A Kecskeméti Vadaskertbe kétféle szándékkal érkezhet az ember. A legtöbben elsősorban egy jó kis kirándulás reményében jönnek, hogy a barátságos, szinte családias környezetben egy kellemes, félnapos, interaktív elemeket sem nélkülöző program keretében ismerkedjenek meg a hazai erdők és mezők állatvilágával, továbbá a távolabbi kontinensek élővilágának jellegzetes képviselőivel.

1 / 23

Fotó: Konfár Tibor

A kíváncsi látogatók mellett azonban vannak olyanok is, akik teljesen más szándékkal érkeznek. Az ő kezükben legtöbbször egy-egy sérült vagy pórul járt madárka lapul, melyet a megmentés szándékával hoznak magukkal. A ruhákkal bélelt dobozokban, kosarakban olykor egy süni, egy rémült őzgida, vagy éppen nyuszi is helyet kap, az ország legkisebb állatkertjében az ő számukra is mindig akad menedék.

50 éves a Kecskeméti Vadaskert

A madármentőknek otthont adó Kecskeméti Vadaskert az ország legkisebb és az egyik legcsaládiasabb állatkertje. Az intézmény éppen fél évszázaddal ezelőtt, 1972 április 1-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Létrehozásának ötlete az 1971-es Vadászati Világkiállításhoz köthető, ugyanis a rendezvény lebonyolítását követően az ott bemutatott Kárpát-medencei állatfajok élő képviselőit megkapta Kecskemét városa. A világkiállítás címerállata, a fémből készült dámszarvas szobor is a hírös városba került, jelenleg felújítva, a főbejárattal szemben fogadja a látogatókat.

2 / 23

Fotó: Konfár Tibor

A vadaspark kezdetben leginkább a hazai vadállomány és az őshonos magyar háziállatok bemutatását tűzte ki céljául, mára azonban már minden kontinens képviselteti magát néhány állatfajjal.

A kicsik számára egy modern játszótér és a számtalan kecskének és nyuszinak otthont adó állatsimogató nyújt kézzel fogható élményeket.

13 / 23

Fotó: Konfár Tibor

A gyerekek számára tovább fokozhatjuk az élményt a hétvégente délelőtt és délutánonként is megrendezett látványetetéseken való részvétellel, melyek során interaktív módon, testközelből ismerkedhetnek meg az állatokkal. Az örvös medve, vagy Hógolyó, a sarki róka etetését csupán messzebbről figyelhetik, a csacsik és a lámák etetésében azonban ők is tevékenyen részt vehetnek.

9 / 23

Fotó: Konfár Tibor

Állatmentés a vadaskertben

Három egészséges, tündéri kis macskabagoly fordul felénk érdeklődve, mikor belépünk a vadaskert mentett madarak számára fenntartott, zárt madárházába. A szüleik sérülten kerültek be, ők már nem repülhetnek, ezek a kis baglyok azonban – némi meglepetésre – itt születtek, és hamarosan esélyt kaphatnak a szabad életre, kiengedik majd őket a természetes élőhelyükre.

3 / 23

Fotó: Konfár Tibor

Mellettük egy öreg héja bámészkodik, jól elvan magában, de sajnos rosszul lát, odakint már nem élne. Olajszennyezés miatt sérült, fiatalabb társa méltatlankodva csapkod és tátog gondozója kezében, alig várja, hogy gyógyulása után újra szabadon szárnyalhasson.

7 / 23

Fotó: Konfár Tibor

Szemből, a rácsok mögül egerészölyvek méregetnek minket gyanakodva, élénkek, tettre készek, ők is csak arra várnak, hogy egészségük után immár szabadságukat is visszanyerhessék.

8 / 23

Fotó: Konfár Tibor

Odakint a kifutókban mentett őzikék sétálgatnak, őket tudtommal a Kaposvár melletti Bőszénfán engedik majd vissza ismét természetes környezetükbe.

6 / 23

Fotó: Konfár Tibor

Nem messze tőlük fehér gólyák lépdelnek elégedetten. Ezek közt a madarak közt is akadnak olyanok, amelyek állapotuk miatt már soha nem mehetnek vissza a szabadba, ugyanakkor fontosak a populáció szempontjából, mert a gondozó elmondása szerint a röpképtelen szülők fiókáit ki lehet helyezni más fészkekbe, a gólyák felnevelik más fiókáit is, és így a „nevelőszülők” által felnevelt kis gólyák teljes értékű madárként kerülhetnek majd ki a természetbe.

Kapcsolódó cikkek

Sikeres fecskementő akció Kecskeméten

Tovább

Mesés házak és tornyok a puszták metropoliszában

Tovább

Ezek a példányok a szerencsésebbek közé tartoznak abból az évi 600-700 madárból és kis állatból, amelyek valamilyen sérülés vagy betegség miatt kerülnek be a madármentőkhöz. Mert olykor bizony hiába minden jó szándék, nem lehet minden kis jószágot megmenteni. Sajnos van, mikor már annyira legyengülve érkezik be egy-egy kis állat, hogy a gondos ellátás ellenére sem éli túl a traumát.

Véleményem szerint az első és legfontosabb, hogy ha sérült állatkát találunk, akkor – különösen ebben a hőségben – kínáljuk meg egy pici vízzel, majd ha módunk van rá, mindenképpen érdemes neki egy esélyt adni, és bevinni a madármentőkhöz.

16 / 23

Fotó: Konfár Tibor

Minden kis élet fontos lehet, mert a madarak száma sajnos gyorsan fogyatkozik, a brit Királyi Madárvédelmi Egyesület, a BirdLife International nemzetközi madárvédelmi szervezet és a Cseh Madártani Egyesület kutatóiból álló csoport rámutatott arra a tényre, hogy az Európai Unió területén mintegy 600 millió fészkelő madárral lett kevesebb az elmúlt években.

A legnagyobb veszteségeket a házi veréb szenvedte el, ezek az aprócska madarak közel 300 millió egyeddel vannak kevesebben, mint néhány évvel ezelőtt. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha módunk van rá, próbáljuk megóvni őket és társaikat, amíg még nem túl késő.