10 érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál a Fertő tóról

1. Európa legnyugatibb sztyepptava

Először is néhány nem annyira köztudott alapadat a Fertőről: típusa szerint sztyepptó, és ilyet leginkább Kelet-Európában és Ázsiában találunk, a Fertőtől nyugatabbra már nincs is több Európában. Emellett Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvizének számít. Mintegy húszezer évvel ezelőtt alakult ki. 1979 óta bioszféra-rezervátumot jelöltek ki körülötte, ami 23 193 hektáron terül el.

2. Rendkívül sekély

A Fertő még a legmélyebb pontján is legfeljebb 180 cm, átlagosan pedig 50-60 cm-es a vízmélysége. Ennek köszönhetően nyaranta akár 30 fokosra is felmelegedhet. A tó egyébként 36 km hosszan terül el, 7-15 km-es szélességben. Ha teljes egészében Magyarországon lenne, a Balaton után a Fertő lenne a második legnagyobb tavunk a maga kb. 315 km²-es kiterjedésével, de nagyjából a kétharmada Ausztriához tartozik. Ahogy a Balatonra, erre a tóra is jellemző, hogy viharos szél hatására „megbillen”, azaz a két parjta között jelentős vízállásbeli különbség alakul ki. A Fertőnél

3. Mindig szeles

Ezért a vitorlázók és a szörfösök különösen kedvelik. Az évi átlagos szélsebesség itt 7-8 km/óra, és évente csak néhány napig van szélcsend. A terület rendkívül szelesnek számít a magyarországi átlaghoz képest, ami főleg annak köszönhető, hogy hegyek, dombok nem fogják le a légmozgást. Leggyakrabban északnyugati szél fúj.

4. Világörökségi helyszín

2001 óta a Fertő tó és környéke (mintegy 74 716 hektár) az UNESCO Világörökség része. Ebbe beletartozik a teljes Fertő-táj (ami a Fertő–Hanság Nemzeti Park része is), Fertőrákos, a nagycenki Széchenyi-kastély a védett hársfasorral, a fertődi Esterházy-kastély és környezete, Sarród, Fertőboz, Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség, illetve Balf (Sopron) települések beépített és tó felé eső területei.

5. Miért Fertő?

Anno „fertő” szavunknak a mai ismerten kívül egyéb jelentése is volt: az agyagos, mocsaras, sáros területeket jelölte. Erről kapta a nevét a tó.

6. Folyamatosan változik a területe

Ahogy sok más tavunk, a Fertő tó is kiszáradt egy párszor. Eltűnt egyszer 1866-ban is a nagy szárazság hatására. A helyén sók csapódtak ki, amit a helyiek szappankészítéshez használtak. Körülbelül három évig száraz volt, még fel is szántották a területét. De ennek ellenkezője is előfordult a tó történetében:

7. Sós

A sztyepptavak olyan síkvidési, szikes állóvizek, melyek jelentős ásványianyag-tartalommal is bírnak. A Fertő vizében 33-szor annyi só van, mint a Balatonéban.

8. Itt található Magyarország legnagyobb összefüggő nádasa

A 20. század első felében kialakult nádas egész Európában tekintélyes méretűnek számít. A tó magyarországi területének 84%-át borítja, ha pedig a teljes tavat nézzük, ez az arány 55%. A nádaratásnak Magyarországon nagy hagyománya van. Először legeltettek a nádasban, majd felfedezték, hogy a növény rendkívül jó építőanyag, így először kézzel, majd a hatvanas évektől gépekkel szedték. Utóbbinak – pontosabban a helytelen technológiáknak – köszönhetően a nádasok természetes állapota megváltozott és leromlott, ezért lett később fontos természetvédelmi szempont a speciális és gazdag élőhely megőrzése.

9. Még mindig nem tudni, hogyan tovább a turisztikában

Ha már a Fertőről írunk, nem tudjuk kikerülni a 2016-ban bejelentett, nagy volumenű beruházást, ami időről-időre nagy port kavar természetkárosító elemei miatt. 2018-ban zárták le a partot Fertőrákos közelében, és azóta csak az északi kikötő nyílt meg, a strandra (ami az egyetlen volt a tó magyar szakaszán) továbbra is várni kell. A projektelemekből lefaragtak az elmúlt években, szálloda, apartmanházak és sportlétesítmények építése már nincs tervben, ám jelenleg azt sem tudni, mikor látnak neki a felújítás folytatásának, jelenleg pedig kimondottan gyászos képet mutat a fertőrákosi partrész.

10. Jégkorszaki faj is él itt

Bár a tó állatvilága (főként a madárvilág) rendkívül gazdag, arról már mindenki hallott, ezért mi most egy jégkorszaki reliktumfajt emelnénk. ki. Nevezetesen az északi, avagy a patkányfejű pockot, amivel emellett hazánkban csak a Szigetközben és a Kis-Balaton területén lehet találkozni.

Reliktumfajnak (vagy élő kövületnek) azokat a fajokat nevezzük, amelyek egy korábbi földtörténeti korból maradtak fent. A jó vízellátottságú, magasságos társulásokat kedveli, és élőhelyeinek eltűnése miatt veszélyeztetett. Sásokat, fiatal nádat, télen fakérget, gyökeret, gyékény gyöktörzsét fogyasztja. A rágcsáló 1974-től védett, 2001-től fokozottan védett.