Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2020. április 9.

Látványos szökőkút az erdő mélyén: a Vörös-kő-forrás

A Bükk hegység déli peremén őrt álló hatalmas „kövek” tövében, Felsőtárkány közelében, egy erdő borította völgy ölén kora tavasszal egy igazi kuriózum várja az erre járó szerencsés kirándulókat: a hóolvadás után időszakosan feltörő, szívdobogtatóan szép látványt nyújtó Vörös-kő-forrás.

Többféle módon kereshetjük fel ezt a ritka tüneményt. A legegyszerűbben Felsőtárkány felől gyalogosan, melyben nagy segítségünkre lehetnek a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút aprócska szerelvényei is. A kisvasút Stimecz-házi végállomásától alig három kilométerre tör fel ez a páratlan szépségű vízfolyás, melyet egy kellemes erdei sétaúton, az erdei vasút egykori pályájának töltésén gyalogolva kényelmes tempóban alig háromnegyed óra alatt érhetünk el.

Ez a turistakalauzok és az útikönyvek verziója. Aki azonban nem elégszik meg ennyivel, és szeretné egy hosszabb túrára felfűzni a forrás felfedezését, az választhat a szebbnél szebb túraútvonalak közt. Ezek egyike lehet a Bélapátfalva felől induló kék jelzésű út, melyről kisebb kitérőkkel a Bél-kő, az Őr-kő és a Cserepes-kő is felkereshető. Miután megcsodáltuk a Bükk-fennsík déli peremén sorakozó sziklaszirtek pazar kilátásait a zöld, majd a kék kereszt jelzésen tudunk leereszkedni a Vörös-kő völgyébe, hogy a túra méltó zárásaként kisvasutazzunk vissza Felsőtárkányba.

A bélapátfalvi Cementgyári vasúti megállónál fogadjuk kalauzunknak az országos kék jelzést, amely a hosszan elnyúló Lak-völgyben közelít a Bükk hegység végeláthatatlannak tűnő erdőrengetege felé. A mesés fekvésű Lak-völgyi, más néven Gyári-tavat magunk mögött hagyva hamarosan megkezdjük a kapaszkodást a kilencszázas hegyek titokzatos világába. Mi tagadás, kemény kaptató ez, de megéri a fáradságot. A katonasíroknál érdemes megpihenni egy kicsit. A sírokon látható II. világháborús rohamsisakok mementóként hirdetve az élet múlandóságát kissé mellbevágóan hatnak, egy perc néma főhajtás mindenképpen jár ennek az emlékhelynek.

A Messzelátó-hegy nyergében a zöld jelzés csatlakozik hozzánk, melyen egy rövid kitérővel a Bélkő-nyakhoz jutunk, ahonnan már csak egy ugrás a Bükk hegyeinek megskalpolt királynője, a tragikus sorsú, ám pusztulásában is csodaszép Bél-kő. A kilátás is káprázatos innen, a közeli tájak lágyan hullámzó domborulatai mögött a távolból a Mátra vonulatai integetnek felénk.

Még fel sem ocsúdunk a Bél-kő látványának ámulatából, máris az Őr-kő ördögszántásos, karrmezős tetején találjuk magunkat, a varázslat itt is folytatódik. A tekintet tovaszáll, akadálytalanul hágja át a Déli-Bükk hegyeit, hogy az Alföld végtelen rónaságain pihenjen meg végül. Nem hiába kapta a nevét ez a 880 méteres magasságig emelkedő pazar hegycsúcs, talán innen látszott legjobban, ha az alföldi puszták mélyéről ellenség tört a Bükk-vidék felé.

Az Őr-kőről meredek ereszkedéssel érjük el a híres Őrkő-rétet és a közelben álló bájos kis kunyhót, az Őrkő-házat. Az országos kék jelzés gyöngysorként fűzi fel a Bükk-fennsík déli peremén sorakozó híres köveket, melyek közül a következő a Pes-kő sziklaszirtje lenne, azonban ide jelenleg turistajelzés nem vezet, és természetvédelmi okokból nem is látogatható. Arra egyébként mindenképpen érdemes felkészülni, hogy a Bükk hegység sziklaszirtjei közül költési időszakban gyakorlatilag bármelyik célpont esetében bevezethetnek időszakos látogatási korlátozásokat, ezt mindenképpen be kell tartani, nem ritkán emberek is őrzik az itt fészkelő ritka madarak nyugalmát.

Az Országos Kéktúra egyik legérdekesebb bélyegzőhelye mindenképpen a Cserepes-kői barlangszállás. Az 50-es évek elején a barlang nyílásának elfedésével létrehozott, zárható kis sziklaodú az évtizedek során a bivakolni szerető természetbarátok körében kultikus hellyé nőtte ki magát. Sokan tervezik úgy a túrájukat, hogy eltölthessenek egy éjszakát ezen a kis erdei menedékhelyen, nomád körülmények között.

A Cserepes-kő bokatörően nehezen járható, ördögszántásos tetején megértjük, miről is kapta a nevét ez az oly híres mészkőszirt, majd kisvártatva a Pes-kő elmaradt kilátásának kárpótlásául a Vörös-kő-bérc oldalában kinyílik a táj, szinte a lábunk előtt hever a teljes Déli-Bükk, előtérben túránk célpontjával, a Vörös-kő gyönyörű völgyének felső zárlatával.

Lassan megkezdjük az ereszkedést a Vörös-kő-völgy felé, de előtte még érintjük az országban szinte egyedülálló, az erdőművelés alól immár mintegy 160 esztendeje kivont, hatalmas famatuzsálemek alkotta Őserdőt. Ez a 24 hektáros, szinte háborítatlan erdőterület 1942 óta védett, az óriási bükkök életkora esetenként a 180-200 esztendőt is elérheti. Az országos kék jelzés régebben áthaladt az Őserdőn, jelenleg némi plusz kaptatóval fűszerezve délről elkerüli.

A mellénk szegődő zöld jelzésen meredek ereszkedéssel célozzuk meg a várva várt erdei szökőkút, a Vörös-kő-forrás vadregényes völgyét. A Toldi-kapunál a kék keresztre váltva hamar leérünk a forrás völgyében kialakított tanösvényhez, majd az erdei vasút régi, mára már felszedett pályájának széles, jól járható töltésén közelítünk a vidáman csobogó vízfolyáshoz.

A Bükk hegység tele van olyan látnivalókkal, melyek egyedülállónak mondhatók az országban. Az időszakosan, nagyjából februártól április végéig, hóban gazdag telek után működő, fátyolszerűen feltörő, csodaszép látványt nyújtó Vörös-kő-forrás is egyike ezeknek a ritkaságszámba menő látnivalóknak.

Működése nagyon leegyszerűsítve egy lefolyószifonhoz hasonlít. Adott a sajtszerűen lyukas mészkő alkotta Bükk hegység, melynek mélyére a dolinákon, víznyelőkön keresztül leszivárog az olvadó hóból, vagy éppen kiadós esőből származó bőséges csapadékvíz, feltöltve ezzel a hegység belsejében lévő számtalan üreget, melyekből aztán az alacsonyabban fekvő kilépési pontokon feltör a kristálytiszta, többszörösen átszűrt, jéghideg karsztvíz. A Vörös-kő-forráshoz hasonló időszakos vízfolyások még a Fekete-len, az Imó-forrás és a kevésbé ismert, Felső-Vörös-kő-forrás. Fontos megjegyezni, hogy nem feltétlenül működnek minden esztendőben, ahhoz, hogy lássuk őket, hóban gazdag, csapadékos tél, jó időzítés, és némi szerencse is szükséges.

Miután jól kigyönyörködtük magunkat, a széles, jól járható szekérúton alig háromnegyed órás kellemes sétával érjük el a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút felső végállomását, a Stimecz-házat, ahol egy jókora réten lepihenve várhatjuk meg a barátságos hangulatot árasztó, döcögve-pöfögve érkező kis szerelvényt.

MOST INKÁBB CSAK GONDOLATBAN MENJ TÚRÁZNI!

Bár mi „békeidőben” aktív kikapcsolódásra igyekszünk buzdítani az olvasóinkat, a koronavírus terjedése miatt kialakult helyzetben nekünk is az a felelősségünk, hogy felhívjuk a figyelmet a járványügyi intézkedések betartásának fontosságára. A természet megvár. Éppen ezért most mi is azt szeretnénk kérni, hogy saját és embertársai érdekében mindenki maradjon otthon, és a tartalmainkat a kanapén olvasgatva, egyelőre csak virtuálisan folytassa az ország felfedezését. Ehhez tovább fogjuk közölni a cikkeket és a posztokat, mert egyrészt utazni gondolatban is jó, másrészt ilyenkor van idő elmenteni azokat az izgalmas helyeket, amelyekre majd a járvány lecsengése után érdemes lesz ellátogatni. Addig is mindenkinek kitartást és jó egészséget kívánunk!

Siófoktól a Piroson, betyárok nyomán

Siófoktól a Piroson, betyárok nyomán

2024.04.24.

Sajnos napközben jó párszor eláztunk a hideg, télvégi esőben, de így is teljesítettük a Dél-Dunántúli Piros túramozgalom több mint 24 kilométerét Külső-Somogy dombjai között.

→ Tovább
A Pilis déli kilátópontjai

A Pilis déli kilátópontjai

2024.04.19.

Ha már unjuk a Pilis-tetőt, de könnyű elérhetősége miatt mégis erre esne a választásunk, ne a Két-bükkfa-nyereg felől, hanem Pilisszántó felől közelítsük meg. A déli lejtő látványos kilátópontjait tartalmas túrává fűzhetjük fel.

→ Tovább
110 éve épült az ország legszebb panorámájú turistaháza, a Vaskapu menedékház

110 éve épült az ország legszebb panorámájú turistaháza, a Vaskapu menedékház

2024.04.19.

Pazar kilátás, remek ételek, történelmi időket idéző, viharvert falak és madárcsicsergős természeti környezet várja azokat a kirándulókat akik fellátogatnak az Esztergom határában emelkedő Vaskapu-hegy ékkövéhez, az idén 110 éves Brilli Gyula Menedékházhoz. Az 1914-ben épült turistaotthon gyalogosan, kerékpárral, de akár autóval is jól megközelíthető.

→ Tovább