Túracipellő

Gyerekekkel a szabadban

„Karanténtúra” a saját utcánkban

Szigeti Ferenc 2020.04.07.

Igyekszünk komolyan venni a karantént, ami persze viszonylag könnyű egy közös társasházi kerttel. Összhangban a szabályozással a környező utcákban néha biciklizünk egyet a gyerekekkel. Kirándulni most nem járunk, már csak azért sem, mert nincs autónk, tömegközlekedni csak ezért meg nem akarunk. De ma egy frappáns ötlet keretében felfedeztük viszonylag hosszú utcánk azon szakaszát, ahol nem járunk a mindennapokban.

A gyerekek számára a feladat az volt, hogy az amúgy is imádott és állandóan elkunyerált tükörreflexes fényképezőgépemmel fotózzák le mindazt ezen az útszakaszon, ami a tavaszt jelenti számukra, vagy azt, ami csak szimplán tetszik nekik. A téma kiválasztása nagyon fontos szempont, amely során figyelembe kell venni az életkort is. Mi csak úgy belevágtunk most, de annyi biztos, hogy ha további szigorítások nem lehetetlenítik el, lesz újabb fotós utcai túra!


Amikor fáj a növényhatározó hiánya

Az első fotótéma persze az éppen virágzó, vagy hajtásokat hozó növények sokasága volt. Megcsodáltuk a vadgesztenye hajtásait, de megfigyeltük azt is, hogy az utca különböző pontjain lévő fák pár napos csúszásban vannak egymáshoz képest.

Persze a teljes díszben pompázó gyümölcsfák vittek mindent a gyerekeknél, de felfedeztük az idei év első orgonavirágát is, igaz, a bokor még éppen csak bontogatta virágait.

cikk01
Fotó: Szigeti Ferenc

Láttuk, hogy az aranyeső már „zöldül” befele, nemsokára átváltozik azzá a – bocsánat a szóhasználatért – jellegtelen növénnyé, ahogy egész évben látjuk. Egy kerítésen megfigyeltük, hogy a környékünkön sok helyütt látható „kerítésépítő” borostyán hogyan fonja körbe fás szárával a kerítést, szinte áthatolhatatlan falat képezve rajta.

04
Fotó: Szigeti Ferenc

Mi a Hegyvidék „alján” lakunk, s a társasházak kertjeiben bőven pompáztak már a virágok. Így elég gyorsan eljutottam a felismerésig, hogy legközelebb egy növényhatározót is viszek magammal, mert a virágkavalkádban bizony nem igazodtam ki. A karanténélet amúgy is az önfejlesztésről szól…

Botanikai búvárkodásunk tetőpontja mindenesetre egy facsonk volt, amelyről friss hajtások sarjadtak, jelezve ezzel az élet erejét és a tavaszi megújulást.

06
Fotó: Szigeti Ferenc

Ez már csak azért is volt izgalmas számunkra, mert éppen a napokban néztük meg a gyerekekkel a Vad Kunság című természetfilmet, s egyik lányom pont rákérdezett a „sarjad” szó jelentésére. Így olvadt össze irodalom és biológiaóra az utcán.


A gázvezeték, a suháng és a gyíkles

Amikor a virágokat kezdtük megunni, éppen azon agyaltam, hogy a közműjelző tábla lesz a következő tematika (és nem is rossz ötlet, bár nem árt készülni kicsit, vagy sokat…), de szerencsére belebotlottunk a Hegyvidéki Önkormányzat egy különösen érdekes kezdeményezésébe, a suháng programba. Ennek keretében a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvánnyal közösen nagyon fiatal fákat ültet ki az önkormányzat a közterületre, például pont a mi utcánkba.

Ezek a nagyon fiatal fácskák a kertészetekből áthozott, jóval termetesebb és idősebb fákkal ellentétben jobban alkalmazkodnak a környezetükhöz, helyben kialakuló gyökérzetükkel kevesebb gondot okoznak a közműveknek, olcsóbbak, és nem utolsó sorban ezáltal lehetőség adódik őshonos fajták telepítésére.

A gyerekeket ez talán kevésbé, engem viszont nagyon is felvillanyozott (pont a mi utcánkban? – bár ezen a szakaszon tényleg másfél éve jártam utoljára).

07
Fotó: Szigeti Ferenc

Az épített környezet most kevésbé volt fókuszban, bár egy titkos lépcsőt így is sikerült felfedeznünk! Kertünk igazi madárbarát kert, ahol gyakran lessük is a madarakat, ezért ez sem volt most téma, meg a madarakat fotózni amúgy sem könnyű. Igazi városi természetbúvár kalandot ígért viszont egy jó gyíkles, amelyre így az április eleji napsütésben azért talán van lehetőség. Óvatosan fürkésszük hát a napsütötte kőkerítések oldalát, hátha megpillantjuk a fali gyík egyik sütkérező példányát. Kitartásunk eredményhez vezet, olyannyira, hogy az egyik példány szinte pózol a kamerának és a gyerekeknek, 10 cm-re is meg tudjuk közelíteni, mielőtt besurran egy repedésbe.

cikk02
Fotó: Szigeti Ferenc

A fali gyík, mint talán legurbánusabb gyíkfajunk, jól alkalmazkodik az ember jelenlétéhez, napsütötte kerítéseken, házfalakon kifejezetten gyakran látható, hiszen nagyon kedveli a napsütést és a meleg időjárást (ezért a természetben leggyakrabban forró sziklákon láthatjuk mozdulatlanul napozni).

Megpillantásukat az is megkönnyíti, hogy a gyíkoktól szokatlan módon a fali gyík fajtársai közvetlen közelében, már-már kolóniákban él (bár, ahogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján olvasom, ez csak a nagy egyedsűrűségre vonatkozik, kapcsolat nincs az egyes példányok közt).

010
Fotó: Szigeti Ferenc

Kirándulás volt ez a javából, nem séta, hiszen a felfedezés izgalma hajtott minket. De első utcai kirándulásunkba ennyi fért bele, ugyanakkor nagyon is felvettük a karanténléthez gyűjtött lehetőségek közé! Ez a vírusjárvány amúgy is arra tanítja az embert, hogy éljen sokkal, de sokkal lokálisabb életet. Első utcabeli kirándulásunk nagyon jól sikerült, bár kissé furcsa volt, hogy vagy mi kerülgettük az embereket, vagy ők minket. Új valóságunk más, igaz sokkal szívderítőbb módon is visszaköszönt az utcán: az egyik házon nagyon szép, kézzel készített családi „festmény” hirdette, hogy nagyon sokan gondolnak mindazokra, akik a „fronton” harcolnak a vírus ellen nap mint nap. Tényleg maradj otthon! Még a saját utcád is ezer meglepetést tartogat!

011
Fotó: Szigeti Ferenc
Budapest legnagyobb játszótere: a Mátyás-hegyi-barlang

Budapest legnagyobb játszótere: a Mátyás-hegyi-barlang

2020.08.11.

Van egy mondás, miszerint bűn, ha Budapesten nem járunk termálfürdőbe. A természetjárás szeretetére nevelő szülőként valahogy így vagyok ezzel a barlangok és a barlangászat megismerése kapcsán is, hiszen Budapest nemcsak a fürdők, de a barlangok fővárosa is. Mivel kisebb lányom is elérte a minimum korhatárt, így beneveztünk a főváros egyetlen overallos túrájára.

→ Tovább
Gyerekkel az év kerékpárútján

Gyerekkel az év kerékpárútján

2020.06.02.

Mindössze hét kilométer, kezdetnek ott van Tatabánya jórészt ismeretlen, pedig kiváló bányamúzeuma, az út közepén Samu az attrakció, az út végén pedig a tatai Öreg-tó nyújt megfelelő látnivalót. A két város között pedig suhanás az év bringaútján, végig az Által-ér ökológiai folyosóján a Gerecse hegyei alatt.

→ Tovább
Fedezzük fel gyermekkorunk mozgásos játékait! – 2. rész: pásztoros és szobrászos játék

Fedezzük fel gyermekkorunk mozgásos játékait! – 2. rész: pásztoros és szobrászos játék

2020.04.30.

A természetben való mozgás öröme egyre jobban hiányzik mindenkinek, miközben a gyerekeket lekötni még egy kertben sem mindig egyszerű! Új cikksorozatunk mostani részében két, egymáshoz hasonló, mozgásos társasjátékot mutatunk be, amelyeket családi keretek között a kertben, nagyobb erkélyen, de akár otthon is lehet játszani, egyszerűek és nagyszerűek, megmozgatják a gyerekeket, és jó alternatívát jelentenek a szokásos és egyre gyakrabban megunt tevékenységek mellett.

→ Tovább
Miben segíthetünk?