Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Szöveg és fotó:
2021. május 14.

A legszebb bányató a Zempléni-hegységben - Megyer-hegyi tengerszem

Sárospatak közelében található hazánk egyik legizgalmasabb fekvésű állóvize, amelynek környezete ilyenkor tavasszal a legzöldebb árnyalatokban pompázik. A tó nevével ellentétben nem tengerszem, ettől függetlenül egyszer látni kell. Az óriási sziklafalakkal körülvett Megyer-hegyi tengerszemnél jártunk.

Régóta tervben volt, hogy megnézzük a tengerszemet a Megyer-hegyen. A piros turistajelzésen hagytuk el a várost, és pár száz méter után az épületeket szántóföldek váltották fel, majd szőlőültetvények következtek, végül pedig néhány kilométer poroszkálást követően, a Benkő-kútnál beértünk a zöldellő erdőbe.

Innen jelentősen megváltozott az út, az erdei ösvény leszűkült, és a nap mozgékony foltokban tört át a leveleken, ahogy a szellő meg-megrezzentette a fejünk fölött összeboruló, árnyékot adó lombsátrat. Annyi madárhangot, mint ott, régen nem hallottam egyszerre. Sajnáltam, hogy nem vagyok jobban képben a madarakkal, mert jó lett volna tudni, hogy a rengeteg trilla, csip-ipipip, csírrr, tyü-tyü-tyü, dzvííí milyen madártól származik.

A „kényelmesebb” turisták Sárospatak központjából egy kb. 2-3 kilométeres autóúton is eljuthatnak a hegy lábához, ahol a Nagy-Bot-kő (gejzírkúp) parkolójánál hagyhatják a gépkocsit. A parkolótól már egy viszonylag rövid, néhol emelkedőkkel tűzdelt, 45 perces kellemes sétával elérhető a tengerszem.

Ami valójában nem is tengerszem (keletkezésének semmi köze a gleccserekhez), hanem emberkéz alkotta „képződmény”, pontosabban a malomkőbányászat eredménye. Az itt bányászott, főként gabonaőrlésre és érczúzásra használt „pataki malomkövek” állítólag külföldön is igen keresettek voltak. Már a 15. századtól folyt a Megyer-hegyen kőfejtés egészen a 20. század elejéig, amikor is 1907-ben végleg bezárt bánya. Az azóta eltelt évtizedek alatt a fejtési gödörben csapadékvíz gyűlt össze, és helyenként 6,5 méter mély tó alakult ki, melyet később a népnyelv tengerszemnek nevezett el.

Kevés olyan vidék van a világon, ahol a bányászatról nem egy félig elhordott, megcsonkított hegy jut az ember eszébe. A Megyer-hegy azonban azon kivételes helyek egyike, ahol azt tapasztalhatjuk meg, hogy a „kitermelésből” valami természetileg is különleges dolog kerekedett ki. Erről tanúskodik, hogy a tó és környéke 1997 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll. Bármennyire is hívogat az élmény, fürdeni és csónakázni a tóban tilos, viszont 2020-ban via ferratát alakítottak ki a sziklafalon.

Ahogy felérünk az erdei ösvényen a hegy tetején lévő tengerszemhez, kitágul a tér, és azonnal beszippant az elénk táruló látvány. Mintha nem is Magyarországon lennénk. A lábunk előtt 20-30 méteres, függőleges sziklafalak szakadnak bele a tó sötétbarna vízébe. A sziklák oldalán sok helyütt mohák, cserjék, bokrok tenyésznek, körülötte pedig öreg erdő „ül” koronaként körben a hegyen.

A tavat a kijelölt Malomkő tanösvényen érdemes körbejárni. Az út mellett tájékoztató táblákat találunk, amelyekről megismerhetjük a tó keletkezését, a malomkőbánya történetét és a terület élővilágát. Szinte minden oldalról, lentről és fentről is pompás arcát mutatja az egykori bányakatlan.

Miközben föl-le gyalogolunk a bányaudvar sziklás peremén (a biztonságos túrázásról a kihelyezett korlátok gondoskodnak), különböző helyeken köszön vissza a múlt: rábukkanunk pár félig kész malomkőre, vagy hegybe vájt barlanglakásra, de a malomkövek elszállítására kialakított „kanyonon” végigsétálni sem utolsó élmény, amelynek végén közvetlen a víztükör előtt találjuk magunkat.

Bár a tengerszem körbesétálása nem túl megerőltető feladat, de egy bokát stabilan fogó túracipő, vagy bakancs jó szolgálatot tehet az itt-ott meredek és köves ösvényen. A Megyer-hegyi tengerszem minden évszakban jó szívvel ajánlható, mert ahogy elnéztem, nagy valószínűséggel tavasszal, nyáron, ősszel és télen sem fog csalódást okozni a látogatóknak.


Megközelítés
Sárospatakról indulva a piros jelzésű turistaúton kb. 1,5 óra gyaloglással érhető el a tengerszem. A 37. sz. főúton át kell kelni, de itt leparkolva az autót, a Botkő pihenő- és sétaerdő mellől is indítható a túra. Hosszan föl a szántóföldek és a szőlők között, majd az erdőbe érve szintén a piros, illetve a becsatlakozó Malomkő tanösvény jelzést követve 10-20 perc a bányató. Aki gyalogosan akarja megtenni az utat Sárospatak belvárosából a tengerszemhez és vissza, az egy közel 12 kilométeres útra számítson.

A tóról látványban még többet megtudhatsz az alábbi videóból.

A cikk először 2019 májusában jelent meg.

Budai határjárás nem várt extrákkal

Budai határjárás nem várt extrákkal

2021.09.20.

Panorámás kopár tisztások, szép tölgyerdők, háborítatlan sziklataréjos hegyoldalak, továbbá turistaáradattól és kiépített infrastruktúrától mentes környezet. Mindezt egy Budai-hegységben tett túrán is átélhetjük, hiszen e táj a kliséin túl is tartogat élményeket, ráadásul nem is akármilyeneket.

→ Tovább
A bakonyi Gyilkos-tó - feltöltődés receptre

A bakonyi Gyilkos-tó - feltöltődés receptre

2021.09.17.

Van a Magas-Bakony rengetegében egy különleges hely, amely egyszerre vad, romantikus és sejtelmes. Ahol a mozdulatlanságba dermedt facsonkok úgy meredeznek ki a víztükörből, mintha évszázadok óta arra várnának, hogy megpillantsd és felfedezd őket. A Gyilkos-tónál megváltozik a világ.

→ Tovább
Mi is újra gyerekek lettünk a Gyadai Tanösvényen

Mi is újra gyerekek lettünk a Gyadai Tanösvényen

2021.09.16.

A Naszály északi lábánál kialakított körtúra főleg akkor tökéletes választás, ha gyerekkel vágsz neki, de egy kellemes ősz eleji séta helyszíneként sem utolsó. Szakadék felett átívelő függőhídon lépdeltünk és hosszú pallósoron vesztünk bele a sűrű erdőbe.

→ Tovább