A Nyugati-Mátra legérdekesebb csúcsa, a Nyikom
A Mátrakeresztesről indított, közepes hosszúságú, de annál izmosabb körtúra nem csak kilátásokban gazdag. A Nyikom egyedi kilátója mellett felfedeztünk néhányat a Mátra rejtett kincse közül is.
A napjainkban már Pásztóhoz tartozó Mátrakeresztes a hegység nyugati kapujának tekinthető. A fakanalairól híres egyutcás falu a Kövecses- és a Nagy-völgyi-patak mentén húzódik. Legnagyobb vonzereje a települést övező természeti környezet. A Csörgő-patak szurdokvölgye, Óvár, Ágasvár a Kékesi-út (a Pásztó felől érkező 2408-as főút) északkeleti oldalának legfőbb turistalátványosságai.
A településtől nyugatra a Mátra Cserhát felé tekintő, kevésbé látogatott tömbje helyezkedik el, mely a Koncsúroktól a Nyikomig ível. A jelzett turistaúton meg nem közelíthető 764 méteres csúcs népszerűsége 2015-ben ugrott meg hirtelen, amikor is a Gortva Birtokon (magánkézben lévő terület) megépült a Mátra legfiatalabb kilátója. Az amúgy panorámával sem bíró csúcs ezt követően került az érdeklődés középpontjába. Ma már több platformon is olvashatunk a különleges építményről, mely a mi figyelmünket is felkeltette.
A Természetjáró térképét böngészve, több, jelzetlen „szépkilátás” ponttal megtoldva terveztem körtúrát. Egy kényelmes bakancson kívül szükségünk lesz még navigációs eszközre, és kipihent combizomra. A leküzdendő magasságkülönbségnek tudományos elnevezése is van. Az úgynevezett reliefenergia a tengerszint feletti magasságtól független négyzetkilométerenkénti relatív szintkülönbség, melyben a Nyikom környéke élen jár.
Mátrakeresztes pásztói oldalán a fakanalas vendéglátó egység (régebbi néven Óvár vendéglő) parkolója alkalmas az indulásra. A piros sáv és kereszt irányát a Kövecses-patak hídján átkelve érjük el. Egy szélesebb szekérúton kettéválik az út, jobbra a kereszt jelzést követtük. A patak egy délnyugati mellékága csatlakozik a turistaút mellé, és együtt haladnak a hangulatos völgybe. A piros keresztről két kitérőt is érdemes tenni, az Alsó-és Felső vízesést vétek kihagyni.

Már pár méter megtétele után hallhatóvá válik a víz évszaktól függő csobogása. Télutón, vagy csapadékosabb időjárás esetén igazi vízesést találunk, szárazabb időszakban viszont csak geológiai érdekesség a kétméteres sziklalépcső. Szomszédságában szintén figyelemre méltó képződmény a Zsivány-barlang. A vulkanikus eredetű kőzetben nem szokványos a barlangképződés, és nem is a szivárgó víz eredménye, mint az a karsztos kőzetekben szokás.
A barlang másik neve Vidróczki Mártontól származik, aki rövid ideig a Mátrában is „betyároskodott”. A Felső-vízesés két nagyobb sziklafal közé ékelt vízfolyam lezúdulásának köszönhető, melynek hozama szintén időjárásfüggő. Érdekessége a felette elhelyezkedő Lyukas-kő, melyet a víz évezredes tevékenysége formált. A tökéletes fénykép elkészítéséhez inkább a délutáni órák az alkalmasabbak, amikor a nap nem mögüle világít. Pár fotó után továbbálltunk, és emelkedőbe kezdtünk a hegyoldalon.

Szerencsére az Ülésnek nevezett kopár fennsík okot ad még az Erdész-rét előtt a pihenésre. A mátrai erdőségre néző terasz hangulatos helyszín a szusszanáshoz. Az Óvár sapkája alatti kopasz sziklafolt kiváló iránymutató. Egy sűrű cserjésen átvágva érkeztünk az Erdész-rétre, melynek kilátása jócskán elmarad az előtte látottaktól. A következő Mocsár-bükk betongúlás füves bérce viszont csinos látnivaló. A piros sávra térve jó hasznát vesszük az ajánlott navigációnak.

Az út jobb oldalán kell keresnünk az alig felfedezhető csapást, mely a Mátra egyik rejtett kilátásához, a Vadókás-kőhöz vezet. A kicsi, de annál látványosabb sziklakiszögellés nem tartozik a legkeresettebb mátrai helyszínek közé.
Itt aztán tényleg magányosan szemlélhetjük a végtelen erdőhatárt.

Nyugalmunkat csak az erdőirtás zaja zavarta meg, a fakitermelés miatt a Vadókás-kővel szemközti Naszály-bércet kihagyni kényszerültünk. A foglalatlan Nyikom-forrás környezetében már teljesen kivágták az erdőt, a fenyves széli tarvágás a Vörös-kő-bérci elágazódáshoz vezet. A Nyikom-nyeregig már csak a Jójárt-kút pihenőhelye odázza a csúcstámadást.
A nyeregből nem jelzett út visz a kilátóhoz, de itt a navigációra nincs szükség, mert elég nagy tábla jelzi a magánterületet és a kilátó irányát. A Gortva-Jójárt-kilátó nemcsak a Mátra legfiatalabb ilyen jellegű építménye, de kinézete alapján más versenyben is megállná a helyét. A már-már szürreális, többszintes torony csúcsát sötétben több színben világító kereszt koronázza. Különlegességét tovább fokozzák az emeletek mennyezetén lévő festett freskók, melyek többek között Szent Borbála történetét elevenítik fel. A bizarr környezetű épület kilátófunkciója megkérdőjelezhető, de ajándék éjszakai szálláshelynek tökéletesen alkalmas az arra igényt tartó természetjárók számára. A felső szinten is zárt ablakokat találunk, pedig a körpanoráma tökéletes lenne.

Miután meglepődve körbejártuk a kilátót, némi frissítőt követően túránk új irányt vett. A Nyikom körül két látványosnak ígérkező kilátópont következett, melyekhez erős lejtmenetbe kapcsoltunk. A Háromkopasz szélesebb terasza a Vadókás-kőhöz hasonlóan számomra eddig teljesen ismeretlen fénypontja lett a Mátrának. A lenyűgöző sziklaél felfedezését a geoládás leírásoknak köszönhettük. Az Óvár és Ágasvár kontúrja varázslatos látképpel szolgál az eddig ismeretlen helyszínnek. Ekkor még nem tudtuk, hogy a zöld kereszt turistaúton megközelíthető siklóernyős starthely übereli az eddigi összes mátrai kilátóhelyet. A nagy területű, sík, kopár felszínt félkörívben öleli az alatta fekvő Pásztó és a Hasznosi-víztározó páratlan képe.

Nem véletlen, hogy a helyszín adottságai alkalmassá teszik siklórepülés startjához. Nem csak a természet szolgáltat tökéletes körülményeket, de a széljárás is hozzájárul a 100 km feletti távrepülés élményéhez.
A kellemes döbbenetet okozó látványtól nehéz volt az elszakadás, de tudtuk, hogy a Nyikomra való visszakapaszkodás nem lesz egyszerű mutatvány. Vonakodva bár, de elindultunk, és a nyereghez érve szinte teljesen ki is purcantunk. Szerencsére innen már nehezebb kapaszkodók nem vártak ránk. Egy darabon a visszafelé vezető út megegyezett az érkezésivel, csak a Vörös-kő-bércnél tértünk le. Kényelmesen hullámzó utunk a Szalajkás-tetőre vezetett, melynek idilli virágos rétje és kilátása már el sem érte az ingerküszöbünket. A navigáció segítségével a Tót-forrás előtt söntöltünk vissza a pirosra, és élményekkel telve érkeztünk vissza a faluba.

A cikk először 2023 márciusában jelent meg.

Leülök, hogy a lelkem is utolérjen, avagy ilyen volt az Everest Base Camp trekking
Az őrült jó kalandokat tartalmazó pakliból most az 5364 magasan fekvő Everest Base Camp (EBC) gyalogtúrát húztam. Tizenegy nap gyaloglás Nepálban, a hegyek országában, egészen Csomolungma, a Föld istenasszonya lábához, vagy ahogyan a nepáliak nevezik, Sagarmantha, a mennyország csúcsának kezdetéig.
→ Tovább
Tíz dolog, amit nem tudtál a cserkésztáborokról
Avagy: hogyan lehet rávenni egy csapat kamaszt, hogy 10 napot töltsön az erdőben áram és telefon nélkül?
→ Tovább
A Somló: egy hegy, ami több, mint egy hegy
Ami a Japánoknak a Fuji, a görögöknek az Olimposz, az nekem a Somló. Hiszem, hogy itt is istenek laknak. Ha nem is a felhőkben, talán nem is a ligetekben, de a hegy levében biztosan. Régóta vallom, hogy túráink során nemcsak a tájat, a benne lakó embereket kell megismerni, de az ottaniak étkét és italát is. Így kerülhet sor a borra.
→ Tovább









