Túracipellő

Gyerekekkel a szabadban

Szöveg:
2020. augusztus 11.

Budapest legnagyobb játszótere: a Mátyás-hegyi-barlang

Van egy mondás, miszerint bűn, ha Budapesten nem járunk termálfürdőbe. A természetjárás szeretetére nevelő szülőként valahogy így vagyok ezzel a barlangok és a barlangászat megismerése kapcsán is, hiszen Budapest nemcsak a fürdők, de a barlangok fővárosa is. Mivel kisebb lányom is elérte a minimum korhatárt, így beneveztünk a főváros egyetlen overallos túrájára.

Budapest, a barlangok fővárosa!

Persze a két dolog, a termálvíz és a barlang, legalábbis a Budai-hegység legszebb és legnagyobb barlangjaiban összefügg. Budapest – Európában biztosan, de még talán világszinten is – valóban jó eséllyel pályázhatna a barlangok fővárosa címre, hiszen a jelentős részben mészkőből és dolomitból felépülő Budai-hegység területén mintegy kétszáz barlangot tartanak nyilván, s ezek közül pont a legjelentősebbek esnek a főváros területére. Ráadásul nem akármilyen barlangokról van szó!

A Felhévíz meleg karsztvizei által az évmilliók során kialakított barlangok, mint amilyen az idegenforgalom számára megnyitott Pál-völgyi-barlang és a Szemlő-hegyi-barlang, úgynevezett hévizes eredetű barlangok, amelyek világviszonylatban is ritkábbak, mint a víznyelőkhöz kapcsolódó patakos barlangok.

A Föld mélyéről feltörő hévizek jelentős mennyiségű oldott ásványi anyaga hatékonyan képes üreget képezni a mészkőben, különösen, ha az alulról érkező víz a felülről, a felszín felől lecsurgó vízzel is találkozik. Így történt ez a csodálatos cseppkőalakzatokat rejtő fenti barlangok esetében is, amelyek aztán később a tektonikai mozgások miatt kiemelkedtek és „szárazra” kerültek.

Kevesebben tudják talán, hogy a Rózsadomb alatt ma is van egy aktívan képződő hévizes barlang, a Molnár János-forrásbarlang, amit nyugodtan nevezhetünk a főváros egyik legnagyobb csodájának (hogy pontosan miért, azt megtudjuk a Budapest Inferno című filmből, amelynek megnézése már-már kötelező, ha az ember van olyan szerencsés, és Budapesten lakik).

Sőt, a Molnár János-forrásbarlanggal valószínűleg összeköttetésben álló, de már vízzel nem telített József-hegyi-barlangot annak kalcit-, aragonit- és gipszkristályai miatt sokan egyenesen a világ egyik legszebb barlangjának tartják.

Sajnos én ezt megítélni nem tudom, de a barlangban készített képek valóban lenyűgözőek. Az viszont objektív tény, hogy a világ ma ismert legnagyobb hévizes eredetű barlangterme éppen itt található: ez a tekintélyes méretű Kinizsi-pályaudvar (a fenti filmben is bemutatásra kerül). S ha még ez sem lenne elég arra, hogy rájöjjünk, a barlangok ismerete, sőt, vállalkozó kedvűek számára a barlangászat kipróbálása kvázi kötelező jellegű mutatvány Budapesten, annak ott van a Mátyás-hegyi-barlang, a főváros gyakorló- és iskolabarlangja, amely 2001 óta bizonyítottan összeköttetésben áll a Pál-völgyi-barlanggal (a Pál-völgyi-barlangrendszer pedig a maga 32 kilométeres hosszával ma már Magyarország leghosszabb barlangjának számít). És mindez itt van, a lábunk alatt.

Miért különleges a „Matyi”?

A mintegy 5,1 km hosszúságban feltárt Mátyás-hegyi-barlang, vagy, ahogy sokan nevezik, a „Matyi” is a feltörő hévizeknek köszönheti létét, erről tanúskodnak a mennyezet falán több helyütt megfigyelhető gömbüstök. Ugyanakkor a barlangot igazán különössé furcsa módon éppen az teszi, hogy fölötte egy tekintélyes méretű agyagréteg erősen gátolja a felszínről beszivárgó vizeket, így a cseppkövek kialakulását. A cseppképződményekben szegény barlang így a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével igazi gyakorlóbarlanggá vált az elmúlt évtizedekben.

De nem csak a barlangászok és a barlangi mentők gyakorolhatnak itt, hanem a magamfajta lelkes laikusok is megtudhatják és kipróbálhatják, milyen is a barlangászok élete ott a föld alatt, miért is járnak le oda olyan gyakran és olyan nagy lelkesedéssel.

Mivel a legtöbb barlangász kisebb-nagyobb mértékben kutató is egyben – számomra amúgy éppen ez teszi roppant szimpatikussá a barlangászatot –, a túrához természetesen profi szakvezetés is jár. A mi túravezetőnk, Évi így nemcsak a barlang kialakulásának történetébe avat be minket, és magyarázza el azt a gyerekek számára is érthetően egy, a barlang falában látható tengeri sün maradványnál, de elmeséli azt is, hogyan és mit kutatnak ott lent a barlangászok sziszifuszi munkával. Képzeljük csak el, hogyan kell kitermelni a lerakódott agyagot és törmeléket egy olyan járatból a föld felszíne alatt 20 méterrel, amibe pont befér egy ember…

Tesióra lent a mélyben

Internetes regisztrációt követően a találkozó a Pál-völgyi-kőfejtőben található fogadóépület emeletén van, ahol az overallok és a sisakok kiosztását követően Évi indulás előtt gyorsan elmondja a főbb tennivalókat és instrukciókat is. Bár a jelentkezéskor minden egyes lehetséges veszélytényezőre felhívják a szervezők az érkezők figyelmét (sose felejtsük, hogy a barlangászat veszélyes üzem, még ebben a gyakorlóbarlangban is), illetve ezek olvashatók is a honlapon, de azért az olyan praktikus dolgok, mint hogy szemüvegben nem célszerű lemenni, gyűrűt és más kilógó ékszert pedig éppenséggel tilos viselni odalent, elhangzanak itt és most is. Aztán már vágunk is át a Szépvölgyi úton az autók között a túloldalon található Mátyás-hegyi-kőfejtőhöz. 35 °C fokban az overallban mindez nem is annyira vicces, még ebben a rövidke séta során sem, már csak ezért is mindenki izgatottan várja a barlang állandó 10 °C fokos hűvösét.

Tényleg azt gondolom, hogy fantasztikus dolog megismerni a Föld mélyét, semmi máshoz nem hasonlítható élmény megtapasztalni a teljes sötétséget és a teljes csöndet, amikor még a pislogásunkat is halljuk, s hogy Budapesten mindezt valóban vétek kihagyni.

A magam részéről mégis félve érkezem a bejárathoz, ugyanis 15 éve éppen itt, a „Matyiban” tudtam meg magamról, hogy bár előtte soha, sehol nem éreztem, a szűk helyeken igenis szorongok. De hát félelmeinkkel jó szembenézni, a gyerekeinkért meg éppenséggel mindent! A barlangban sokféle túrát szerveznek, rövidebbet és hosszabbat, sőt akár extrémet is, le egészen a barlang legmélyebb pontjára, van csapatépítő- és van szülinapi barlangozás, van geológiai barlangtúra és földalatti földrajzóra is iskolások részére.

Az általunk bejárt „normál” túra kb. 1 km hosszúságú és 2,5 órát vesz igénybe, az meg külön jó, hogy több helyen alternatív útvonal kínálkozik. Azaz a szűkületben a gyerekek jól kitombolhatják magukat, a magamfajta – hogy szépen fogalmazzak –, szemlélődni vágyó túrázók pedig megkerülhetik az adott, általában rövid szűkületet, illetve kipróbálhatják ezeket kedv és vérmérséklet szerint.

Az agyagtól sárgás színezetű, hatalmas labirintust képzeljünk el ugyanis, ahol az egyes termek között kisebb-nagyobb folyosókon kell átmásznunk, vagy kúsznunk az omladékok között.

Ezen felül az alaptúrán mindössze egy helyütt kell mesterséges eszközt használni: egy létrán kell lemászni rögtön a bejáratnál. Ezután az egész olyan, mint egy óriási játszótér, vagy egy maratoni bújócska. Egy helyen a kitámasztásra alapozó barlangi mászást is kipróbálhatjuk, de a legmélyebb nyomot lányaimban minden bizonnyal a csönd megtapasztalása hagyta, ugyanis azóta lefekvés előtt gyakran hallgatjuk a „csöndet”. A túra végén ráadásul a Pál-völgyi-kőfejtő környezete, benne az új barlangász mászókával és a büfével nyújt pihenésre alkalmat. Valóban vétek kihagyni!

Budapest hihetetlenül változatos természeti értékeinek megismerése és óvása minden fővárosi feladata, ugyanúgy, mint ahogy ismerjük a Parlament épületét, vagy éppen a Nemzeti Múzeumot. Megismerkedni a főváros barlangjaival, illetve a barlangászattal pedig éppenséggel kötelező gyerekprogramnak számít egy „barlangfővárosban”. Különösen, ha a föld alatt a főváros legnagyobb játszóterét találjuk!

Az árakról, az egyes túrákkal kapcsolatos speciális tudnivalókról bővebb információt a honlapon találunk. Az alaptúrára való jelentkezés 120 cm-es testmagasságtól és iskolás kortól lehetséges.

Szlovákia legváltozatosabb szurdoktúrája családoknak lett kitalálva

Szlovákia legváltozatosabb szurdoktúrája családoknak lett kitalálva

2020.08.17.

Két látványos szurdok: létrás mászás, vízesés, búvópatak az elsőben, virágpompában úszó havasi rét felhőbe vesző fenyvesekkel és játszóteres étterem a túra közepén, végül egy újabb vízesés, működő vízimalom és két kilátóból is élvezhető szédítő mélység a másodikban. Mindezt egyben, a Kócs-hegység látványos körtúrájában.

→ Tovább
Gyerekkel az év kerékpárútján

Gyerekkel az év kerékpárútján

2020.06.02.

Mindössze hét kilométer, kezdetnek ott van Tatabánya jórészt ismeretlen, pedig kiváló bányamúzeuma, az út közepén Samu az attrakció, az út végén pedig a tatai Öreg-tó nyújt megfelelő látnivalót. A két város között pedig suhanás az év bringaútján, végig az Által-ér ökológiai folyosóján a Gerecse hegyei alatt.

→ Tovább
Fedezzük fel gyermekkorunk mozgásos játékait! – 2. rész: pásztoros és szobrászos játék

Fedezzük fel gyermekkorunk mozgásos játékait! – 2. rész: pásztoros és szobrászos játék

2020.04.30.

A természetben való mozgás öröme egyre jobban hiányzik mindenkinek, miközben a gyerekeket lekötni még egy kertben sem mindig egyszerű! Új cikksorozatunk mostani részében két, egymáshoz hasonló, mozgásos társasjátékot mutatunk be, amelyeket családi keretek között a kertben, nagyobb erkélyen, de akár otthon is lehet játszani, egyszerűek és nagyszerűek, megmozgatják a gyerekeket, és jó alternatívát jelentenek a szokásos és egyre gyakrabban megunt tevékenységek mellett.

→ Tovább