MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.04.20. 07:05,   Szöveg: Lánczi Péter,   Fotó: Gulyás Attila, Lánczi Péter, Bába Imre

Végigjártuk a Balaton kék útját

Egy vérbeli túrázó a Balatonra is más szemmel tekint, mint a legtöbb kikapcsolódásra vágyó turista. A tó északi partszakasza nem csupán strandjaival, híres borvidékeivel és gasztronómiai kínálatával csábítja a táj szerelmeseit, turistaútjaival kevésbé ismert, ugyanakkor varázslatos helyszínekre is elkalauzol. Hogy erről meggyőződjünk, mi is bejártuk a Balaton saját kék útját, amely száz kilométeren keresztül tárta fel előttünk a környék izgalmas látnivalóit és páratlan természeti kincseit. 

Fotó: Gulyás Attila

 

Legtöbben a Balaton-felvidéki Kéktúra hallatán egyből az Országos Kéktúra (OKT) Balaton-felvidéken is átvezető szakaszára gondolnak, ami viszont nem azonos a Balaton saját, kék sávval jelzett útjával. Előbbi Keszthelytől Nagyvázsonyig kanyarog a Balaton környéki tájban, míg utóbbi Pétfürdőtől Badacsonyig, főként a magyar tenger panorámájával kísér minket. Végigjárása a puszta élményszerzés mellett – ugyanúgy, mint az OKT esetében – túramozgalom keretében is kivitelezhető, amiért akár két jelvényt is begyűjthetünk. Ennyire viszont még ne szaladjunk előre, előbb ismerkedjünk meg az útvonallal.

 

Pétfürdőtől Balatonalmádiig (27 km)

 

A tetszőleges irányból teljesíthető túrát mi Pétfürdőn kezdtük el. Itt, a vasútállomással szemben találjuk az első bélyegzőt egy villanyoszlopra erősítve. A pecsétlenyomat elkészítése után folyamatosan távolodunk a Bakony délkeleti lábától, és irányban a balatoni tájak felé tartunk. Árvalányhajas domboldalon emelkedünk a Péti-hegy oldalában, ahonnan egy kopár dolomittömbről pompás kilátás nyílik a magunk mögött hagyott településre, valamint a Bakony vonulataira, illetve a Tési-fennsíkra. Meglehetősen változatos terepen, hol kopár dombokon vagy bozótosban, hol széles földutakon vagy szántás szélén kanyargó ösvényen vezet a kék jelzés, ami gyakran a tájékozódást is megnehezíti.

 

Fotó: Gulyás Attila

Árvalányhajmező, a háttérben Pétfürdő

 

A Séd völgyében fekvő Királyszentistvánig a molyhos tölgyesektől a feketefenyveseken át többféle élőhellyel is találkozhatunk. Gyakoriak az akácosok is, amelyek kevés árnyékot adnak, de idetelepítésük elsődleges célja – csakúgy, mint a fenyő esetében – a talajerózió megakadályozása volt. Királyszentistván nagy múltú, de mindössze ötszáz fős település. Határában zajlott le 997-ben az a történelmi jelentőségű csata, amelyben István fejedelem legyőzte az ellene lázadó Koppányt. Ennek az eseménynek az emlékét őrzi a falu neve is. Litér felé haladva az eddig megismert növények mellett először tűnnek fel a tájra szintén jellemző cserszömörcések.

 

Fotó: Lánczi Péter

Kilátás a Péti-hegyről a Bakonyra

 

Litértől a a Nyerges-hegy oldalában vezet a széles földutunk, ami sokkal kényelmesebb haladást biztosít, mint a régi, Bendola-patak mentén vezető út. Kopár és cserjés részre érve újra az árvalányhajas mezők között érünk el a Rom-kúti-völgyig, amely tölgyesben vezet minket a Megye-hegy oldalába, illetve Balatonalmádi fölé. A Malom-völgyben leereszkedve érkezünk be a településre, ahol a számos látnivaló és a strandolás mellett érdemes egy kis kitérőt tenni a századfordulón épült „Óvári messzelátóba”, ahonnan túránk során első ízben tekinthetünk ki úgy igazából a Balatonra.

 

Fotó: Balatonalmádi

Az „Óvári messzelátó” Balatonalmádi szőlőhegyén

 

Balatonalmáditól Balatonfüredig (20 km)

 

Balatonalmádi utcáit hosszas trappolás után elhagyva felkapaszkodunk a Balaton első kőkilátójához. A 295 méteres Csere-hegyen 1935-ben a környék fő építőanyagául szolgáló vörös homokkőből építették fel a ma is népszerű kilátótornyot, amely napjainkra a fák lombjai miatt már jó pár méterrel megtoldva biztosít kilátást a környékre. A gótikus és reneszánsz jegyeket is viselő, hangulatos építményt a tanösvényen bejárható vöröskő-bánya felé tartva hagyjuk el. Itt információs táblákon ismerhetjük meg az egykori kőfejtés munkálatait, eszközeit, illetve a terméskő faragásának és felhasználásának módjait.

 

Fotó: Lánczi Péter

A Csere-hegyi kilátó

 

Alsóörs felett, a kék háromszög jelzésen, egy újabb kilátóba tehetünk kitérőt. A modern faszerkezet még többet enged láttatni a körpanorámából, mint az előző kilátópontunk, tehát ide is megéri felmenni. Alsóörsöt aszfalton hagyjuk el, amit egészen a szomszédos Lovasig követünk. Innentől az ösvényünk bevezet a klasszikus észak-balatoni tájba, amelyet a domboldalba lefutó szőlőtőkék hosszú sorai és a hozzájuk tartozó, szebbnél szebb házak jellemeznek. Mielőtt elérnénk Csopakot, a kék jelzés némi kitérővel felvisz a Csákány-hegyre, ahol szintén egy kilátótorony enged rálátást a tájra, benne a távoli Bakony vonulataira.

 

Fotó: Gulyás Attila

Kilátás Balatonfüredre a Tamás-hegyről

 

Újból fenyvesek közt ereszkedünk le Csopakra, ahol a bélyegzést követően megcsodálhatjuk az útvonal mellett álló vízimalmot. Az Öreg-hegy meredek oldalában az oromfalas présházak mentén közelítünk a már messziről is feltűnő Balatonfüred épületei felé, de mielőtt elérnénk a települést, még a Péter- és a Tamás-hegyet is megmásszuk. Utóbbin találjuk a Jókai-kilátót, amely nem véletlenül lett elkeresztelve a hazai romantikus regényírás nagymesteréről. Jókai Mór közel harminc éven át Füreden, a balatoni táj ihletésében írta műveit. Az író egykori nyaralója emlékmúzeumként ma is látogatható. Kék utunk viszont ezt az épületet nem érinti, ahogy a település központját, a Balaton-partot vagy a látványos Lóczy-barlangot sem. Amennyiben nem térünk le a jelzésről, úgy csak a vörös templomot és a papsokai templomromot láthatjuk Füred nevezetességei közül.

 

Balatonfüredtől Szentantalfáig (28 km)

 

A szőlő birodalmától északnyugati irányba kissé eltávolodva változatosabb terep és növényvilág felé tartunk. A Balaton-felvidék vonulatai közé több helyen szerkezeti mélyedések ékelődnek, amelyek Balatonfüred felől nyugati irányba haladva egyre nagyobbak, összefüggőbbek lesznek. Mi a Pécselyi-medence peremén haladva ismerhetjük meg a triász mészkő, a dolomit, valamint a márgarögök erősen lekopott kibukkanásait. Átkelünk a medencét szegélyező, 300-400 méter magas Kis-Gallán és Nagy-Gallán, valamint oldalazva haladunk a Róka- és a Hosszú-hegy oldalában, miközben tölgyesekben és karsztbokorerdőkben kanyarog az ösvényünk. Ezen a vidéken tavasszal több kosbor- és kökörcsinféle is virágzik, de számos más védett növényfaj mellett árvalányhajakat és sztyepprétekre jellemző növényeket is megfigyelhetünk.

 

Fótó: Lánczi Péter

A Zádor-vár romjai

 

A dombok vonulatait követve érjük el a Zádor-vár romjait. Kevés olyan vár van hazánkban, amelyet nem a török vagy a labanc robbantott fel. A Vezsenyiek által emelt Zádor-vár csupán egy telekvitának köszönheti romlását, amely a 15. század elején vette kezdetét. Gazdái a vesztes per miatt egyszerűen elhagyták az erősséget. A látványos romegyüttes falai között kényelmes táborozóhelyet is találunk, ahol akár szalonnát is sütögethetünk. A nagy tér és az egyenes talaj a sátrazást is kényelmessé teszi.

 

Fotó: Lánczi Péter

Geológiai bemutatóhely a Halom-hegyen

 

A vártól több kilométeren keresztül egy kerítésre emlékeztető kősáncvonulatot követve haladunk nyugati irányba. A 395 méteres Hideg-hegy után egy sík és hosszú erdődűlőn vágunk át, majd mezőgazdasági földek mentén óvatos emelkedésben megkezdjük a Halom-hegy megmászását. Végül a hegytetőt körülvevő erdőben érünk fel a kilátóhoz, illetve a geológiai bemutatóhelyhez. A Balaton környéki földtörténet múltja több száz millió évre nyúlik vissza. Ahogy Európa nagy részét, úgy annak idején ezt a vidéket is őstenger borította. Az évmilliók alatt lerakódott iszapréteg magába zárta a víz apró élőlényeinek maradványait közel 1000 méteres vastagságban, amelyek a mai mészkő- és dolomitrétegeket alkotják.

 

Fotó: Gulyás Attila

Tanúhegynéző a Csönge-hegy oldalából

 

Ennek a földtörténeti időszaknak viszont a Halom-hegyen a nyomát sem látni, ugyanis annak idején az egyhangú rétegsorokat megtörték a víz alatt működő tűzhányók. A hegytetőn mi is egy ilyen megmerevedett lávafolyam tetején állunk, amelynek kemény és sötét kőzetét könnyű megkülönböztetni az alacsonyabban fekvő területekétől. Ilyen vulkáni kúpokból egyre többször lesz részünk, ahogy folytatjuk az utunkat nyugati irányba. Szőlőföldeken és borospincék mentén vezető dűlőutakon érjük el az alig pár száz lelket számláló Szentantalfát. A hangulatos községben szállást és éttermet is találunk, így tökéletes pihenőhelye lehet a balatoni túránknak.

 

Szentantalfától Badacsonyig (26 km)

 

Szentantalfát a Tagyon-hegy szőlői közt hagyjuk el, és a Zánka feletti szakaszon már látjuk is a balatoni táj egyik legismertebb természeti képződményét, az égnek meredő, 337 méter magas Hegyes-tűt. A megcsonkított hegy a bányászatnak köszönheti jellegzetes formáját, és ugyancsak a fejtés következtében tárulhat elénk a hegy lenyűgöző és európai viszonylatban is ritkaságnak számító belseje. Ezt a látványos képződményt a vulkáni kráterben megdermedt és a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált lávafolyam nyújtja. A geológiai bemutatóhely belépődíj ellenében látogatható, de az élményért mindenképpen érdemes ide ellátogatni, ha másért nem, hát a bazaltkúpról elénk táruló panorámáért. A Káli-medence és a tanúhegyek mediterrán vidéket idéző hangulatát nem csupán a magasból tapasztalhatjuk meg, kék utunk keresztül is vezet ezen a páratlan tájon, érintve Kővágóörs, Kékkút és Salföld jellegzetes településeit, amelyek jelentős népi építészeti értékekkel bírnak.

 

Fotó: Gulyás Attila

A Hegyes-tű a Káli-medence kapujában, Zánka és Monoszló között magasodik

 

A majorhoz érve megtekinthetjük a tradicionális magyar háziállatfajtákat, a mezőgazdasági gépkiállítást, a fűszer- és gyógynövénykertet, valamint a népművészet legkülönbözőbb alkotásait. Nyílt terepen, széles szekérúton hagyjuk el a Káli-medencét, majd erdős ösvényen haladunk az Örsi-hegy oldalában. Túránk utolsó magaslatáról kezdetben meredeken ereszkedünk Badacsony felé, a fenyvesekkel borított hegyoldalban. Kisvártatva elérjük Badacsonyörs szőlőskertjeit, ahonnan újra elénk tárul a Badacsony, a Gulács és a Tóti-hegy látványa. A mély dűlőutakon kanyarogva érünk le a Kerek-szigetnek nevezett, sík területre. Ezen átkelve érjük el azt az aszfaltcsíkot, amelyen több mint három kilométert megtéve jutunk el végső úti célunkig, Badacsony vasútállomásáig és kikötőjéig. A Balaton-felvidéki Kéktúra itt visz le minket először a tópartra, ami a száz kilométeres utunk megkoronázásnak is tekinthető. Itt mindent megtalálunk, amit a Balaton nyújthat.

 

Fotó: Gulyás Attila

Népművészeti kiállítás is van a salföldi majorban

 

Jó tanácsok a túrával kacérkodóknak

 

Bármennyire is festői a Balaton-felvidék, gyalogtúrázóként azért nem árt megfogadni néhány jó tanácsot, amelyek nagyban hozzájárulhatnak kalandunk komfortjához. Az út bejárásához választott évszak nagyban befolyásolja az élményszerzést, hiszen ez a vidék sokkal kevesebbet tud mutatni magából télen, akár más tájakhoz viszonyítva is, mint mondjuk lombfakadás után. Az időjárás, pontosabban a hőmérséklet szempontjából a tavasz és az ősz lenne ideális a gyalogláshoz, de ebben az időszakban a balatoni vendéglátás, a szállás- és a tömegközlekedési lehetőségek lényegesen gyatrábbak a főszezonhoz képest. Észszerűnek tűnhet, hogy nyáron, a vakáció ideje alatt, frissítő strandolással egybekötve járjuk be az utunkat, de az év ezen szakában kell talán a legtöbb hátráltató tényezőre felkészülnünk.

 

Fotó: Gulyás Attila

Balatoni látkép a Jókai-kilátóból

 

A környék és egyben a Balaton-felvidéki Kéktúra ösvényein, dűlőútjain több napsütötte részen kell átkelnünk, mint árnyékot adó erdőben, ezért egy forró nyári nap alkalmával tett kirándulás könnyen végződhet napszúrással, napégéssel. A száz kilométeres út során kevés a természetes vízvételezési lehetőség, ezért mindig vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű folyadékot. Ne feledkezzünk meg a kullancs- és rovarriasztó készítményekről sem.

 

Fotó: Gulyás Attila

Bélyegző Kővágóörsön

 

Túránk sikerének másik sarkalatos pontja a szállás. Amennyiben több nap alatt, vándorolva szeretnénk bejárni a kék utat, készüljünk fel a balatoni árakra. Természetesen alternatíva lehet a sátrazás és a konzervturizmus, de valljuk meg, egy nagy hőségben lenyomott túranap után jelentős csábereje van egy fogadónak, ahol a fáradság kipihenéséhez minden dolog rendelkezésre áll. Vigyünk magunkkal GPS-t vagy okostelefont, mert az út során vannak olyan szakaszok, ahol az elburjánzott növényzet miatt nehezen láthatók a fára festett jelzések. Ne felejtsük otthon a bélyegzőpárnát és a fényképezőgépet sem. Ezek hiánya sok bosszúságot okozhat.

 

Amit a túramozgalomról tudni kell

 

A Balaton saját kékje Pétfürdőtől Badacsonyig 101 km hosszan kanyarog. 1958 m szintemelkedést és 1986 m lejtést tartogat, amennyiben nem térünk le az útról. Jelenleg két túramozgalom is létezik, amelyek a táv teljesítésére csábítanak. Az egyiket a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség hirdette meg, amelynek Balaton-felvidéki Kéktúra gyalogos jelvényszerző túramozgalom a neve, és amelynek igazolólapját az internetről ingyenesen letölthetjük. A túra teljesítésének feltételei között túl sok megkötést nem találunk. Az utat végigjárhatjuk tetszőleges irányból és időkorlát nélkül, akár több szakaszra bontva is, csupán a kéktúra 10 bélyegzőlenyomatát kell begyűjtenünk, illetve felírnunk a szakaszteljesítések időpontjait. A teljesítés elbírálásával és díjazásával kapcsolatos tudnivalókat a szövetség honlapján olvashatjátok el.

 

Térkép: Bába Imre

Térkép: Bába Imre

 

A másik jelvényszerző túramozgalom „Végig a kéken, a Balaton-felvidéken!” címen fut. A Csarnai Edina által kiírt túra sikeres teljesítéséhez nem csupán a Balaton-felvidéki Kéktúrát, hanem az Országos Kéktúra Nagyvázsonytól Keszthelyig tartó szakaszát is végig kell járnunk. Ehhez a túramozgalomhoz is bárki, időkorlát nélkül csatlakozhat, csupán le kell töltenünk az igazolólapot, és már indulhatunk is a terepre.

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2018. július–augusztusi számában.

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Kőtenger és virágözön – tavasz Salföldön

A Balaton zöld kertje fehérben is különleges
Kék úton a Balaton-felvidéken – Pétfürdőtől Balatonalmádiig

Kék úton a Balaton-felvidéken – Balatonalmáditól Balatonfüredig

Kék úton a Balaton-felvidéken – Balatonfüredtől a Tagyon-hegyig

Kék úton a Balaton-felvidéken – A Tagyon-hegytől Badacsonyig

 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. május
Orliczki Gábor :
Tekergős az út hazafelé
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...