Európa egyik legnagyobb méhfaja, a kék fadongó sokakban rémületet kelthet hatalmas méretével, de a félelem teljesen alaptalan, mert a kékes színben játszó fekete órás teljesen ártalmatlan. De hol találkozhatsz vele?

Összesen 641 túzokot számoltak a Körös-Maros Nemzeti Parkban a március végén lezajlott tavaszi túzokszinkron során.

Sokan talán nem is gondolják, de Budapest a hasonló méretű világvárosokkal összehasonlítva, nagyon jól áll zöldterületek és természeti értékek terén. A városban akad jó néhány figyelemre méltó és már védelem alatt álló, vagy védelemre érdemes fa is. Ezek közül mutatunk be néhányat.

Egy szivárvány feltűnése a borús égbolton mindenkinek mosolyt csal az arcára, legyen az gyermek vagy felnőtt. Örülünk, mert egy olyan égi tüneménynek lehetünk a szemtanúi, amely nem fordul elő bárhol és bármikor.

A virágok finom nektárral, csábító formákkal és illatokkal csábítják magukhoz a beporzókat, és persze a színek erejét is kihasználják, mégpedig nem is akárhogyan.

Ha ezt a kérdést, mondjuk hatvan vagy hetven évvel ezelőtt tettük volna fel, akkor más lett volna a helyes válasz.

Az, hogy már februárban találunk kullancsot, az egyre enyhébb telek fényében ma már nem meglepő. Ráadásul ahhoz, hogy az ember kullanccsal találkozzon, nem is kell feltétlenül az erdőt járni, a saját kertünkben is jó eséllyel összefuthatunk velük.

Ez Magyarország egyetlen olyan épülete, amelynek felső helyiségében miséznek, alsó részében pedig italt mérnek.

Helyiek szerint már évek óta nem voltak ilyen szépek az ültetvények Nagykörűben, de a falu utcáin és a kertekben is gyönyörű fehér szirmoktól pompáztak a cseresznyefák.

Ez a tájunk egyben Magyarország legidősebb (500 millió éves) kristályos röghegysége is.

A szóban forgó magaslat egyben a Börzsöny legmagasabb pontja, továbbá Nógrád vármegye második legmagasabb hegycsúcsa.

Ahogy beköszönt a tavasz, éneklő madarak szólnak mindenhonnan. Vannak olyan fajok, amelyeket különösen szép hanggal áldott meg a sors. Közülük mutatunk be most néhányat, természetesen az énekükkel együtt.

A Karancs–Medves-vidék szélén, Bárna mellett található Kiskő nem akármilyen kincset rejt: itt található hazánk legnagyobb méretű, bazaltkőzetben létrejött lávabarlangja, amelybe ráadásul be is kukkanthatunk!

A harkályokat gyakran nevezik a fák doktorának, de van még valami, amivel hozzájárulnak az erdők lakóközösségének jóllétéhez.

A vaktérkép az iskolai földrajz órák klasszikus feladata. Van, akit ki lehet kergetni vele a világból, más odavan érte, és szabadidejében is szívesen böngészi a térképet. Bár ebben a kvízben nem hagyományos vaktérképek vannak, de a válaszadáshoz itt sem árt, ha tudjuk, mi merre van Magyarország térképén.

„Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet” – tartja a mondás, pedig nem is oly rég még sok „virágszerető” kiránduló szedegette a természet e kincseit pusztán azért, hogy pillanatnyi örömet szerezzen, netán saját vadvirágos kiskertjét gondolta így gazdagítani. Szerencsére ma már a többség tudja, hogy sokkal jobb érzés gyönyörködni bennük saját élőhelyükön.

Az etológust az egész világon ismerik és elismerik. A csimpánzokhoz kötődő kutatásai mérföldkőnek számítanak a tudományos életben, a mintegy száz országra kiterjedő természetvédelmi és környezetvédelmi mozgalma (Roots & Shoots) pedig emberek millióinak ad reményt. A vele való találkozásokról készült személyes beszámolókkal köszöntjük a ma 90 éves Jane Goodallt.

Igazság szerint csak találgatások vannak arra, hogyan kerülhetett a nyulak a keresztény ünnepek világába, de a legvalószínűbb, hogy egy tévedésnek köszönhető.