Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Szöveg:
2020. június 13.

A Zemplén egyik legfestőibb vára - Boldogkő

Hogy melyik Magyarország leglátványosabb vára, arról megoszlanak a vélemények, de ha a legszebb fekvésűt keressük, akkor a függőleges sziklafalakkal körbevett, Bodókő-hegyen magasodó Boldogkő vára bizonyosan az élmezőnyben végez. Az Oroszlánszikla gyilokjárója és egyedi panorámája miatt is érdemes ezt a várat felírni a bakancslistánkra.

A ’80-as évek közepén jártam először a várban egy osztálykirándulás alkalmával. Az akkor itt működő turistaszállóban éjszakáztunk. (Ma múzeumi termek találhatók a helyén.) Már gyerekként megfogott a vastag kőfalakból áradó különleges középkori hangulat, és igazán izgalmas élmény volt villanyoltás után kiszökni a hálóból, elemlámpával bejárni az árnyak és fények játékától sejtelmes folyosókat. Mondjuk, az ezért kapott osztályfőnöki intő már kevésbé volt az. Viszont a boldogkői vár egyedi miliője és környezete beleégett a memóriámba. Csupán nosztalgiából is kíváncsi voltam, hogy több mint 30 év múlva, a felújítások után milyen hatással lesz rám a sziklaszirten „trónoló” zempléni várrom.

A „kényelmesebb” turistáknak jó hír, hogy amennyiben gépkocsival érkezünk, egészen a vár aljáig mehetünk, ahol a parkolóban hagyhatjuk az autót. Innen néhány lépcsőfok megmászását követően már az erősség falai alatt találjuk magunkat, és gyönyörködhetünk is az elénk táruló pompás panorámában. De a gyalogtúrázók is könnyen megközelíthetik, mert Boldogkőváraljától az Országos Kéktúra útvonala felvisz a várhoz, és a kapunál bélyegzőhely várja a kéktúrázókat.

A bejárati kaputoronyhoz egy fapallón vezet az út, amelynek helyén egykor felvonóhíd állt. A kapunyíláson áthaladva pedig az alsó udvarba érkezünk, és innentől kezdve miénk a vár. Arra indulunk, amerre akarunk, vagy amerre a lépcsők visznek, jobbra, balra, föl és le. Érdemes azonban két-három órát is rászánni a vár felfedezésre, mert amilyen kicsi és zegzugos belülről, olyan látványos, és rengeteg érdekességet tartogat.

A kaputól jobbra, a vár déli végében áll a szabálytalan négyszög alakú déli torony, amely 2002-ben védőtetőt kapott. Az építményben egy sziklába süllyesztett, szépen helyreállított szárazmalom látható. A források szerint 1671 és 1682 között készítették, és nagy valószínűséggel puskaportörésre használták.

A déli torony mellett találjuk a vár legfotogénebb attrakcióját, az Oroszlánszikla gyilokjáróját, amely nemcsak „szelfimágnesként” vonzza a látogatókat, de Boldogkő várának legkedveltebb fotótémája is. Ha máshonnan nem, erről a jellegzetes sziklakijáróról biztosan mindenki megismeri a várat.

Mellesleg tényleg keresve se találhatnánk szebb kilátást Boldogkőváraljára és környékére, annál, mint ami a sziklagerincen végigfutó, keskeny „fafolyosóról” és a végén kialakított megfigyelőtoronyból tárul elénk. Lábunk előtt, akár egy terepasztal, a település piros háztetői sorakoznak, körülöttük zöld, sárga és barna szántóföldek parcellázzák a tájat, a háttérben hegyek domborulatai szegélyezik a horizontot.

Pedig az időjárás nem kényeztetett el minket verőfénnyel. Mintha valami baj lett volna aznap az éggel. Egész délután csak mattszürke gomolyfelhő vánszorgott rajta, egyhangúságát a négy égtáj felé kiterjesztve. Valahol a vastag felhőréteg felett láthatatlan nap igyekezett áttörni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A látványt azonban ez sem tudta lefokozni.

A felső vár északi részén bukkanunk a lakótoronyra, mellette pedig a többszintes palotaszárnyra, amelyre a 2013-as felújításkor állagmegóvás céljából magas tető épült. Így jött létre a lovagterem a második szinten, ahol több ezer ólomkatonából álló, a magyar történelem jelentős csatáit, eseményeit bemutató tárlatot láthatunk. A vár honlapja szerint ez Közép-Európa legnagyobb ólomkatona-kiállítása.

A hatalmas asztalokon precízen elhelyezett apró, festett ólomfigurákkal ábrázolják a jeles eseményeket, többek között az 1241-es muhi csatát. A jeleneteknél a készítők még olyan részletekre is figyeltek, mint az évszakok érzékeltetése, vagy az ágyúkból, puskákból előtörő füst megjelenítése (amit valami szürke vattaszerű anyaggal igyekeztek elérni). Az, hogy mindez üvegfalak mögé került, kicsit visszavesz az élményből, de lehet, hogy csak engem zavartak a hatalmas üvegvitrinek.

A lovagteremből egy csigalépcső vezet fel az épület legmagasabb pontjára, ahol egy üveglapon állva nemcsak 360 fokban körbenézhetünk, de a lábunk alá is bámészkodhatunk. Az első szinten pedig régészeti, hadtörténeti, címer- és zászlókiállítást, valamint érdekes pénzverde-numizmatikai tárlatot tekinthetünk meg. De a sziklaorom gyomrába vájt várpincébe is megéri lesétálni, mert szobor- és ásványkiállítás, kovácsműhely, illetve berendezett börtön és kínzókamra várja a látogatókat.

A hét tündér vára

A legenda szerint a tatárok elől menekülő IV. Bélát egy Bodó nevű aszalómester bújtatta el. Ezért cserébe később a király, hálája jeléül, nekiadta a környéket, azzal a feltétellel, hogy épít oda egy várat. Szerencsére Bodónak volt hét szép, eszes lánya, akik kiötlötték, hogy csak ahhoz mennek feleségül, aki egy évig beszáll a vár építésébe, így hét év alatt meglett a vár, amit kezdetben Bodókőnek hívtak. Természetesen a király is jelen volt a lányok esküvőjén, és ekképpen rendelkezett: „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!” Ez persze csak egy monda, de talán egyszerűbb megjegyezni, mint a vár igazi történetét.

Egyrészt, mert históriájában elég sok a bizonytalan tény, még keletkezésének pontos dátumát sem ismerjük. Csak annyi biztos a történeti források tükrében, hogy a tatárjárás után, 1280 körül már állt, és építése valószínűsíthetően a Tomaj vagy az Aba nemzetséghez fűződik. Másrészt az évszázadok alatt annyi nevet, tulajdonoscserét, évszámot felvonultat, hogy ember legyen a talpán, aki első olvasatra eligazodik benne. Annyit azonban érdemes megemlíteni, hogy a vár urai voltak az Amadék, a Drugeth, a Szapolyai család, a Bebek família, és a Zichyek is magukénak tudhatták majdnem ötven évig.

A várat 1701-ben robbantotték fel a császári katonák, miután kardcsapás nélkül átadták nekik a védők. A romok évszázadokig csak pusztultak. 1945 után állami tulajdonba került. A műemlék felújításához csak 1963-ban kezdtek hozzá. A ’70-es, ’80-as, ’90-es években a palotaszárnyban turistaszálló működött. Majd a ’90-es évek végén az önkormányzat kezelésbe került, a turistaszállót bezárták, és kiállításokat nyitottak. 2002-ben újabb rekonstrukciós munkálatok és feltárások kezdődtek, 2013-ban lefedték a palotaszárnyat, ahol lovagtermet alakítottak ki, helyreállították a szárazmalmot, és újabb kiállításokat (ásvány-, címer-, zászló- és hadtörténeti tárlat) létesítettek a várban. A boldogkői vár jelenleg felújítás miatt részlegesen és csak hétvégén, illetve ünnepnapokon látogatható – a szerk.

A cikk először 2019 májusában jelent meg.

Hasznos információk

Boldogkő vára hétköznapokon felújítás miatt zárva tart. Kizárólag szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 9-20 óráig látogatható. A lovagi párbajok biztonságos távolságból élvezhetők. Drugeth Mária, a vár úrnője szabadtéri vártúrára invitál, a túra során a palota építésének terveibe is beavatja a vendégeket. A zárt térben elhelyezett kiállítások nem látogathatók, a vár területén mindenkitől kérik az 1,5-2 m távolság betartását.

Belépőjegy
Felnőtteknek: 1500 Ft, kedvezményes jegyár: 1300 Ft
Diákoknak (6-18 éves korig) és nyugdíjasoknak (60 év felett): 1100 Ft, kedvezményes jegyár: 900 Ft
Bővebb információt programokról, nyitvatartásról, kedvezményekről a vár hivatalos weboldalán találsz.


Rövid, látványos, és van benne kihívás – Dera-szurdok

Rövid, látványos, és van benne kihívás – Dera-szurdok

2020.10.22.

Van egy hely a Pilis és a Visegrádi-hegység határán, ahol borongós időben is klassz kirándulni. Sőt, lehet, hogy furcsa lesz elsőre, de a párás, kissé ködös, őszi háttér a Dera-szurdokban még inkább emeli az élményfaktort. A mohás kőtömbök kerülgetése, a patakátkelések, a gerincen végigvezető sziklás ösvény kalandos túrát biztosít, és bizony nehéz betelni a látvánnyal.

→ Tovább
Jenga-torony és Üvegtigris az aranyló őszben

Jenga-torony és Üvegtigris az aranyló őszben

2020.10.22.

Mi lehet jobb egy klassz kirándulásnál? Két klassz kirándulás. Nincs is szebb, mint sétálni a kora délutáni napsütésben, és érezni a levegő meleg ölelését, amikor az erdei ösvényeket megtöltik az ősz illatai. Mi éltünk a lehetőséggel, és egy pasztellszínekben tobzódó, októberi napot a Nagy-Kopasz tetején, majd a Garancsi-tónál töltöttünk.

→ Tovább
A vécén üzletelő rómaiak és a részeg Herkules nyomában Óbudán

A vécén üzletelő rómaiak és a részeg Herkules nyomában Óbudán

2020.10.22.

Egy időben sűrűn megfordultam a Flórián téri aluljáróban. Ugyanazzal a teljes közömbösséggel gyalogoltam el a római romok mellett, mintha csak egy fornettist vagy egy telefont nyomogató jegyellenőrt hagynék magam mögött. Konstatáltam, hogy ott vannak, de különösképpen sosem gondoltam bele, milyen jelentőséggel bírnak – hogy valaha római katonák wellnesseztek ott, ahol most az emberek többsége a krumplis lángosos sorban állva tölti a legtöbb időt. Néha megéri perspektívát váltani, és jobban szemügyre venni azokat a dolgokat is, amik mellett nap, mint nap elmegyünk.

→ Tovább