Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Szöveg:
2021. április 6.

Felsőrákosi tanösvény: Budapest eldugott zöld oázisa, nem kevés szeméttel

Még a 10. kerületben majd tíz éve élő ismerősöm sem hallott Budapest második legnagyobb természetvédelmi területéről, ezért nem csoda, hogy én sem jártam még erre. Nagyon kíváncsi voltam, hogy vajon mit találok ott. Azt már hallottam, hogy a Felsőrákosi-rétek élővilága országos szinten is kiemelkedő jelentőségű, és az is a tudomásomra jutott, hogy szemétgondokkal küszködnek a tanösvény környékén, ennek ellenére kicsit elszomorított, amit láttam.

Pont azért, mert amúgy a Felsőrákosi tanösvény és en bloc a Felsőrákosi-rétek Természetvédelmi Terület tök jó (és számomra közeli) terepe lehetne egy kiadós sétának vagy egy kellemes pikniknek. Bár késő délután jártunk erre, amikor a munkaidő jellemzően már letelt, csak hébe-hóba futottunk össze egy-egy kutyasétáltató, lovagló, bicikliző, babakocsit tologató emberrel a 10. kerületi Túzok utca végétől induló útvonalon. Bár azt nem tudom, hétvégén mekkora lehet a forgalom, de gyanítom, hogy például a Normafához vagy a Budai-hegység más felkapott kirándulóhelyeihez képest nem nagy.

Már ez is vonzóvá tette számomra a helyszínt, amit 12 tájékoztató táblán keresztül lehet jobban megismerni, egy közel ötkilométeres tanösvényen. Ezt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapesti Helyi Csoportja létesítette 2015-ben, egy évvel a terület védetté nyilvánítása után. Láprétek, nádasok, égerligetek, vizes rétek mellett barangolhatunk, ami valóságos dimenzióugrásnak tűnik a kőbányai miliő után.

Még így is, hogy a terület – ne szépítsük – eléggé tele van szeméttel. A rejtettebb részeken egész hulladékhalmokat találunk, de a Rákos-patakban, illetve a partján is biztos, hogy nagyjából tízméterenként ráakadunk egy-egy nejlonzacskóra, sörösdobozra vagy akár egy egész használt matracra. Van, ahol gumiabroncs rondít bele a tájba, máshol PET-palackok integetnek a fák alól. Pedig a helyen rendszeres a szemétszedés, de egyszerűen nem érnek a végére – és már így is sokkal jobb a helyzet, mint 10 vagy 20 évvel ezelőtt. Erről mindjárt mesélek részletesebben is, előbb azonban szeretném elmondani, miért olyan kivételes ez a terület.

Ahol az egyik leggazdagabb a budapesti madárvilág

Budapesten 27 helyi védettségű terület van, a Felsőrákosi-rétek TT a második legnagyobb a maga 164 hektárjával a Naplás-tó TT után, ami csupán egyetlen hektárral nagyobb. Itt csörgedezik a Rákos-patak, ami a Dunába torkolló budapesti kisvízfolyások közül a legjelentősebb. A patak összesen 44,3 km, a fővárosban 23 km-en keresztül kanyarog. A védett vágó csík, réti csík és fenékjáró küllő is él itt a patakban, anno Szendőfi Balázs egy 2019-es halfaunafelmérés során pedig ritka szivárványos öklét, de inváziós kerekfejű gébet is talált.

Nem is gondolnánk, mennyire színes a Felsőrákosi-rétek állatvilága, főleg, ami a madarakat illeti. Ahogy a tájékoztató tábla fogalmaz: „az egyik leggazdagabb természetközeli védett terület a madárvilág tekintetében”, majd ezt adatokkal is alátámasztja: az itt megfigyelt madárfajok száma megközelíti a 200-at. Viszonyításképp: egész Budapesten összesen 267 fajt láttak eddig. A 2000-es évek közepétől rendszeresek a gyűrűzések a Felsőrákosi-réteken, emellett etetőket, itatókat és mesterséges odúkat helyeztek ki. Nehéz lenne felsorolni, hány fontos madárfaj él a területen, a teljesség igénye nélkül: barna rétihéja, kis vöcsök, foltos és cserregő nádiposzáta, nádirigó, tövisszúró gébics, cigánycsuk, nagy fakopáncs, ökörszem, csilpcsalpfüzike, meggyvágó, erdei pinty. Meg kell még említeni a fokozottan védett füleskuvikot, ami hazánk egyetlen vonuló bagolyfaja, és előszeretettel költözik be ide, a patakmenti idős fák odvaiba.

Inváziós fajok és piócák

Ízeltlábúak közül a magyar tarsza, a kis színjátszólepke és a farkasalmalepke az itt előforduló legfontosabbak. A mocsári teknős és a keleti sün szintén otthonának mondhatja a területet, a mogyorós pele egyik legjelentősebb fővárosi állománya is a Rákos-patak mentén él. Kis számban megfordul itt az európai őz, a mezei nyúl, a vörös róka és a vaddisznó. A Felsőrákosi-réteken fedezték fel Európa legritkább hüllőjét, a fokozottan védett rákosi viperát, ami mostanra teljesen eltűnt a területről. Érdekesség, hogy a Túzok utca mentén kiásott egykori piócásgödrök a mai napig megvannak, és esős időben megtelnek vízzel. Egykor orvosi célokra tenyésztették a vérszívókat, amelyek a mai napig élnek itt. Most a vizes gödrök rendkívül jó szolgálatot tesznek a kétéltűeknek. Vöröshasú unkával és dunai tarajosgőtével is lehet találkozni a környéken.

Ami a faállományt illeti, kocsányos tölgyek, fehér nyarasok, platánok, enyves égeresek kísérik az utunkat, lágyszárúak közül említésre méltó a vitézkosbor, a szibériai nőszirom és a mocsári nőszőfű.

Sajnos invazív fajok is elterjedtek a területen. Ilyen többek között a kanadai aranyvessző, a selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, a fehér akác, az amerikai kőris. A 6 évvel ezelőtt elhelyezett tábla adatai szerint a tájidegen fajok összkiterjedése meghaladja az egymillió hektárt Magyarországon, és a szám évről évre nő. Amellett, hogy ezek a növények kiszorítják az őshonos fajokat, gondot jelentek a mezőgazdaságban, emellett sok allergén akad közöttük.

Kiruccanás az ürgék birodalmába

Az útvonal a Rákos-patak partján, mezőkön keresztül, lovarda és lakóházak mellett halad, az egyik kiágazását végigkövetve pedig eljuthatunk a mátyásföldi repülőtérig, ahol az ürgék tanyáznak. A fokozottan védett állatfaj populációi ezen kívül a fővárosban már csak a Liszt Ferenc Repülőtéren és a Hármashatár-hegyi Repülőtéren élnek. A hatalmas füves placcon egyébként homoki árvalányhaj és kései pitypang is nő, de a búbosbanka szintén kedveli a környékét.

Bár ez a repülőtér volt az első, ami állandó légiközpontként üzemelt Budapest térségében, ma már nem üzemel – hacsak nem számítjuk a Mátyásföldi Modellező Baráti Kört, akik rendszeresen használják: ottjártunkkor éppen egy kis géppel manőverezgettek a napsütésben. A repteret 1913-tól 16-ig építették meg. Ekkor egy 80 x 20 méteres szerelőhangárral és egy 800 x 900 méteres füves felszállópályával rendelkezett. 1918-ban rendszeres repülőjárat indult innen Bécs és Budapest között. Kisméretű vadászgépeket, Fokkereket gyártottak itt. Később a magyar légierő titkos bázisa lett, 1945-től a rendszerváltásig a szovjet hadsereg használta. 1956-ban innen vitték el a szovjet gépek Nagy Imrét és a családját.

Szeméthelyzet

A Felsőrákosi-rétek ma már csupán 164 hektáron őrzi azt, ami hajdani a többezer hektáros, változatos élőhelyből megmaradt – mindezt úgy, hogy eldobált hulladék és szemétkupacok tarkítják, de a vandalizmus sem ritka a területen. Persze, már most is sokkal jobb a helyzet, mint régebben. Mielőtt védett lett, rendszeres volt a kábelégetés és az ebből eredő tűzesetek, illetve többen használták a területet illegális lerakóként. A zöldhulladékot sajnos most is rendszeresen ide hordják, pedig a közelben található a Főkert Zrt. telephelye, ahol ingyenesen le lehetne adni.

A Főkert a felelős a természetvédelmi kezelés végrehajtásáért, ami a gyakorlatban leginkább a szemétszedést jelenti. Az elmúlt években rendszeresen szerveznek akciókat az élőhelyek megóvására és a hulladék felszámolására a helyi lakosok, a Kőbányai és a Fővárosi Önkormányzat, a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat, a Budapesti Természetvédelmi Őrszolgálat és a Magyar Madártani Egyesület önkéntesei segítségével. Kolléganőnk, Pálvölgyi Krisztina szintén szívén viseli a terület sorsát, ezért már többször is szervezett szemétszedést ide, az első ilyen eseményről készült videót itt láthatod:

Az elmúlt években összesen 5-600 köbméter hulladékot szedtek össze a Felsőrákosi-réteken, ami hatalmas szám – de sajnos ezzel nincs vége a harcnak. Éppen cikkünk írásával egyidőben jelentették be a Budapest Városháza Facebook-oldalon a Radó Dezső terv elfogadását, ami a főváros zöld infrastruktúrájának a fejlesztését célozza, és magában foglalja a Felsőrákosi-rétek TT rehabilitációját és kezelését is. Kíváncsian várjuk a fejleményeket.