Na, nem arra gondoltunk, hogy ülj rá a tojásokra, de például költőládákkal te is hozzájárulhatsz egy bagolycsalád gyarapodásához.
Ha a településeken nem élnének baglyok, mérgezett csalikkal kellene megoldani a patkány- és egérpopulációk visszaszorítását, és ezek nemcsak a házi- és társállatokra, de az emberre is veszélyesek. Magyarországon tíz bagolyfaj fészkel, és ebből öt él lakott területen, illetve számít kimondottan emberkövetőnek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) sajtóközleménye szerint. Egy erdei fülesbagoly évente ezernél is több rágcsálót fogyaszt el, a kisebb termetű bagolyfajok pedig még kártevő rovarokat is esznek.
Nekünk tehát az a jó, ha minél több bagoly él a lakott területeken, de sajnos sokszor nem találnak megfelelő fészkelőhelyet. A baglyok maguktól nem tudnak fészket építeni. Vagy idős fákon telepednek meg, amelynek korhadt ürege, vastag törzselágazása van, vagy nagytestű harkályok odúit, varjúfélék, gólya, egerészölyv fészkeit teszik magukévá, bizonyos fajok pedig, mint amilyen gyöngybagoly, szeretnek nyitott padlásokon tanyázni.
Kotló eredi fülesbagoly (balra fent), gyöngybagoly költőláda (jobbra fent), mesterséges odúból kinéző füleskuvik (balra lent) és kuvikfióka mesterséges szalakótaodúban (jobbra lent)
Itthon erdei fülesbagolyból van a legtöbb – ez a faj az ágvillába kihelyezett vesszőkosárba vagy fára, épületfalra rögzített, félig nyitott előoldalú vércseládákba is beköltözik. A gyöngybaglyoknak a padlásra vagy a templomtornyokba lehet költőládát helyezni. A kuvikok és a füleskuvikok az énekesmadarakéhoz hasonló, nagy mesterséges odúkat szeretik.
Ha költőládát helyezünk ki, mindig rakjunk bele száraz füvet, lehullott faleveleket vagy faforgácsot, gyöngykavicsot, hogy a tojónak legyen miben kialakítani egy mélyedést a tojásoknak. Ha kíváncsi vagy a részletekre is, látogasd meg az MME oldalát.
