MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.09.21. 14:44,   Szöveg: Lánczi Péter,   Fotó: Lánczi Péter, Gulyás Attila

Vándorút az Észak-Börzsönyben

Még a tapasztaltabb hazai tájjárók között is akadnak olyanok, akik nem ismerik az Észak-Börzsöny páratlan vidékét, pedig itt bőven van mit felfedezni. A lényeget felfűztük egy túraútra, amit nemcsak lejártunk, de kedvcsinálóként be is mutatunk nektek.

A Börzsöny számos csodája közül mi most csak az északi területeken fekvő látványosságokra, földrajzi és történelmi érdekességeire fókuszáltunk. Megterveztünk egy Diósjenőről induló és Nagybörzsönyben végződő 56 km-es vándorutat, amibe igyekeztünk minél több élményt belezsúfolni. Ez olyan jól sikerült, hogy alig győztük számba venni a hegység ezen részének kuriózumait. Lássuk hát, mi minden rejtőzik Nógrád és Pest megye, valamint a szlovák-magyar határ közelében.

 

Fotó: Gulyás Attila

Vándortáborozó fiatalok Diósjenőn


A túraút kiindulópontjaként nem véletlenül esett a választás a Magas-Börzsöny lábánál fekvő Diósjenőre. A kiváló tulajdonságokkal bíró települést hazánk egyik leghangulatosabb vasútvonalán közelíthetjük meg. Több szálláshely és bolt biztosítja a messzebbről érkezőknek a pihenést és a készletek feltöltését, mielőtt belevágnak egy hosszabb vándorútba. A diákoknak szervezett börzsönyi vándortáboroknak is itt van a kiindulópontja, melynek a Diósjenői Erdei Szabadidőpark a bázisa, és ami mellett a mi utunk is elhalad a település északi határában.

 

Fotó: Lánczi Péter

Kilátás a Jenői-závozról, háttérben a Naszállyal


Átkelve a településen és felkapaszkodva a környék erdeinek élővilágát és történelmét bemutató tanösvényen felérünk a Závoznak nevezett panorámás nyeregre. Innen nem csupán Diósjenő házaira, a Naszályra is remekül rálátni. Nem sokkal később a sárga jelzéseket követve érünk fel a hegység legtöbb mondáját és történelmi eseményét őrző Kámor hegyre, melynek oldalából szintén pompás kilátás tárul elénk a környékre, legfőképp a Cserhát dimbes-dombos vidékére.

 

Fotó: Lánczi Péter

Kilátás a Kámor oldalából a Cserhátra


A legendák szerint ez a mesés kincset rejtő bérc hajdanán rablólovagok és boszorkányok otthona volt, és a kutatók számára is csak rejtélyekkel szolgálnak a tetején található földsáncok, illetve a hegy gyomrába vezető sziklahasadék, melyeket, ha nyitott szemmel járunk, mi is könnyedén felfedezhetünk. Egykoron itt valóban állt egy vár, de a régészek is csak kevés biztosat tudnak róla. Történelmét javarészt a környékbeliek fantáziája írta, ezért is olyan misztikus ez a hely.

 

Fotó: Lánczi Péter

Hugó-villa, a börzsönyi betyár, Sisa Pista búvóhelye volt

 

Fotó: Lánczi Péter

Kámori-rókalyuk 

 

A hegycsúcstól alig pár száz méterre meglelhetjük a Börzsöny utolsó betyárjának, Sisa Pistának az egyik rejtekét, a sziklapárkányba vájt Hugó-villát. A bivakolásra ma is alkalmas menedéktől pár méterre egy földtörténeti mementót is találhatunk. A Kámori-rókalyuk egy igen látványos, 16-18 millió évvel ezelőtt itt működő börzsönyi tűzhányók által lávába zárt fatörzs nyoma. Az andezitből a megkövült fa az évmilliók alatt kimállott, kipergett és hátrahagyta ezt a látványos, 11 méter hosszú üreget, amibe akár be is lehet kúszni.

 

Fotó: Lánczi Péter

Csepegő-kőnél


A hegy oldalában egy másik földtani érdekességet is találunk, ami szintén Sisa Pista búvóhelyéül szolgált, még anno a 19. század végén. Ez a sziklapárkány a nehezen megközelíthető Csepegő-kő, ami még a nyári kánikulában sem cáfol rá a nevére, és amely télen a leglátványosabb az ilyenkor kialakuló hatalmas jégcsapoknak köszönhetően. Mi a Kámornak csak egy-két érdekességét említettük meg, de egy biológus is sokat tudna mesélni a hegy keleti, sziklás oldalának flórájáról.

 

Fotó: Lánczi Péter

A Drégelyvár romjairól a kilátás is páratlan 


Továbbra is északi irányba tartunk a sárgán, majd a kék négyzeten a Pénzásási Turistaház felé vesszük az irányt. A nemrégiben korszerűen felújított épület kiváló pihenőhelyül szolgál akár nagyobb diákcsoportok számára is. Innen alig három kilométeres gyaloglással érjük el a híres Drégelyvárat, ahol 1552. július 6-án 146 várvédőnek kellett szembenéznie a 12 ezres török sereggel. A három napig tartó harc a hős Szondi György kapitány és vitézei halálával végződött. Számos írónknak és költőnknek – köztük Tinódi Lantos Sebestyénnek, Kölcsey Ferencnek és Arany Jánosnak – köszönhetően a romosan álló falak közt szinte megelevenedik előttünk a történelem. A 444 méteres magaslatról a kilátás sem utolsó, már csak ezért is érdemes ide felkapaszkodni.

 

Fotó: Gulyás Attila

A vándortábor program keretében ilyen sátrakban alszanak a diákok


A vártól kezdetben a kék, majd a Mária út sárga jelzéseit követjük lejtmenetben a Kútbereki-turistaházig. Kútberek is kiváló helyszíne a vándortáborozásnak. Felújított és modern épülete kisebb táraságoknak, hatalmas lekaszált udvara pedig a sátrazó csoportoknak nyújt zavartalan pihenési lehetőséget. A nomád táborozás komfortját itt is kulturált tűzrakó hely, valamint esőbeálló fokozza.

 

Fotó: Lánczi Péter

Szondi-alagút bejárata. A beszakadt járat jelenleg 50 méter hosszú


Rejtélyes alagutat és csodatévő kutat is érintünk az út során. Az előbbit Kútberektől egy kilométerre, a csörgedező Rákász-patak mentén találjuk. Azt tartják róla, hogy hajdanán a Drégelyvárhoz vezetett, ezért is nevezték el Szondi-alagútnak, amin a legenda szerint a várvédők imádkozni jártak a közeli Tsitári-kápolnához. Itt találjuk a csodatévő kutat, melynek gyógyító erejében ma is sokan hisznek.

 

Fotó: Lánczi Péter

Honti-szakadék


A kápolnától – ami egyben búcsújáró hely is – az országhatáron fekvő Hontra gyalogolunk át, melynek határában egy érdekes geológiai helyszínt, illetve az Ős-Ipoly medrét vehetjük szemügyre. A partfalakkal körbevett és a hegység földtörténetét elénk táró vadregényes szurdokvölgy természetvédelmi terület, de bárki számára szabadon látogatható. A Honti-szakadék páratlan módon egyszerre őrzi az egykor itt hullámzó tengerek és tűzhányók emlékeit. A különböző anyagú és színű kőzetek és rétegsorok közt nem kell sokáig kutatnunk, hogy több millió éves kagylókra, tengeri élőlények nyomaira bukkanjunk. A helyiek által csak „szakadásnak” nevezett helyet érdemes tavasszal, lombfakadás előtt felkeresni, ugyanis a hatalmas falak közt alábukó vízesés ekkor a leglátványosabb.

 

Fotó: Lánczi Péter

Akár ilyen kőbezárt ősmaradványokat is találhatunk


Hont környékét a településről induló zöld jelzésen hagyjuk el. Felkapaszkodunk a Jelenc-hegyre, közben késő bronzkori földvár sáncainak nyomaira bukkanhatunk. A kutatók a börzsönyi földvárak többségéről igen keveset tudnak, de számuk és kiterjedésük alapján arra lehet következtetni, hogy a hegységben egykor jelentős kolóniák éltek. Ezeket a földvárakat túramozgalom keretében is felkutathatjuk, melyek egyedi igazolókódját – csak úgy, mint a Kámornál – itt is megtalálhatjuk a fára erősítve.

 

Fotó: Gulyás Attila

A börzsönyi vándortáborozók rövid szakaszon bringázni is szoktak  


A zöld út belemegy a börzsönyi kékbe, ami hol erdős, hol kopár, csalitos részeken vezet át minket, mielőtt leérne Bernecebarátiba. A számos látnivalót tartogató településen több szállást és boltot is találunk. Érdemes megtekinteni a Huszár-, vagy Szokolyi-kastélyt – utóbbi Szokolyi Lajosnak, hazánk első olimpikonjának és egyben a jó útra tért betyár, Sisa Pista munkaadójának volt az otthona –, vagy a fenséges Erődtemplomot, ami már a 11. század óta magasodik a település fölé.


Bernecét a sárga kereszten és a Nagy-völgyön keresztül hagyjuk el, majd kisvártatva a széles erdészeti útról felkanyarodunk a Kakuk-bércre, továbbá az Ozmotringra. Ezen a szakaszon is – mint utunk során többször – felfigyelhetünk az ösvényt szegélyező keresztekre, melyek egyike a második világháború áldoztainak, másika pedig egy kanásznak az emlékét őrzi, aki feldühödött vadkan áldozata lett. Elérve a Varjas-pihenőnél a sárga jelzést jobbra fordulunk és a Tótok útjának is nevezett Hegyhát-gerincen haladunk tovább, majd nem sokkal később meredeken leereszkedünk a Kemencei-Nagyvölgybe.

 

Fotó: Lánczi Péter

Elmosott sínpálya a Csarna-völgyben


A Börzsöny egyik legszebb részét is bejárjuk, amikor ráfordulunk a Csarna-völgybe vezető kék jelzésre. Páratlan hangulatát egyszerre adja az itt közlekedő, népszerű, keskeny nyomtávú Kemencei Erdei Múzeumvasút, a Csarna-patak vadregényes környezete, melyben több védett állat és növényfaj is él, valamint a felsőbb szakaszok utópisztikus látványt nyújtó, elmosott vasúti sínpályái, ami a természet erejét és hatalmát demonstrálja.

 

Fotó: Lánczi Péter

Foltos szalamandra a Csarna-völgy elmosott sínein


Enyhe emelkedésben haladunk a völgyben, ahol nem árt a lábunk elé nézni, mert bizonyos időszakokban csak úgy hemzsegnek itt a foltos szalamandrák. A Hamuháztól továbbra is a kéken kaptatunk fel a Pintér-bércre, de innen már piros jelzéseket követünk egészen Nagybörzsönyig. Mielőtt viszont a 714 méter magas Magyar-hegyen keresztül leérnénk a nagy múltú településre, érdemes egy kis kitérőt tenni a Börzsöny kalderájára, a legszebb panorámát nyújtó kilátópontra. A Vár-bérc magaslata nem csupán egy természetes sziklaorom, melyről tökéletesen rálátni a hegység belsejére, hanem – mint az a magaslat nevéből is kitűnik – egy hajdani erősségről van szó. A sziklákhoz tapasztott falmaradványokat még itt-ott felismerhetjük, de a Salgóvár mára teljes egészében elpusztult.

 

Fotó: Lánczi Péter

Nagybörzsönyi Szent István templom


Nagybörzsönyben véget ér az 56 km hosszú észak-börzsönyi expedíciónk, ám látnivaló még itt is akad. Ezen a környéken egykor aranyat, ezüstöt és ólmot bányásztak, és kisebb megszakításokkal egészen az 1700-as évekig folyt a kitermelés. Az egykori nagybörzsönyi bányásztársadalom gazdagságát és összetartó erejét tükrözi a ma is látogatható bányásztemplom, ami feltehetőleg 1417-ben jött létre, egy már korábbi, a 13. században épített templom átépítésével. A templom napjainkban szép állapotban van és látogatható. Nagybörzsöny másik 13. századból származó műemléke a Szent István templom. A turisták többsége általában ezt a nevezetességet ismeri, illetve a település központi részén található vízimalmot, de természetesen nem feledkezhetünk meg a kisvasútról sem, ami innen indulva szeli át a hegységet, akár egészen Szobig szállítva a kirándulókat.

 

Erdei vándortáborok
A gyalogtúrázás és a vándorlás egyre erősödő népszerűségét jelzi, hogy idén mintegy 3000 diák és kísérő pedagógus csatlakozott az Erdei vándortábor programhoz, amely az ország öt tájegységében, köztük a Börzsönyben is szervezett több napos, sátras túrákat foglalta magában. Júliusban mi is felkerestük az éppen vándorló iskolásokat, és a gyerekek lelkesedése arról győzött meg minket, hogy az ilyen fajta természetjáró és közösségteremtő programoknak van jövője! A vándortáborokról és a részvételi feltételekről www.erdeivandor.hu honlapon olvashatsz még több infót, az idei vándorlást pedig ilyennek látták a résztvevők.

Túra útvonalát innen töltheted le 

 

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.

 

Kapcsolódó cikkek: 

 ÚJJÁÉLEDNEK AZ ERDEI VÁNDORTÁBOROK

ILYENNEK LÁTTÁK A GYEREKEK A BÖRZSÖNYI VÁNDORTÁBORT

NÉZZ MÁS SZEMMEL A DUNAKANYARRA!

KÉT KERÉKEN A BÖRZSÖNYBEN






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. július
Czigány Dávid:
Tornyosuló
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...