MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.07.28. 09:00,   Szöveg: Lánczi Péter,   Fotó: Gulyás Attila

Zöld úton a Bakonyban

A természetjárást népszerűsítő túramozgalmak közül ezúttal egy igazi gyöngyszemet ajánlunk a jelvényvadászok figyelmébe. Szelíden hullámzó, dimbes-dombos táj, vadregényes szurdokvölgyek, történelmi látnivalók és páratlan panorámák. A Bakony vidéke és a benne kanyargó Rómer Flóris-emlékút ezeket nemcsak mind tudja, de végigjárásával – a hegység első tudományos kutatójához hasonlóan – mi is felfedezőivé válhatunk e változatos és izgalmas tájnak. 

Az Ösvénytaposó Baráti Társaság által 2009-ben életre hívott túramozgalom nem csupán méltó emléket kívánt állítani a hazai kulturális és tudományos élet polihisztorának, de egyben olyan természetjáró élményt is akart adni, amely a rövidebb és kényelmesebb vándorutak kedvelőinek bizonyosan kedvence lesz. A több települést is érintő útvonal olyan infrastrukturális előnyöket biztosít a 72 km-es út teljesítésének megtervezésében, amelyek a túrázó számára jelentősen megkönnyítik a táv szakaszolását, az ivóvíz vagy az élelem beszerzését. A környék kiváló tömegközlekedése és a települések vendéglátóipari egységei pedig csak fokozzák azt a tervezői szabadságot, amely által gyakorlatilag akadályok nélkül járhatjuk végig a Bakony legszebb részeit. Kis szervezést követően nincs is másra szükségünk, mint beszerezni a túra igazolófüzetét, majd belevágni a Porva-Csesznek vasútállomást és Bakonykoppányt összekötő zöld jelzés követésébe.

 

Fotó: Gulyás Attila

Porva-Csesznek vasútállomása

 

Merre kanyarog az út?

 

A turistatérképeken is feltüntetett, elsősorban a zöld jelzést követő Rómer Flóris-emlékút a szó szoros értelmében kanyarogva halad, méghozzá úgy, hogy saját kiindulópontját is megkerüli egy nagy körrel, és a térképen is egy csigaházra emlékeztető nyomvonalat hoz létre. Utunkat a sokak által ismert festői Cuha-völgyből, pontosabban a Porva-Csesznek vasútállomásról indítjuk, ahol az állomás falán többek között a túránk névadójának emléktábláját is megtaláljuk. A Nagy-hegy meredek és árnyékos oldalában kezdjük meg a gyalogtúrát, majd az erdőből kiérve egy hatalmas szántóföld megkerülésével érünk be az ezeréves múltú Porvára, ahol a Penics büfében szerezhetjük be a frissítőt és a túra igazolóbélyegzőjét.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A települést elhagyva erdészeti úton haladunk a Kőris-hegy alatt elterülő Ménesjárás és Szépalmapuszta irányában. Ezen a szakaszon már az 1702-ben épített Barátok útján járunk, amely egyesek szerint nemcsak a porvai pálos kolostorokat kötötte össze a bakonybéli monostorral, hanem Pannonhalma bencés apátságát is. A Tekeres-kút közelében furcsa buckákra figyelhetünk fel az út mentén, amelyek nem erdészeti terepmunka következtében jöttek létre, hanem ősi temetkezések nyomai. A kelta halomsírmező misztikus látványa nem egyedi a Bakonyban, de mindenképpen különleges érdekesség.

 

Fotó: Gulyás Attila

Bakonybél tájházának homlokzata

 

Miután déli irányba leereszkedtünk Bakonybélbe, csak rajtunk múlik, mennyi időt szánunk a látnivalóban gazdag település felfedezésére. A monostor, a hozzátartozó füveskert és arborétum, a híres Pannon Csillagda is akár egy egész napos programot kínál azoknak, akik nem csupán a bélyegzésért térnek be a községbe.

 

Fotó: Gulyás Attila

Bakonybél látképe a Köves-hegyről

 

Bakonybélt elhagyva visszatérünk a zöld jelzésre, amely a vadregényes Kertes-kői-szurdokba vezet. A páratlan völgyszoros a bakonyi kirándulóhelyek egyik kevésbé ismert helyszíne, pedig látványban ez is felér híresebb társaihoz. Itt érdemes egy kis kitérővel felkapaszkodni a hajdanán pogányok áldozóhelyéül szolgáló Oltár-kőre vagy a Judit-forráshoz, amely csapadékosabb időszakokban vízeséssel zúdul alá a mohával borított sziklák közt az alatta elterülő Kertes-kői-szurdokba. Ha figyelmesek vagyunk, ezen a környéken könnyen rálelhetünk a földtörténeti korok különböző periódusaiban megkövült állati és növényi maradványokra.

 

Fotó: Gulyás Attila

A vadregényes Kertes-kői-szurdok

 

Facebook / Jimmy Utah

Levéllenyomatos mésztufa

 

A Kertes-kői-szurdokot követően letérünk a zöld jelzésről, és közel öt kilométeren keresztül a zöld háromszöget, majd az országutat elérve a piros kereszt jelzéseit követjük. A kőbe foglalt Zoltay-forrásnál a táblán található évszám felírásával igazoljuk ittjártunkat, majd pár száz méterrel odébb újból visszatérünk a zöld turistaútra. Ezzel a „letéréssel” kikerültük Pénzesgyőrt, de a visszacsatlakozás után már csak alig négy kilométert teszünk meg a környék központjának számító Zircig. A város akár egy egész napos kirándulást is megér. Számos látnivalója közé sorolandó a ciszterci monostor és apátsági templom jellegzetes épületegyüttese, az arborétum – ahol öt kontinensről gyűjtött fa- és cserjefajok élnek –, avagy a népi kultúrát bemutató Reguly Antal Múzeum. Ezek a helyszínek mind-mind olyan témával hívogatnak, amelyek túránk névadóját, Rómer Flórist is foglalkoztatták.

 

Fotó: Guzyás Attila

Zircen a nulladik kilométert jelző kőtől indulnak a Magas-Bakony túraútvonalai

 

Zircről Nagyesztergárra egy több kilométeres „aszfaltgyaloglás” vár ránk, amelynek kényelmetlenségét némiképp a Magas-Bakony vonulatának látványa enyhíti. Túránk felénél járunk, amikor elhagyjuk Nagyesztergárt, és a szántóföldeket elválasztó fasorok mentén a szintén festői látványt nyújtó Kő-árok felé vesszük az irányt. A Csesznek alatt két és fél kilométer hosszan elterülő, észak–déli irányú, 30–50 méter magas sziklafallal határolt szurdokvölgyben több kőfülkét is találunk, amelyek egykoron az ősember otthonául is szolgáltak. A bámulatos sziklákat Csesznek felé hagyjuk magunk mögött, hogy aztán kisvártatva újabb pompás helyszínekre érkezzünk. Cseszneket és híres várát a legtöbb természetjárónak talán kell bemutatnunk, hiszen a romegyüttes és a közeli Kőmosó-szurdok a legismertebb kirándulóhelyek közé tartoznak. Az élményt viszont sokadjára sem lehet megunni, tehát többször is érdemes ide ellátogatni.

 

Fotó: Gulyás Attila

A cseszneki vár

 

A zöld jelzésen továbbhaladva átkelünk az országúton, és annak a Zörög-tetőnek másszuk meg az oldalát, amelynek csúcsán egykoron a Rómer Flóris-kilátó állt. Mára a térképek is csak romként jelölik a helyét, pedig nagyszerű lenne, ha a magaslatról újból panorámás kilátást lehetne élvezni. Miután a hegytetőre már nincsen miért felkapaszkodnunk, utunkat inkább Vinye felé folytatjuk, ahol a bélyegzésen kívül étterem, büfé is vár ránk. Ekkor utunk 53. kilométerénél járunk, és hátravan még a nagyszerű látványt adó Likas-kő – amelynek lukacsos tömbje a gyerekek kedvence –, a Pápalátó-kő sziklaeresze – amelyhez a zöld háromszögön érdemes kis kitérőt tenni –, az alatta húzódó Bodzás-árok, valamint Fenyőfő és a Bakonykoppányig tartó 10 km hosszú, kényelmes útszakasz. A több mint 70 km-es emlékút utolsó kilométerei már csak kevéske szintemelkedést tartogatnak, és a legvégén már sík és nyílt terepen átkelve sétálhatunk be a végállomást jelentő Bakonykoppányba.

 

Fotó: Gulyás Attila

A Likas-kő a gyerekek kedvence

 

A Rómer Flóris-emlékútról
A túramozgalom útvonala 72,5 km hosszú, és mindössze 1326 m szintemelkedést és 1421 m lejtést tartalmaz. Végigjárása során 18 ellenőrző pontot és 8 települést is érintünk, ami jelentősen megkönnyíti a túra szakaszolását. A teljesítésnek nincsen időkorlátja. Egyben vagy szakaszokban, tetszőleges irányban haladva, akár több év alatt is végigjárhatjuk. A kis méretű igazolófüzetben útvonalleírás és térképvázlat is található, de indulás előtt érdemes beszereznünk egy Bakony-turistatérképet, hogy a lehető legmagabiztosabban tudjunk tájékozódni a terepen. A túramozgalom igazolófüzetét többek között a túra kiírójától, az Ösvénytaposó Baráti Társaságtól lehet beszerezni (www.osvenytaposo.hu). A füzet ára 1000 Ft, amely egyben tartalmazza a teljesítésért járó fémjelvény árát is. A bélyegzőpárnát és az íróeszközt ne felejtsétek otthon!
 

 

Rómer Flóris (1815–1889)
Hazánk egyik legkiemelkedőbb személyisége egyszerre foglalkozott földrajztudománnyal, művészettörténettel, iparművészettel, helytörténettel, útleírásokkal, templomok, plébániák történetének megírásával, felújításával, valamint nem utolsósorban őt tartják a magyar régészet atyjának is. Mindezek mellett pap és tanár volt, akit nem csupán növendékei kedveltek – akik között az ifjú József főherceget is megtaláljuk –, de a tudományos életben is hamar elismerést szerzett magának. Harcolt az 1848–49-es szabadságharcban, amiért börtönre ítélték. Szabadulását követően még erősebb hittel folytatta papi hivatását, és még nagyobb kíváncsisággal vetette bele magát a tudományos munkába. A Magyar Tudományos Akadémia tagjaként és a Nemzeti Múzeum munkatársaként számos könyvet írt különböző természetrajzi témákban. Országjáró körutazásai során rengeteg jegyzetet, rajzot készített az általa megfigyelt dolgokról, amelyekről számtalan előadást és konferenciát is tartott. A Bakonyban több alkalommal töltött el huzamosabb időt – mint Benedek-rendi szerzetes, avagy mint megfigyeléseket végző, tanulmányokat lejegyző professzor. Fáradhatatlan természetének és széles körű érdeklődésének köszönhetően ő volt a hazai műemlékvédelem alapjainak megteremtője, több tudományos társaság és folyóirat megalapítója, továbbá az archeológia nemzetközileg is elismert professzora.
 

 

Térkép: Bába Imre

 Térkép: Bába Imre

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2018. júniusi számában.

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.

 

Kapcsolodó cikkeink: 

A Bakony leghíresebb sziklaüregénél jártunk 

Bejártuk a megújult bakonybéli monostor

Bakony-járók paradicsoma – Cuha-völgy
A legnagyobb kisvasúttal a Bakony fellegváráig 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. augusztus
Czigány Dávid:
Tornyosuló
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...