Túracipellő

Gyerekekkel a szabadban

Szerző:
2019. november 15.

A varázslatos cserszömörce nyomában

A természet rengeteg csodás jelensége közül minden évszakban van pár, amely nemcsak fotósok és természetjárók, de a természetbe ritkábban kirándulók ezreit is képes megmozgatni. A tiszavirágrajzás, a szentjánosbogár-rajzás, a daruhúzás és vadlúdsokadalom mellett a cserszömörce őszi lombszíneződésének mindenképpen ott lenne a helye a „sztárok” között.

A szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó, mediterrán eredetű cserszömörcét (Cotinus coggygria) gyógyító ereje miatt sokan ismerik a patikából, annál kevesebben a természetből. Pedig ennek a csodálatos növénynek nemcsak varázsereje van, hanem igazán különleges színekben pompázik ősszel, ráadásul a neve is imádnivaló!

A növényt egyes feltételezések szerint a törökök telepítették hazánkba, más tudósok úgy vélik, hogy a cserszömörce a jégkorszakot követő egyik felmelegedés idején - amikor is hidegkedvelő északi növények tömegesen pusztultak ki - dél felől nyomult be a Kárpát-medence területére. Az biztos, hogy Európában a cserszömörce nálunk éri el elterjedési területének északi határát: meleg, száraz, meszes, sziklás kopárok karsztbokorerdőinek jellegzetes cserjéje, így leginkább a Dunántúli-középhegység déli dolomitlejtőin, valamint a meszes alapkőzetű Mecsek és Villányi-hegység területén fordul elő. Különösen a Vértes déli oldalán gyakori, de kertekben is találkozhatunk vele.

Ahogy neve is elárulja, magas csersavtartalma miatt cserző- és festőnövényként, valamint gyógynövényként egyaránt hasznosítható. A növényből készített főzet gyulladáscsökkentő és fertőtlenítőszer: belsőleg bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen, külsőleg fogíny- és torokgyulladásra öblögetőként, aranyeres bántalmakra pedig ülőfürdőként alkalmazható.

Őszi lombszíneződése - különösen a göcsörtös, idősebb fákkal tűzdelt, ligetes karsztbokorerdőkben - bámulatos természeti tünemény. A zöldből átváltó bíbortól az aranysárgán át a leglátványosabb égő vörösig ezer árnyalatot fedezhetünk fel a cserszömörce példányain. A Csákvár melletti, amúgy is kifejezetten látványos Haraszt-hegyi tanösvény minden bizonnyal az ország egyik legjobb cserszömörcés „megfigyelőhelye”, ahova idén ősszel már másodszor tértünk vissza, részben azért, hogy megcsodálhassuk a cserszömörcét. Igaz, úgy tűnik, jövőre is vissza kell térnünk, mert szeptember legvégén a folyamat elejét, november legelején viszont már a végét csodálhattuk meg, az igazán tűzvörös cserszömörcéről lemaradtunk. Sebaj, a család egyöntetű véleménye, hogy jövőre elindítjuk a cserszömörce lombszíneződését csodáló túrasorozatunkat…

A 3,5 km hosszú Haraszt-hegyi tanösvényen több helyütt haladunk cserszömörcés karsztbokorerdőben, de a leglátványosabb szakasz a dolomitkopárok tetején található, ahol a ligetes erdő öreg fáit növi körbe a cserszömörce, meseerdővé avatva a tájat.

Ezt a tanösvényt azért is szeretjük annyira egyébként, mert megérthetjük belőle a nemzeti park honlapján csak „dolomitjelenségként” bemutatott látványosságot, azaz a dolomit kőzet sajátosságából adódó földrajzi és természeti változatosságot. Tehát azt, hogy miért is szeret itt annyira a cserszömörce! A dolomit ugyanis, ellentétben az inkább málló mészkővel, erősen aprózódik, így jön létre a tanösvény mentén, illetve a Vértes déli oldalán több helyütt megfigyelhető, meredek sziklaletörésekkel, mély völgyekkel és kopár dolomitlejtőkkel tagolt, látványos domborzat.

Így fordulhat elő, hogy a kifejezetten ritka, délszaki növényeknek otthont adó, mediterrán jellegű sziklagyepek alatt pár méterrel, a meredek északi oldalakban, már hűvös bükköst találunk, amely éppen ellenkezőleg, a jégkorszakból itt maradt, hidegkedvelő reliktumfajoknak ad menedéket.

A tanösvény mindemellett a Kerek-hegyet is felfűzi annak káprázatos panorámájával, valamint a Kő-lik-völgy sziklahasadékait is érinti. A tanösvénybejárást ráadásul könnyű összekötni a Vértes legismertebb, nem csupán ősszel vörös látványosságával, a gánti Bagoly-hegy egykori külszíni bauxitbányájában kiépített, kifejezetten gyerekbarát tanösvény felfedezésével (Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és Földtani Park).

Bár a leglátványosabb részről, a tűzvörösben pompázó cserszömörcéről állítólag lemaradtunk, így is megszerettük ezt a varázslatos növényt és csodálatos élőhelyét, amelyet ráadásul igazán gyermekbarát módon lehet megismerni. Nálunk a cserszömörce egyértelműen bekerült a természeti látványosságok hazai kincsestárába!

Szöveg és fotók: Szigeti Ferenc

A cikk először 2017 novemberében jelent meg.

Így szerettük meg végleg a családi vízitúrázást

Így szerettük meg végleg a családi vízitúrázást

2020.09.19.

Magyarország bővelkedik felfedezésre váró, csodálatos vadvizekben, a vízitúrázás pedig „igazi” természetjárás, abban az értelemben mindenképpen, hogy a vízről egy olyan oldalát láthatjuk a természetnek, amit máshonnan nem igazán. De hogyan kezdjünk el vízitúrázni a gyerekekkel?

→ Tovább
Szlovákia legváltozatosabb szurdoktúrája családoknak lett kitalálva

Szlovákia legváltozatosabb szurdoktúrája családoknak lett kitalálva

2020.08.17.

Két látványos szurdok: létrás mászás, vízesés, búvópatak az elsőben, virágpompában úszó havasi rét felhőbe vesző fenyvesekkel és játszóteres étterem a túra közepén, végül egy újabb vízesés, működő vízimalom és két kilátóból is élvezhető szédítő mélység a másodikban. Mindezt egyben, a Kócs-hegység látványos körtúrájában.

→ Tovább
Budapest legnagyobb játszótere: a Mátyás-hegyi-barlang

Budapest legnagyobb játszótere: a Mátyás-hegyi-barlang

2020.08.11.

Van egy mondás, miszerint bűn, ha Budapesten nem járunk termálfürdőbe. A természetjárás szeretetére nevelő szülőként valahogy így vagyok ezzel a barlangok és a barlangászat megismerése kapcsán is, hiszen Budapest nemcsak a fürdők, de a barlangok fővárosa is. Mivel kisebb lányom is elérte a minimum korhatárt, így beneveztünk a főváros egyetlen overallos túrájára.

→ Tovább