Őrségi élmények – túra a szőcei lápréttől a Vadása-tóig
Az Őrség legismertebb látnivalói közül fűztünk fel kettőt egy túrára. Az egynapos programba egy remek kiállítás, egy egyedülálló természeti látnivaló és egy kellemes fürdőzés is belefért.
Túránk kiindulópontja Szőce volt, egészen pontosan a falu határában található szőcei láprét és a Lápok Háza, ahol megismerhetjük a szőcei tőzegmohás láprét különleges világát. Az Őrség és a Rábavidék területén közel 40 láp található, közülük a legismertebb a Szőce patak mentén kialakult lápok sorozata, ahol egy 1 km-es, részben pallós tanösvényen járhatjuk be a láprét egy részét.
Túránk kiindulópontja, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szőcei látogatóközpontja, a Lápok Háza
Egy cseppnyi jégkorszak
A mocsár és a láp szavakat gyakran egymás szinonimájaként használjuk, ez azonban nem helyes, ugyanis a láp és a mocsár nem ugyanaz. A mocsarak általában folyók, nagyobb tavak mellett található, ideiglenesen vízzel borított területek, amelyek a csapadékhiányos időszakban ki is száradhatnak, és bennük nincs tőzegképződés. A lápok mélyedésekben alakulnak ki, állandó vízborítás jellemző rájuk, emiatt pedig bennük az elhalt növényi részek nem tudnak elbomlani, belőlük tőzeg képződik.
Alkony a szőcei lápréten
A lápok környezetüknél hűvösebbek és páradúsabbak, és számos hidegkedvelő, jégkorszaki maradványfajt őriztek meg.
A fokozottan védett szőcei láprét 34 védett növényfajnak ad otthont, például tőzegmoha-fajoknak, illetve a tőzegepernek.
Májusban a gyönyörű zergeboglárok, a sárga sásliliomok, a különböző kosborfajok pompáznak itt, és persze a sorból nem hagyható ki a kereklevelű harmatfű. A parányi rovaremésztő növényt élőben is láthatjuk a tanösvény egy pontján, de sajnos nincs sok belőle. Európa északi részén a faj gyakorinak számít, köhögéscsillapító hatása miatt gyógynövényként is használják.
Az 1 km hosszú tanösvény egy része pallósoron halad
A szőcei láprét egy része ebben a forró nyári időszakban is tele van virággal, a másik részét már lekaszálták. A kaszálásra szükség van a láprét fennmaradásához, ennek hiányában idővel becserjésedne a terület. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) szakemberei igyekeznek mozaikosan tartani a láprétet, vagyis nem mindent kaszálnak le egyszerre, hogy a lepkék – amelyekből az Őrségben különösen sok van – folyamatosan találjanak maguknak táplálékot.
A mozaikosan kaszált lápréten a lepkék és a többi beporzó nyáron is talál táplálékot. A réti legyezőfüvek is most virágoznak.
A láprét jelenéről és múltjáról sok érdekességet megtudhatunk az ŐNPI látogatóközpontjában, a Lápok Házában, amit mindenképpen érdemes megnézni. A kiállítás nemcsak nagyon érdekes, de tele van interaktív elemekkel is, így kisebb gyerekek számára is élmény a látogatás.
Egyenesen a sárga úton
A szőcei lápréttől a sárga jelzésen egy 4 km-es kellemes sétával juthatunk el a Vadása-tóhoz. Az út során nem kell nagy szintemelkedésre számítani, nagyobb esőzések után csak a hatalmas pocsolyák kerülgetése nehezítheti meg a dolgunkat.
A Lápok Házától egy 4 km-es kis túrával juthatunk el a Vadása-tóhoz
Az őrségi esőkből nekünk is kijutott, egyhetes sátrazásunk során két nagy felhőszakadás is mozgalmassá tette az éjszakáinkat. Szerencsére a sátrunk remekül vizsgázott. Ahogy az esőponcsóink is, amikre ezen a túrán is szükségünk volt. Még szikrázó napsütésben indultunk el a Vadása-tóhoz, hátizsákunkban a fürdőruhákkal, semmi nem utalt arra, hogy nem strandidőben érünk oda. Aztán a semmiből sötét fellegek kerekedtek, és mire a tóhoz értünk, az eső is eleredt, és nem finomkodott, fél óráig szakadt, mintha dézsából öntenék.
Ha az Őrségre gondolok, nekem mindig a virágos rétek ugranak be először, pedig az Őrség terültének 63%-át borítják erdők, ami az országos átlag 3,5-szöröse.
Ezeknek az erdőknek egy részét fenyvesek jelentik, például a lombelegyes fenyvesek, amelyek igazi sajátosságai az őrségi, vendvidéki tájnak, de Trianon után sokfelé telepítettek is fenyveseket itt, ami miatt „Gyántásországnak” is hívják ezt a vidéket. A klímaváltozás nyomán azonban mind az erdei fenyvesek, mind a lucfenyvesek állapota romlik, és betegségek támadják meg azokat. Különösen a monokultúrák vannak kitéve ennek a veszélynek.
Az Őrségben és a Vendvidéken az erdei fenyő feltételezhetően őshonos, de a 20-as évektől sok fenyőt telepítettek is itt
Régen itt, Szőce környékén sok szántó volt, ezeknek a helyét mára az erdők vették át. A túra során azonban láthatjuk még az az Őrségre egykor jellemző bakhátas művelés nyomait is. A humuszréteg összeszántásával bakhátakat alakítottak ki, a közöttük levő barázdák agyagát pedig a csapadék lemosta. A felhagyott szántók később beerdősültek, vagy beerdősítették azokat, de az avarral borított talaj kissé hepehupás formáiból bizonyos helyeken még ma is kirajzolódnak a bakhátak.
Vadak ástak itt
A sárga turistajelzés a Vadása-tó északi, kisebb tavához érkezik meg. A Hegyhátszentjakab határában található Vadása-völgyben, a Vadása-patak vízének felduzzasztásával 1968-ban kezdték kialakítani a Vadása-tavat. A különös elnevezés onnan ered, hogy a környéken sok róka élt, amelyek lyukakat ástak a patak mentén. Így lett a patak neve „vad-ásta”, vad által ásva, vagyis Vadása.
Az Őrség egyik legnépszerűbb nyári célpontja a Vadása-tó
A tavat 12 forrás táplálja, és két tórészből áll. Az északi tó, az előtározó az erdők ölelésében fekszik, hangulata vadregényes, vízéből még ma is tuskók állnak ki, ez a horgászok kedvelt helye.
A tó, illetve a gát tövében egy ritka láperdő található, ahol több ezer tő tőzegpáfrány él.
Előfordul itt az osztrák zergevirág is, amely nálunk csak a Nyugat-Dunántúlon található meg.
A fenyők mellett az Őrségben a páfrányok és a mohák is remekül érzik magukat
A strandot a déli tórész keleti partján találjuk. A fürdéssel nekünk várnunk kellett egy fél órát, a kiadós felhőszakadást az egyik tóparti büfében vészeltük át. Ahogy azonban újra kisütött a nap, felkerekedtünk, és meg sem álltunk a Vadása-tó gyönyörű strandjáig.
A Vadása-tó mellett a környéken még másik két népszerű, fürdőzésre alkalmas tavat találunk, a Borostyán-, illetve a Hársas-tavat
Strandolás előtt vagy után még bejárhatjuk a tó környékén kialakított, 4 km hosszú Malomgát-tanösvényt is, amely a Vadása-tó és a Magyarósdi-patak élővilágát mutatja be, de megismerhetjük az egykori őrimagyarósdi földvár történetét is. A palánkvárat a török időkben építették, 1590 körül. Ma is jól látható a várat körülvevő egykori kettős sánc, a földvár központjában pedig ma egy kilátó áll, ami a török kori górékra, figyelő tornyokra emlékeztet.
Kelj útra, és túrázás előtt vagy után töltődj fel országszerte a MOL Fresh Corner pontjain! Kóstold meg és hűtsd le magad visszatérő kedvencünkkel! Toblerone jeges latte vajkaramellás-csokis ízesítéssel, ajándék Toblerone mini csokival. További részletekért kattints ide.
Börzsönyjárás vadregényes miliőben
2024.04.22.Bármely irányból rohamozzuk meg a Magas-Börzsönyt, csalódni biztosan nem fogunk az élményben. Van azonban egy jó túratippünk, amely a hegység változatos értékeiből ad ízelítőt.
→ Tovább
A Római fürdőtől a tési szélmalmokig – élménytúra a Bakonyban
2024.04.19.Ezen a 13 km-es bakonyi körtúrán több kirándulásra elég látnivaló akad, az elejétől a végéig csupa szépség jön szembe az emberrel. Persze, már önmagában csak a Római fürdő miatt megérné útra kelni, de ez a Tésről induló körtúra az ország egyik legcsodálatosabb helyén túl is sok szépséget tartogat még.
→ Tovább
Cölöpszafari Székesfehérvár közepén
2024.03.18.Kevés olyan tanösvényen jártunk eddig, ahol pontosan azt kapjuk, amit a színes tájékoztatótáblák megígérnek nekünk, a székesfehérvári Sóstó tanösvény ismertetői azonban egy kicsit sem ferdítenek a valóságon. Az itt megtett 8 km-es séta egyenesen felér egy szafarival, ugyanis lépten-nyomon valamilyen érdekes élőlénybe botlunk.
→ Tovább
