Túraajánlat

5 érdekes látnivaló a 25 éves Duna–Dráva Nemzeti Parkban

A Duna–Dráva Nemzeti Park az ország hatodik nemzeti parkjaként jött létre 1996-ban, vagyis épp 25 éve. Ez a vidék, Gemenctől a Zalai-dombságig számos érdekes, gyönyörű és kevésbé ismert látnivalót tartogat a látogatók számára. Ezek közül mutatunk néhányat.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Gulyás Attila (Kimelt kép)
2021. március 26.

A Duna–Dráva Nemzeti Park az ország hatodik nemzeti parkjaként jött létre 1996-ban, vagyis épp 25 éve. Ez a vidék, Gemenctől a Zalai-dombságig számos érdekes, gyönyörű és kevésbé ismert látnivalót tartogat a látogatók számára. Ezek közül mutatunk néhányat.

1. Az ismeretlen Béda-Karapancsa

Gemenc árnyékában szerényen húzódik meg kistestvére, Béda-Karapancsa, amely a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő értékét képviselő élőhelyeit foglalja magába. Itt van hazánk rétisasok és fekete gólyák által egyik „legsűrűbben lakott” területe, de a környék fehér gólyákban is bővelkedik, nem véletlen, hogy épp itt, egészen pontosan Kölkeden hozták létre a Fehér Gólya Múzeumot.

Ez most sajnos, a járvány miatt nem látogatható, de a közeli Nagypartosi tanösvényen most is tehetünk egy sétát. A tanösvény az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be.

2. Dráva, a zabolátlan határfolyó

Ahogy a gyors folyású Dráva átlépi az országhatárt, esése egyre csökken, hordalékát lerakja, létrehozva a folyó jellegzetes és folyton változó képződményeit, a zátonyszigeteket. Az ártéri ligeterdőkben számos védett növény él, mint a kígyónyelv páfrány, a nyugati csillagvirág vagy a kardos madársisak. A Dráva-völgy élővilág nemcsak sokszínű, de egyedi, csak itt élő fajokkal is találkozhatunk, mint a drávai tegzes vagy a szávai csiga.

A Dráva folyó és árterének természeti értékeit ismerhetjük meg az őrtilosi Dráva-ártér tanösvényen. Az egy óra alatt végigjárható tanösvényről, amely a dél-zalai jelzett turistaút-hálózathoz csatlakozik, itt tudhattok meg részleteket. A Dráva mentén több tanösvényt is kialakítottak, ezekről itt tudhattok meg többet.

3. A babócsai nárciszmező

A somogy megyei Babócsától mintegy másfél kilométerre található az Európában is egyedülálló, összefüggő nárciszmező. A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) által védetté nyilvánított mező különlegessége, a csillagos nárcisz, amely tömegesen április végén, május elején virágzik Babócsa határában.

A Rinya-patak melletti egykori gyümölcsöst még a törökök telepítették. A história szerint a kert onnan kapta a nevét, hogy a török hódoltság idején területét a helyi basa ültette be nárcisszal háremhölgyei gyönyörködtetésére. A kert különlegessége a csillagos nárcisz (Narcissus stellaris), de az elmúlt évszázadok során keveredett, hibridizálódott a közönséges fehér nárcisszal, így a faj részaránya mára kb. 15%-ra csökkent. A Basa-kert földje a felszíni szépségen túl, rengeteg értéket is rejt. A 80-as években nemcsak az egykori itt található Árpád-kori település, a későbbi, középkori mezőváros, de egy török település nyomait is feltárták.

Itt volt Somogy megye legnagyobb alapterületű földvára, de megtalálták többek között egy bencés rendház, egy főúri udvarház, egy török iparostelep, gőzfürdő és basaszeráj maradványait is. Az egykori épületek közül csak a gótikus Szent Egyed plébániatemplom kb. 1,5 m magasságú falazata látható.

4. A Pörbölyi titán és a többiek

A nemzetipark-igazgatóság működési területén számos helyen találkozhatunk hatalmas famatuzsálemekkel. Gemencen él az ország legnagyobb törzskerületű fája a Pörbölyi titán, egy hatalmas fekete nyár, amelyhez külön tanösvény is vezet.

Az ország második legnagyobb fája kevésbé ismert, de az is itt van, szintén egy fekete nyár, a Dráva árterében. Egy korábbi, faóriásokról szóló cikkünkben a legnagyobb hazai dendrománnal, dr. Pósfai Györggyel, nemcsak ezt a fát kerestük fel, de az ország legnagyobb tölgyfáját is, ami szintén a környéken van, az ormánsági Bogdása határában. Az egyik legismertebb famatuzsálem, Patkó Bandi fája sincs innen messze, de a Csokonyavisontai Fás legelőn is számos szép fát láthatunk.

5. A barcsi borókás

A borókás az utóbbi néhány száz évben alakult ki, emberi tevékenység – a homoki tölgyesek kiirtása és a legeltetés – nyomán. Az állatok ugyanis szinte mindent lelegeltek, kivéve a szúrós borókát, ami így uralkodó fajjá válhatott a homokvidéken.

Az itteni növényritkaságok között olyan fajokat találunk, mint a fekete kökörcsin, a homoki kocsord vagy a homoki szalmagyopár. A lefolyástalan területeken láperdők tenyésznek, égerekkel, tőzegmohákkal, de hazánkban csak itt él a hatalmas, másfél-két méterre is megnövő királyharaszt.

A területet a Barcsi borókás tanösvényen fedezhetjük fel. A 2 km hosszú, 1 óra alatt kényelmesen bejárható Barcsi Borókás tanösvény a 6-os főút Darány-Barcs közötti szakaszán indul. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény Belső-Somogy homokpusztáinak jellegzetes növénytársulásait és állatvilágát mutatja be. A terület a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által fenntartott rackanyáj legelőterülete, így előfordulhat, hogy egy tavaszi, nyári séta közben velük is összefutunk.

Ha még több információt szeretnél megtudni a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság védett területeiről és szabadon látogatható tanösvényeiről, kattints a DDNPI honlapjára és Facebook-oldalára!


Cikkajánló