Töbörből vödörbe, azaz víznyelőbe – bükki családi túra a víz nyomában
Azt találtuk ki, hogy megmutatjuk a gyerekeknek, milyen a Bükk-fennsík, hogyan működik a karszt, hol tűnik el a víz, hogy utána újra előbújjon. Imádták a Bükk „misztériumát”.
Persze amíg a víz a karsztban bújik, addig az ördög a részletekben: hogyan is lehet mindezt összeszervezni egy túrába, amelyet a gyereklábak is bírnak, s főleg a Bükkaljáról, ahol nyaraltunk? Pontosan melyik töbör, melyik forrás, melyik víznyelőbarlang legyen a túra célpontja? Van-e a búvópatakban és a visszafolyóban nyáron víz? És ha már a fennsíkon elnyelődik a víz, miért van viszonylag magasan mégis patak, ami aztán utána ismét eltűnik? Egyszóval egy hasonló túrára nem árt kicsit felkészülni, információt gyűjteni a Bükk csodálatos karsztformáiról, amelyek közül szerintem az egyik legérdekesebb, egész évben megtapasztalható látnivaló egy visszafolyó felkeresése: ahol a patak egyszerűen egy látványos víznyelőn keresztük befolyik a hegybe, és eltűnik a víznyelőbarlangban. Ez valami olyan elementáris látvány, amelyet feltétlenül meg akartam mutatni a gyerekeimnek.
Első földrajzóra: a karszt keletkezése
Gyorsan rájöttem, hogy ezt a tervemet a déli oldalról inkább több, külön túrában tudom megvalósítani, ha nem akarok túl sokat autózni. Ezek közül az első, mintegy 10,5 kilométer hosszú túránk a Nagy-mezőre és a Három-kőre vezetett a Felsőtárkány-Répáshuta országút mellett fekvő János-rét parkolójából. Ez a túra arról szólt, hogy mi az a mészkő, hogyan keletkezett és mi történik vele, ha találkozik a vízzel, illetve a benne oldott szénsavval. Egyszóval a karsztosodás folyamatát mutattuk meg a felszíni karsztosodás révén létrejött karrmezők és a Nagy-mező töbreinek példáján.
A Három-kő a Tar-kőről nézve
A túrát a Három-kő felkeresésével kezdtük, amely mondjuk a karrmezők szempontjából nem a legjobb választás, de a jelenség népi elnevezése, az ördögszántás, meg persze a hozzá kapcsolódó legenda nagyon is tetszett a gyerekeknek. És persze nem mellesleg ott volt az ország legnagyobb összefüggő és legmagasabban fekvő karsztvidékének egyik ikonikus pontja, maga a Három-kő. Itt azokat a hatalmas erőket magyaráztuk el, klasszikusan egy póló meggyűrésével, amelyek képesek voltak egész hegyláncokat kialakítani, hiszen a Bükk-fennsík híres „kövei” ott alakultak ki, ahol a szinte függőlegesen álló, kiemelt mészkőrétegek alól a sokkal gyorsabban aprózódó és málló palarétegek már lepusztultak.
A "bükki kövek" tetején
Aztán jött a Nagy-mező keresztezésével a Bükk-fennsík, amelynek nagy része a kiválóan karsztosodó triász mészkőből épül fel, s amelyről a mészkőt fedő málladéktakaró már nagyrészt lehordódott, ezért a karsztosodás legjellegzetesebb formái, a töbrök figyelhetők meg, illetve a barlangképződés magyarázható el. Az elég fárasztó napot a Kis-Kőháti-zsomboly felkeresésével zártuk.
Második földrajzóra: a rejtélyes visszafolyók és a víz útja a barlangokon át
A Pénzpataki-víznyelőbarlang bejárata
A Bükk-fennsík egyes részein megmaradt a málladéktakaró, az itt lehulló csapadék jelentős része nem szivárog a mélybe, hanem felszíni vízfolyásokban (ún. búvópatakokban) gyűlik össze és ún. vakvölgyeket alkot. Azért hívják így ezeket a nem túl hosszú völgyeket, illetve a benne futó patakokat, mert ahol a víz eléri a mészkövet, ott látványos víznyelőkön (ezek az ún. visszafolyók) keresztül a föld alá bukik és a víznyelőkből nyíló barlangokon keresztül halad tovább a karsztforrások irányába. Ilyen például a Csipkéskúti-víznyelőbarlang is, amely egy szakadéktöbör meredek oldalú, sziklafalakkal határolt aljában nyílik, és ilyen a Répáshuta mellett található Pénzpataki-víznyelőbarlang is, amely könnyű megközelíthetősége miatt második túránk célpontja volt. A csipkéskúti Visszafolyó látványosabb, a Pénzpataki-víznyelőbarlang viszont nagyon mély (146 méteres mélységével hazánk 13. legmélyebb és 13. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja), bár ez a felszínről értelemszerűen nem látszik. Ugyanakkor a nyomjelzéses mérések kimutatták, hogy az itt elnyelt víz megjelenik a regionális ivóvízellátásba bekapcsolt Szinva-forrásban is, több száz méterrel a barlang nyílása alatt. A terv és a látvány egyértelműen bejött, a gyerekek percekig csak bámulták a sötét lyukba folyó patakot.
Harmadik földrajzóra: a rombarlangok és az ősember
A Balla-barlang tekintélyes szádája
Nyilván számos földrajzórát lehetne még szervezni ebben a tematikában a csodálatos Bükkben, például a Miskolc melletti látogatható barlangok felkeresésével, vagy a Szinva-forrás megcsodálásával. Idő hiányában nekünk utolsó utunk az egyik kevésbé ismert, de nagyon is látványos ősemberbarlanghoz, a Répáshuta felett nyíló Balla-barlanghoz vezetett. A hatalmas szádával rendelkező, 54 méter hosszú, átlagosan 6 méter magas, tekintélyes barlangcsarnokot persze imádták a gyerekek. Simán eljátszottak benne egy bő órát is. Amúgy a látványos és fokozottan védett barlang arról nevezetes, hogy Magyarországon innen került ki először őskori embermaradvány, egészen pontosan 1909-ben Hillebrand Jenő találta meg itt egy kb. 12.000 évvel ezelőtt élt gyermek csontvázát. És nem utolsósorban a Balla-barlang egy jellegzetes, egykori forrásbarlang, amelyet valaha az egyik tetőközeli víznyelő, vagy zsomboly táplálhatott. Ennek elmagyarázása azonban már nem ment át, a barlangi játék a gyerekeknél mindent vitt. Egy következő bükki kiránduláson itt fogjuk folytatni!
répáshuta / Pénzpataki-víznyelőbarlang / Balla-barlang / karszt / insta_linkinbio / nagy-mező / bükk-fennsík
A legjobb erdei móka: land art
2023.11.20.Persze a land art egy komoly dolog, és üzenete, valamint a művek halandósága miatt általam nagyon is respektált művészeti ág, de az erdőben örökké „kincseket”, azaz faleveleket, ágakat, terméseket gyűjtögető gyerekek bármikor kaphatók egy kis alkotásra ezekkel a „kincsekkel”. Ráadásul korántsem csak a gyerekek élvezik a mókát! Miért ne szólhatna hát erről egy szép őszi kirándulás?
→ Tovább
Szlovákia legváltozatosabb szurdoktúrája családoknak lett kitalálva
2023.08.22.Két látványos szurdok: létrás mászás, vízesés, búvópatak az elsőben, virágpompában úszó havasi rét felhőbe vesző fenyvesekkel és játszóteres étterem a túra közepén, végül egy újabb vízesés, működő vízimalom és két kilátóból is élvezhető szédítő mélység a másodikban. Mindezt egyben, a Kócs-hegység látványos körtúrájában.
→ Tovább
Meghódítottuk a gyerekekkel a Szlovák Paradicsomot
2023.07.22.Én úgy nőttem fel, hogy a Szlovák Paradicsom minden természetjáró álma, gyerekkoromban mégsem jutottam el e különleges helyre. Bár felnőttként és a Kárpátok szerelmeseként jártam ott kétszer is, most egy barátomnak jutott eszébe, hogy mutassuk meg a gyerekeknek, elég nagyok és tapasztaltak hozzá.
→ Tovább
