákra is van lehetőség. Mindez, kiegészülve a hegyikerékpározással, kenuzással a zetelaki tavon, szervezett medvelessel, kisebb gyalogos, vagy akár lovas túrákkal, esztena-látogatással, és mindenképpen a város gazdag kulturális örökségének megismerésével (ne feledjük, Gyergyószentmiklós a legnagyobb örmény közösséggel rendelkezett-rendelkezik Erdélyben, az örmény templom egyedülálló látványosság) gazdag programkínálatot jelent akár egy egész héten át, vagy remekül kiegészíthet egy Székelyföld látogatást gyergyói bázissal.

 

A Békás-szoros; Fotó: Ötvös Sándor 

 

Bár a Békás-szoros Közép-Európa egyik legjelentősebb sziklamászó paradicsoma, amelyet talán a nehezebb megközelíthetőség miatt kevesebben látogatnak, mint a jobban ismert horvát, vagy cseh sziklafalakat, az outdoor főváros kezdeményezés alapvetően a természetjárás iránt érdeklődő célcsoportot kívánja megcélozni, különös tekintettel a fiatal családosokra. A kezdeményezés másik létjogosultsága az, hogy helyismeret nélkül Székelyföldön sokan nem mernek elindulni egyedül túrázni, hiszen például a pásztorkutyák valóban veszélyt jelenthetnek. Ebben is segítséget nyújtanak az általunk szervezett aktív kikapcsolódást nyújtó programok és a hegyi vezetés, de az outdoor főváros pozícióját erősíti az is, hogy Gyergyószék szélén áll a felújított Egyeskő menedékház, amely nemcsak, hogy „kutyamentesen” megközelíthető Balánbányáról, de innen kiváló, rövidebb túrákat is tehetünk akár a Nagy-Hagymás, akár az Öcsém-tető látványos sziklavilágába is.

 

Az Egyes-kői menedékház

 

Sőt, maga a Hagymás-hegység egész Székelyföld egyik legkönnyebben megközelíthető gerinctúráját kínálja, hiszen a Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó közötti közút érinti a Pongácz-tetőt, ahonnan a szintet letudva indulhatunk neki a gerincútnak (egy nap alatt gyalogolhatunk át a menedékházhoz). Ráadásul ezen a szakaszon a jelzésekkel sincs gond. Ráadásul Gyergyóban télen sem áll meg az élet: a máshol is népszerű lovas szánozás és motoros-szán túrák mellet a Hagymás-hegység, a Gyergyói-havasok és a Kelemen-havasok gerince is kiváló, lavinamentes sítúra terep, továbbá a környéken több kisebb sípálya is üzemel.

 

A Gyergyószentmiklósi Turisztikai Információs Iroda 

 

Milyen segítséget kaphat a Gyergyói-medencét nem ismerő turista és pontosan kitől?

 

A Gyergyószentmiklósi Turisztikai Információs Iroda által üzemeltetett visitgyergyo.ro honlap átfogó turisztikai szolgáltatást nyújt, megtalálható rajta minden fontos információ, továbbá ezen keresztül az iroda munkatársai is elérhetők. Munkánkat minden fontos szakmai szervezet támogatja, szakmai vezetést, valamint felszerelést például a Hegyimentő Szolgálat és a Gyilkostó Adventure Egyesület biztosít. Kapcsolatban vagyunk az összes jelentős szállásadóval és más kapcsolódó szolgáltatóval, éttermekkel, túraszervezőkkel. Kiadványunk megtalálható az egyes szálláshelyeken. Az életre hívott turisztikai brand csak akkor lesz életképes, ha minden szereplő egységesen támogatja azt.

 

László, mint túravezető a Wild Ferenc emlékúton

 

Milyen fejlesztések várhatóak a jövőben?

 

Gyergyószentmiklós a maga 18 ezer lakosával sajnos túl kicsi ahhoz, hogy egy országos jelentőségű területet hatékonyan kezeljen. A város elemi érdeke a Gyergyó-Gyilkos-tó Turisztikai Desztináció ökoturisztikai szempontú fejlesztése. Elképzeléseinket támogatja is a kormány, de mivel a különböző földrajzi területek és tevékenységek (pl. útvonalak kijelölése és jelzések felfestése) más-más intézmény hatáskörébe tartoznak, az egyeztetési folyamat nagyon lassú. A kezdeti lépések azonban bizakodóvá tesznek minket: a tavaly megépült via ferrata útvonal gyorsan népszerű lett, már novemberben és decemberben több mint 1000 látogatót vonzott. Mindez arra enged következtetni, hogy további, ehhez hasonló, viszonylag kis volumenű beruházások komoly hatást gyakorolhatnak a vidék turisztikai forgalmára, illetve az itt eltöltött vendégéjszakák számára. Ezzel párhuzamosan pedig erősítik a fentiekben ismertetett outdoor főváros brandet.

 

Országút a Békás-szoros mélyén; Fotó: Ötvös Sándor 

 

A következő években további négy vasalt út építését tervezzük, amely országos szinten egyedülálló outdoor központtá emelné vidékünket és nagyban hozzájárulna az aktív turisták számának növekedéséhez. A via ferraták építése mellett több, kisebb beruházás is segítené a Gyilkos-tó-Békás-szoros vidék esztétikai képének javítását és növelné a programlehetőségeket. ilyen például a Békás-szoros és a Kis-Békás szoros találkozásánál levő függőhíd újjáépítése, továbbá pihenőhely kialakítása, hiszen a sárga sávval jelzett turistaút végigvezet a Kis-Békás-szoros mentén, de az útvonal első szakaszán levő függőhíd erősen megrongálódott, és kimondottan veszélyes a rajta való átkelés. De fontos lenne egy átjáró híd és ösvény építése a Gyilkos-tó kifolyásánál is a tavat körbejáró útvonal teljessé tételének érdekében.

 

Reméljük, hogy a meglévő és a tervezett fejlesztések beigazolják elképzeléseinket, s még népszerűbbé teszik a vidéket mind a román, mind a magyar természetjárók körében, továbbá a térség még nagyobb mértékben felkerül a nyugat-európai természetjárók térképére is.

Cikkajánló