Tudástár

A legelőkről a repülőterekre kényszerülnek az ürgék?

Régen az országban mindenfelé lehetett ürgékkel találkozni, mára azonban drasztikusan megfogyatkozott a számuk, a faj ma már fokozott védelem alatt áll. Hogyan jutottunk idáig, és mit hoz a jövő az ürgék számára? A faj hazai szakértőjével, dr. Altbäcker Vilmossal beszélgettünk.

Szöveg:
Tóth Judit
Fotó:
Dr. Altbacker Vilmos
2020. május 29.

Régen az országban mindenfelé lehetett ürgékkel találkozni, mára azonban drasztikusan megfogyatkozott a számuk, a faj ma már fokozott védelem alatt áll. Hogyan jutottunk idáig, és mit hoz a jövő az ürgék számára? A faj hazai szakértőjével, dr. Altbäcker Vilmossal beszélgettünk.

„A bő gabonatermés miatt Pest megyében igen elszaporodtak az ürgék. Az aszódi járás parasztjai versenyt rendeztek a kártékony állatok pusztítására, mert egy ürgecsalád 25 kg búzát is elfogyaszt évente. Öntéssel és különböző kelepcékkel eddig közel 45.000 darab ürgét pusztítottak el.” Egy 1948-as Filmhíradó-bejátszás alatt olvasható ez a bejegyzés, amit megdöbbentő mai szemmel látni, hisz a magamfajta természetbarát számára ma már ritka ajándék, ha egyáltalán láthat valahol ürgét.

IMG_15241
Fotó: Dr. Altbacker Vilmos

„Akkoriban kisparcellás gazdálkodás volt jellemző az országban, és az ürgék átjártak a gyepekről a szántóföldekre táplálkozni. Emlékszem, az én gyerekkoromban, a 60-70-es években nem nagyon volt olyan hely az országban, ahol ne lett volna ürge. Mai szemmel már hihetetlen az is, hogy egy 1951-es könyvben arról írnak, hogyan kell terráriumban tartani az ürgét” – meséli dr. Altbäcker Vilmos a Kaposvári Egyetem Környezettudományi és Természetvédelmi Intézetének igazgatója.”

Eltűntek a legelők

„Azzal, hogy átálltunk nagytáblás gazdálkodásra, és beszántottunk, vegyszereztünk mindent, elszegényedett a táj és összeomlott az ürgeállomány is. Volt, aki agyoncsapta, volt, aki megette az ürgét, (akkoriban úgy tartották, az állat a szegény emberek étele), de a faj számára sokkal nagyobb probléma, hogy százhektárjával tűntek el a legelők. Abbamaradt a külterjes állattartás, később sok helyen lakóparkok épültek a legelők helyén.”

Az ürge egyszer szaporodik egy évben, és ha valami miatt összezuhan egy kolónia, nagyon nehezen tud újra feljönni.

„Ürgevédelmi programok keretében próbáljuk megállítani a csökkenést, például azzal, hogy a nemzeti parkok igyekeznek olyan gyepgazdálkodást folytatni, ami az ürgének jó. De ez egy kacifántos dolog, mert például az orchideának az a jó, ha kevésbé legeltetik a gyepet, az ürgének viszont épp az a jó, ha gyakran nyírják vagy erősen legeltetik azt.”

DSC_5313crop1
Fotó: Dr. Altbacker Vilmos

Országszerte közel 180 helyen élnek ürgék, ebből 10 nagyobb állomány ismert, például Bugacon, Pest megyében a Bugyi környéki homokdombokon, a Kis-Balatonnál vagy Tihanyban, a Belső-tónál. Ez utóbbi helyre 2003-ban épp Altbäcker Vilmos koordinálásval telepítettek át ürgéket a szentkirályszabadjai repülőtérről.

Repülőtereken találnak menedéket az ürgék

Bármennyire furcsának tűnik is, az ürgék nagyon kedvelik a repülőtereket. Ezek ugyanis azon kevés hely közé tartoznak, ahol még megtalálják azt, amire szükségük van, a rövidfüvű gyepet.„Ezek a repterek nagy kincsek az ürge szempontjából, ezek afféle béke szigetei számukra. Például a ferihegyi repülőtéren és környékén is élnek ürgék, innen már sokszor telepítettünk át állatokat, sőt innen Csehországba és Lengyelországba is vittek már ürgéket."

A repülőtereken tapasztalható zavarást az ürgék jól bírják, ellentétben a ragadozóikkal, amelyek itt nem mernek olyan közel menni hozzájuk.

Azt gondolnánk, hogy a kisgépes repülőterek füves kifutópályáin repülésbiztonsági szempontból bizonyára komoly fejtörést okoznak az ürgelyukak. De ebből a szempontból a mezei pocok jelenléte sokkal inkább problémás, mert az, az ürge közel egy méter mélyen futó járataival szemben, felszínközeli járatokat csinál, amivel porhanyóssá teszi a talajt.

65, 83, 67, 73, 73, 0, 0, 0, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32

Kívülről ennyi látszik egy ürge lakóhelyéből, a föld alatt viszont egy több kamrával ellátott, akár 25 méteres járatrendszer is húzódhat

Fotó: Dr. Altbacker Vilmos

A klímaváltozás is nehezíti az életüket

A klímaváltozás hatása sok más fajhoz hasonlóan az ürgéket is elérte. „Tavaly és tavalyelőtt tavasszal alig volt csapadék, májusban viszont sok eső leesett, pont akkor, amikor a kis ürgék bent vannak a fészekben, és ha egy özönvízszerű eső elönti a járatokat, a kölykök elpusztulnak.”

Az ürge már augusztusban elvonul téli álomra. Akár 25 méter összhosszúságot is elérő föld alatti járatrendszerének alvókamrájában pázsitfüvekből, leginkább csenkeszekből készít rigószerű fészket magának. De vajon miért kezdődik ilyen korán a téli nyugalmi időszak?

Az ürgék fő táplálékát zöld növényi részek, magok, bogyók, tápanyagban gazdag gyökerek jelentik. „Nyáron, amikor sok a táplálék, rengeteget esznek, jól felhíznak, augusztusban már a saját lyukaikba is alig férnek be. Vastag barna zsírszövetet növesztenek, ami pont erre a hosszú telelésre van kitalálva. Ha ilyen kövéren kint maradnának, a ragadozók könnyedén elkapnák őket.”

65, 83, 67, 73, 73, 0, 0, 0, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32
Fotó: Dr. Altbacker Vilmos

Téli álomban az állat testhőmérséklete csökken, de mivel valamennyi alapanyagcseréje ilyenkor is van, és bizonyos mennyiségű energiára szüksége van. „Ha az átlaghőmérséklet 5 fok körüli a föld alatt, naponta 1 grammot fogy. Ha viszont 10 fok van, akkor már naponta 2 grammot veszít. Ha augusztus végén 300 grammosan elmegy téli álomra, akkor márciusig, hat hónap alatt 180 grammot fogy le, abból a kövér jószágból alig marad csont és bőr tavaszra. Ha nagyon enyhe telünk van, nem tud annyi energiát spórolni, és minél satnyábban ébred, annál kevesebb utóda lesz. Az ürge rosszul jár a klímaváltozással, ellentétben rokonával, a mókussal, ami viszont nem alszik téli álmot, így számára nem gond, ha enyhe a tél.”

Az ürgék más fajok életére is hatással vannak

Az ürgék megfogyatkozása egyéb állatfajokra is hatással van. Korábban több ragadozó – például a kerecsensólyom, a parlagi sas, a molnárgörény – számára is fontos táplálék volt az ürge. „Az ürgék megfogyatkozásával, ezeknek a fajoknak a táplálék-összetételében is némi átalakulás ment végbe. A parlagi sas például főleg mezei nyúllal eteti a fiókáit tavasszal, a kerecsen pedig galambokra tért át. Egy részletes vizsgálat szerint azonban, ha a kerecsen ürgével etet, akkor több fióka éri meg a kirepülést, mint amikor galambbal etet, mert a galamb-étrenden nem fejlődnek olyan jól fiókák, hasmenést kaphatnak és emiatt el is pusztulhatnak.”

SAKER FALCON falco cherrug, ADULT IN FLIGHT

Az ürgék helyzete a ragadozóikra, például a kerecsensólyomra is hatással van

Fotó: Gerard Lacz / Adobe Stock

Az ürge nemcsak zsámányállatként fontos, „főbérlőként” is szerepe van. Az ürgelyukakat többféle állat is használja búvóhelyként, a gyíkok, békák oda bújnak el a nagy melegben, a viperák pedig gyakran ürgelyukban telelnek. Persze nem egy térben az ürgékkel, azok korábban egy földdugóval lezárják saját telelőkamrájukat.

2026-ra eltűnhetnek az ürgék?

Két éve Budapesten rendeztek nemzetközi ürgevédelmi konferenciát, amelyen elhangzott, hogy ha tovább folytatódik az eddigi évtizedek csökkenő tendenciája, 2026-ra eltűnhetnek az ürgék az országból. „A legnagyobb probléma, hogy a megmaradt gyepek ürgeszempontból rossz állapotban vannak. Az ürge a lerágott, levágott fű újulatából, a friss hajtásaiból tud tápanyaghoz és vízhez jutni, ami számára esszenciális a túléléshez.

Ha a gyepet nem kezelik, az ürge nem érzi jól magát. Ha nem érzi jól magát, kevesebb kölyke lesz vagy egyáltalán nem is születik utód, és lassan elkopnak az öregek.

Ezeket a folyamatokat kell megakadályoznunk, és úgy néz ki, megállítható a csökkenés. Most már tudjuk, hogy mit kell csinálni ahhoz, hogy szaporodjon az ürge, hogy növekedjen az állomány. De az ürge sok apró, egymástól távoli helyen van elszórva, nem lehetünk ott mindenhol, és ha valahol elkezd csökkenni a számuk, nagyon vigyázni kell, mert ezek az elszigetelt kis kolóniák könnyen eltűnhetnek.”

DSC_12711
Fotó: Dr. Altbacker Vilmos

A faj számára esély jelent az, hogy néhány éve az országban egyedüliként, a Kaposvári Egyetemen sikerült a zárttéri szaporítás. Az ott született kis állatokat később a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban engedték szabadon, ahol megtelepedtek és sikeresen szaporodtak.

„Én bizakodó vagyok, de az is lehet, hogy 20 év múlva már csak reptereken lesz ürge és a nemzeti parkokban már nem, mert nem lesz, aki legeltessen, nem lesz olyan ember, aki értene az állatokhoz. A pásztorvilág, a pásztor élet egyre inkább szorul vissza, és egy idő után már nem lesz kitől megtanulni a mesterséget. Változik a világ, és az ürge tükrözi ezt a változást.”

Ha Te is láttál ürgét, oszd meg a megfigyelésedet a https://vadonleso.hu oldalon!

Cikkajánló