Sokaknak a Budai-hegység részben urbanizált, ugyanakkor erdőtájat is tartogató terepéről a családi kirándulások, kutyasétáltatás, a normafai rétes és a Gyermekvasút jut eszükbe – hogy csak pár „klasszikus” programot említsünk –, és kevesebben tekintenek rá a látnivalók és értékek változatos tárházaként, noha az már egy térképböngészés során is feltűnhet. E hegyvidékről alkotott átfogóbb kép kialakításához a Budai-hegység Turistája nevű érintőpontos túramozgalom nyújt segítséget, amely tíz kötelező és húsz szabadon választható helyszínre (a tematikában felsorolt ajánlott pontok közül) kalauzol el bennünket. Mi dönthetjük el, milyen útvonalon keressük fel ezeket a helyeket, de a hatékony pontgyűjtögetéshez, illetve a még teljesebb élményszerzéshez hosszabb-rövidebb távú túratippekkel is szolgálunk az alábbiakban.

Pontszüret a budai hegyek legnépszerűbb részein

Ezen a 11 km hosszú kiránduláson a XII. kerületi Regőczi István tértől indulva – ahová a 128-as busszal érdemes érkezni – egészen Hűvösvölgyig fogunk elgyalogolni, miközben három kiemelt és a listán szereplő pontok közül akár hat ajánlott helyszínt is begyűjthetünk. Mindemellett olyan látnivalókat is érintünk, amelyek kihagyhatatlannak számítanak, ha a budai táj megismeréséről van szó.

Innen kertvárosi utcákon a Mária-út jelzéseit követve haladunk egyik kötelező pontunk, a Normafa irányába. Mielőtt azonban a város egyik legnépszerűbb pihenőhelyére érkeznénk, érintjük az ajánlott pontnak számító Béla király kútját.

Az ismerős Normafa panorámás hegyoldalát a zöld jelzésen hagyjuk el, elhaladva a Disznófő-forrás mellett, ami a török időkben állítólag a budai pasák háremhölgyeinek volt a nyaralóhelye. Bár a Tündér-szikla nem szerepel a listánkon, panorámája miatt mindenképp érdemes útba ejteni, mielőtt a zöld, majd a piros háromszögön felhágunk a kihagyhatatlan János-hegyre, amelynek tetején az Erzsébet-kilátó meseszép épületéről élvezhetjük a budai táj legteljesebb körpanorámáját. Meredek, helyenként sziklás ereszkedésben a Szépjuhászné szomszédságában található budaszentlőrinci pálos kolostor romjait célozzuk meg.

A 15. században itt álló épület a pálos rend főmonostora volt, és egy ideig Fráter György, a híres államférfi és későbbi erdélyi vajda is a falai között élt. Bátori László szerzetes pedig itt halt meg, miután a Hárs-hegy csúcsa alatti, ma róla elnevezett barlangban húsz évet töltött, elsőként fordítva magyarra a teljes Bibliát.

Ez a barlang is szerepel a listánkon, csakúgy, mint a tőle pár méterre, a Nagy-Hárs-hegy csúcsán magasodó Kaán Károly-kilátó – mindkét látnivalót a Szépjuhásznétől a sárga jelzésen érhetjük el. Ugyanezt a jelzést tovább követve – akár a Kis-Sváb-hegyen álló egyedi Makovecz Imre-kilátó érintésével – érkezünk meg a Gyermekvasút hűvösvölgyi végállomásához, ami a gyaloglás végét, de nem feltétlenül a túra befejezését jelenti. A Széchenyi-hegyre történő erdei vasutazással nem csupán a budai hegyek unikális élményét élhetjük át, de visszatérhetünk kiindulópontunk közelébe, valamint begyűjthetünk még egy ajánlott pontot, a Széchenyi-emlékmű impozáns kilátóépületét.

Budaörs felett

Budaörsöt kerülő közel 16 km hosszú túratippünk során két kötelező és három választható pontot keresünk fel. A Budapest nyugati kapujának is nevezett, napjainkban virágkorát élő Budaörs több mindenről is nevezetes, a természetjárók érdeklődését azonban főként a város fölé magasodó dolomitbuckák vonzzák.

A településről (a busszal is elérhető Csíki csárdától) induló sárga jelzésekkel kapaszkodhatunk fel az igazi „láblógatós” élményt tartogató hegytetőre, ahol a némán suhanó vitorlázógépek és az alattunk szaladó utak szüntelen forgalma festi meg a tájat.

Tovább követjük a Csíki-hegyek sárga útját, majd rajtunk áll, hogy az olaszországi Sorrento partfalaihoz (túlzóan) hasonlított látványos mészkősziklák érintésével vagy az ikonikus Farkas-hegy kopárján át jutunk el Makkosmária kegytemplomához. Útközben begyűjthetjük a Végvári-szikla (szabadon választható érintőpont) jellegzetes, 7 méter magas dolomitoszlopát, amelyet egykori hőforrások kovasava tett szívósabbá a környezeténél. A Budakeszi határárban álló kegytemplom ma is ismert búcsújáróhely, amelynek hangulatos környezete kiváló piknikezőhelyül szolgál. Tölgyesben vezető piros úton, majd piktortéglaüregek mentén érjük el következő állomáspontunkat, a Frank-hegyi turistaházat. Ekkor már Budaörs határában járunk, pár száz méterre a túra végétől, de a városba bevezető út során még hátravan a kötelező Kő-hegyi kápolna, amelynek sziklás és panorámás miliője a Budaörsi-kopárok egyik legszebb helyszínének számít.

A Budai-hegység legmagasabb pontján

Ennek a túrának egy dagadó vitorlára emlékeztető kilátótorony jelenti az egyetlen begyűjtésre váró pontját, amelyet az 559 méter magas Nagy-Kopasz hegyen találunk. A Csergezán Pál erdészről elkeresztelt kilátót Nagykovácsi vagy a Budakeszit Telkivel összekötő út felől, a volánbusszal elérhető Hideg-völgyi pihenőhelytől érdemes megközelíteni.

Ezek az értékek a panorámás Tarnai-pihenőnél lesznek a legjobban megfigyelhetők. A 18 méteres, egyedi formájú messzelátóból nem csupán a környező településeket, Buda csúcsait, valamint erdőtáját szemlélhetjük, hanem rálátunk többek között a Zsámbéki-medence síkjára, a Gerecse és a Pilis tömbjére is.

A Nagy-Szénás és környéke

Aki hosszabb távokat szeret bejárni, az az imént bemutatott Nagy-Kopasz meghódítását össze is kötheti ezzel a négy helyszínt érintő menettel. A Nagykovácsiból induló út mindössze 8,5 km hosszan kanyarog át Pilisszentivánra, és még innen folytatva is további pontok gyűjthetőek. Nagykovácsiban az ősfás parkkal büszkélkedő, szépen felújított Teleki–Tisza-kastély történelmi épülete jelent igazolópontot, ezt követően a hegyoldalba vezető utcákon jutunk fel a település fölött húzódó hegygerincre. Először a Zsíros-hegyi igazolópontot (Muflon Itató) érintjük, majd innen nyugati irányban tartunk a Nagy-Szénás fokozottan védett környezetébe, ahol egykor turistaház állt (kiemelt igazolóhely).

Innen északi irányban, Pilisszentiván közelében találjuk az Ördög-torony 30 méteres sziklaóriását, ahová jelzetlen úton juthatunk el. Pilisszentivánra a piros jelek vezetnek be, ahol buszra szállva – és kis sétával – akár a szomszédos Solymár választható igazoló pontjait is felkereshetjük (Kálvária, Solymári-vár).

Külvárosi látnivalók

Roppant változatos kirándulást ígér a hegység északi részén található pontok bejárása: a 11 km-es út egyaránt bemutat természeti látnivalókat és a II. kerület kertvárosi hangulatát. Remeteszőlősről indulva egy patakot kísérve vesszük be magunkat a csodás Remete-szurdok barlangokat rejtő sziklás partfalai közé. Nem véletlen, hogy az Országos Kéktúra is erre halad. Itt annak ellenére is vadregényes környezetben érezhetjük magunkat, hogy a térkép szerint a fővárosban járunk. A szurdokból kiérve már házak között haladunk kötelező látnivalónk felé, a hatalmas ősfás parkkal körbevett, kecses tornyú Kisboldogasszony-bazilika felé. Mindenképp érdemes a mutatós neogót stílusú templom díszes belsejét is megcsodálni, mielőtt Máriaremete és Pesthidegkút utcáin betekintünk a békés kertvárosi közegbe.

Utóbbi városrész határában a szántóföldek, legelők parcellázta, füves területek ölelésében bújik meg Gercsepuszta ritkaságszámba menő, patkó alakú szentélye (igazolópont). Közel ötszáz éve már csupán ez a torony nélküli templom hirdeti az egykor itt álló falu emlékét, ami jelenlegi állapotát az 1997-es felújításának köszönheti. A tájba meghitten illeszkedő, Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt istenházát a Virágos-nyereg irányába hagyjuk el. Felérve a nyeregbe, eldönthetjük, hogy merre folytatjuk a pontgyűjtést. Innen ugyanis a Hármashatár-hegy és környékének nevezetességeit is felkereshetjük egy további 10 km-es túrával (lásd következő túratipp), vagy a Virágos-nyereg, katonasírok és a volt Csúcs-hegyi turistaház pontjait begyűjtve a közeli Bécsi út felé törünk le a kéktúra jelzéseit követve.

Sziklák és panorámák a II. kerületben

A Hűvösvölgyi út mentén fekvő buda-nyéki középkori királyi vadászkastély romjai is szerepelnek tematikánk listájában. Ezzel a hellyel együtt 6 pontot érintünk az innen induló 10 km hosszú kanyargós felfedezőúttal, amit a kilométerfalók akár meg is toldhatnak a már korábban említett helyszínek felkeresésével. Mátyás király hajdani vadászkastélyának ma már csak az alapjait láthatjuk. Elkerített falai túl sok látnivalót nem ígérnek, de régészeti jelentőségük számottevő.

Továbbhaladva a Vaskapu-hegyen vezető zöld úttal a szomszédos Látó-hegy déli peremén lévő Árpád-kilátót keressük fel.

A jellegzetes, terméskőből épült kilátó tágas teraszról csodás panorámát kapunk a fák ágai közé ékelt fővárosra. Elsősorban a Duna hidakkal tűzdelt kígyózó szalagjára, a Gellért-hegy pompás tömbjére és a belváros egy részére láthatunk rá. A kilátó egykori építtetőjéről, Glück Frigyesről elnevezett sétaúton – amin a kéktúra is halad – folytatjuk az élménygyűjtést.

Sajnos az „állat” feje már nincs meg, de a hasonlóság így is szembetűnő. Később a Határ-nyereg érintése után már sárga jeleken haladunk az erdőben, majd egyre jobban kinyílik körülöttünk a láthatár. Ekkor már kaptatós sziklatájban emelkedünk az Újlaki-hegy körpanorámás csúcsára. A sziklagyepes hegytető a siklóernyősök egyik kedvelt starthelye, akik hétvégente szinte megszállják a környező égteret. Innen a leggyorsabban a kék körtúra jelzésein juthatunk fel a kiemelt pontnak számító Hármashatár-hegy tetejére.

Találunk itt többek között turistaházat, éttermet, illetve egy különös, nyolcszög alapú, focilabdára emlékeztető kilátót, amelynek terasza mindössze 4 méterrel van a talaj fölött, de ennek ellenére is gyönyörű körpanorámát nyújt Budapestre, a Dunára és a környező hegyekre. Ha a kilátótól északi irányba követjük a kéktúra jelzéseit, akkor a Virágos-nyereg, katonasírok, továbbá a volt Csúcs-hegyi turistaház igazolópontokat gyűjthetjük be Bécsi úti befejezéssel, avagy a Virágos-nyeregből a kék kereszt letéréssel a Külvárosi látnivalók túratippünkben már említett gercsepusztai Boldogasszony-templomot ejthetjük útba, mielőtt megérkeznénk Pesthidegkútra.

Egyéb helyszínek (igazolópontok), amiket látni kell

Vannak olyan helyszínek, melyek önmagukban is kiváló programként szolgálnak. Ilyen például: a budai Vár történelmet árasztó utcái, épületei és kiállítóterei, Aquincum római emlékei, a panorámás Citadella, a Pál-völgyi-barlang lenyűgöző sziklakincsei vagy az Óbudán található Kiscelli Múzeum, melyek mind művelődésre és kikapcsolódásra, nem utolsósorban pedig a budai táj értékeinek átfogó megismerésére adnak lehetőséget.

A listánkon szerepel továbbá a budakeszi Himnusz-szobor is, amelynek felkeresését ajánlott egybekötni a közeli Budakeszi Vadaspark megtekintésével. Aki a túramozgalomban szereplő helyszíneket felkeresi, és megismeri értéküket, történelmüket, az nem csupán a Budai-hegység Turistája címmel és egy szép jelvénnyel lesz gazdagabb. Ez az időtöltés egyúttal kiváló családi program is lehet, amelynek során a látottak formálják szemléletünket, újabb felfedezésre és ismeretszerzésre inspirálnak, akár a főváros környékén vagy távolabbi tájakon is.

A cikk a Turista Magazin 2023. márciusi számában jelent meg.