A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szerző:
2021. augusztus 2.

Remeték a homokkőben

A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek nyugalmát és meghittségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A Kő-völgyben kereshető fel a Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a természetvédelmi oltalom alatt álló Kőlyuk-oldal.

A zöld kereszt turistajelzés mentén elérhető látnivaló nemcsak földtani és felszínalaktani érték, hanem kultúrtörténeti is. Írásunkban ennek nyomába eredünk, kalandra fel, irány a kövek világa!

A Kishartyán környéki, vízfolyások által aprólékosan, „sakktáblaszerűen” felszabdalt dombvidék (Litke–Etesi-dombság kistáj) felépítésében oligocén és miocén törmelékes üledékes képződmények vesznek részt. A Kő-völgy térségében a kora-miocén (eggenburgi korszak; kb. 23–19 millió éves) Pétervásárai Homokkő Formáció rétegei bukkannak elő, méghozzá igen látványos formában. A döntően finom- és durvaszemcsés homokkőösszlet az egykoron itt hullámzó, árapály uralta Paratethys partmenti–sekélytengeri zónájában rakódott le. A formációt a felszínen általában sárga, szürkésfehér vagy zöldesszürke színű, karbonátos kötőanyagú, különféle mértékben cementált homokkő alkotja, konglomerátum-betelepülésekkel.

A Pétervásárai Homokkővel fedett területeken szembeötlő a változatos és látványos formakincs, melynek létrejötte a homokkövek eltérő cementáltságával, és az ehhez kapcsolódó mállási folyamatokkal van összefüggésben.

A szelektív denudáció („válogató lepusztítás”; pl. víz, szél, jég) „áldásos tevékenységét” mi sem bizonyítja jobban, mint a Kőlyuk-oldal kb. 300 m hosszú és kb. 30–40 m magas tagolt homokkőfala.

A természetes geológiai feltárás a sekélytengeri homokkő üledékciklusát két eltérő szelvényben mutatja be, amelyeket egy vető választ el egymástól. A keleti sziklafalban keresztrétegzést mutató, felfelé csökkenő szemcseméretű (a nagyon durvától a középszemű homokkőig) és vékonyodó üledékes rétegek tanulmányozhatók. A nyugati fal felfelé vékonyodó és durvuló rétegekből áll. A homokköves összlet felszínén helyenként jól megfigyelhető egy pár mm vastag ún. mállási kéreg is, amely jóval sötétebb a homokkő eredeti, sárgás színénél. A kéreg a homokkő mállásának hatására, az abból kioldódó és újra kicsapódó kalcitból és gipszből jön létre. Jellegzetes sötét színét a gipszkristályokba ágyazott szennyező szemcséknek köszönheti.

A homokkőfal felső harmadában tátong a sziklafal névadó képződménye, a Kőlyuk vagy Remete-barlang. Az üregrendszer pontos kialakításának dátumát nem ismerjük (talán már a tatárok és törökök idejében menedékként használhatta a helyi lakosság?), de valószínű, hogy a kevésbé cementált homokkő kimállásával keletkezett természetes üregek továbbmélyítésével „faragták” ki.

A 19. század végéig remeték lakták, akiknek a Kőlyuk az „összkomfortot” is köszönheti.

A háromosztatú lakóbarlang a következő helyiségekből tevődik össze: egy 6×5 m alapterületű nyitott előtérből (nappali tartózkodási hely, tűzrakó és tüzelőtároló hely), egy 6 m hosszú, 2 m széles és 2 m magas teremből (éjszakai pihenőhely ablakkal), valamint egy 5 m hosszú és mintegy 1,5 m magas kisebb üregből (élelmiszer és ivóvíz tárolása). A barlangot a kőfalon mélyített lépcsőkön lehetett (és lehet ma is) elérni, és baj esetén a csúcs irányába lehetett elhagyni, egy kapaszkodókkal ellátott feljárón keresztül. A járatok összhosszúsága kb. 16–17 m. A barlanglakás falán egy vető menti kb. 30 cm-es elmozdulást is tanulmányozhatunk, amelyre ismertetőtábla hívja fel a figyelmet.

Akinek a Kőlyuk-oldalnál megtetszik a miocén homokkő csodálatos formakincse, keresse fel a többi hasonlóan lenyűgöző helyszínt is (pl. Terény: Peres-hegy; Istenmezeje: Noé szőlője; Bárna: Szer-kő; Bükkszenterzsébet: Nagy-kő; Tarnalelesz: Pes-kő).

Forrás: www.akovekmeselnek.hu

A szarvaskői párnalávák üzenete

A szarvaskői párnalávák üzenete

2021.09.13.

Az Egertől északra fekvő Szarvaskő falucska környéke különleges és magyarországi szinten is egyedülálló, ritka földtani képződményeket rejt. Az itt található természetes (pl. vízmosások oldalai) és mesterséges (pl. egykori kőfejtők) geológiai feltárások nyitott könyvként mutatják be a terület különféle kőzeteit, amelyek évszázmilliók történéseit mesélik el.

→ Tovább
Bazaltzuhatag a Somos-kövön

Bazaltzuhatag a Somos-kövön

2021.09.11.

A Somoskő határában emelkedő, középkori erősséggel „koronázott” várhegy oldalába látogatunk el, ahol egy európai szinten is egyedülálló földtudományi, geoturisztikai érték kereshető fel, amely egyben a Novohrad–Nógrád Geopark jelképe is.

→ Tovább